Idén megindulhat a gazdasági teljesítmény növekedése: a Magyar Bankholding elemzői a 2023-as GDP előrejelzésüket 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték - ismertette Suppan Gergely Magyar Bankholding elemzési vezetője szerdán Budapesten sajtóbeszélgetésen.
Az Egyesült Királyság kormánya decemberben egyre mélyebbre süllyedt az adósságba, mivel az emelkedő adósságkamatok és az energiaár-sokk elleni védekezés költségei megterhelték az államháztartást. Rekord szinten van a költségvetési hiány.
Az Európai Unió többet fizet a közös kötvényekkel felvett hitelekért, mint a blokk nagyobb gazdaságai, ami csorbítja a közös kibocsátások vonzerejét, és felbátorítja az egységes eladósodás kritikusait. Brüsszel közben megpróbál versenyezni a nemzeti kötvénypiacon, de a befektetők vonakodnak.
Európa megszenvedte a korona- és az energiaválságot is, az eladósodottság tovább nőtt, az infláció 40 éves csúcsra ugrott. A legaggasztóbb helyzetben a déli tagállamok voltak, ahol bőven 100% felett jár a GDP-arányos államadósság-ráta. A magas infláció ugyanakkor kapóra jöhet, hiszen a közgazdasági összefüggés szerint magas inflációs környezetben csökken az adósság - hétköznapi nyelven erre azt mondjuk, hogy az infláció elinflálja az adósságot. Hogy ez mennyire igaz a gyakorlatban, azt fogjuk megvizsgálni ebben a cikkben, a két nagy déli államra, Olaszországra és Spanyolországra fókuszálva. Avagy: mennyire mérsékli a magas infláció az olasz és spanyol állam eladósodottságát, és hogyan változik ennek függvényében az olasz és spanyol adósságot övező fenntarthatatlansági kockázat.
A kormány korábbi ígéretének megfelelően a Pénzügyminisztérium csütörtök délután beterjesztette a parlamentnek a 2023-as költségvetés módosított verzióját. Ez azért érdekes, mivel tavaly az év utolsó napjaiban már elméletileg (másodszor is) kőbe véste az idei fő büdzsészámokat a kabinet. A most nyilvánosságra került törvényi változat első gyors vizsgálata viszont azt mutatja: megint változott a költségvetés. Kérdés, hogy a mostani országgyűlési körben mire lesz lehetőségük a képviselőknek, bizottságoknak, viszont kedvező fejleményként érdemes értékelni, hogy a kormány viszonylag gyorsan reagált a költségvetés átláthatóságával kapcsolatos aggodalmakra és kritikákra.
Miután 2022 nagy részében a kötvénypiacokon a legtöbb hitelfelvevőt elutasítottak, most a kormányok és vállalatok példátlan, több mint 500 milliárd dolláros eladósodása indult meg. Több mint 20 év nem volt hasonló a piacokon.
Főleg a negatív oldaláról hallunk annak, hogy több évtizedes csúcsra emelkedett az infláció Magyarországon: az élet egyre drágább, a jegybanknak magasan kell tartania a kamatot, magas béremeléssel kell kompenzálni a munkavállalókat, ami az ár-bér spirál veszélyét vetíti előre. Az állam szempontjából ugyanakkor vannak komoly előnyei is a magas inflációnak, hiszen emelkednek a költségvetés bevételei, illetve csökken a GDP-arányos államadósság. Ez utóbbival, az adósság „elinflálásával” foglalkozunk most, számításaink szerint akár a 2019-es mélypont közelébe is csökkenhet idén az adósságráta még úgy is, hogy a gazdaság várhatóan alig fog növekedni.
Novemberben ismét fordult a magyar állam hitelezőinek sorrendje: míg októberben először fordult elő olyan, hogy a hazai lakosság vált a legnagyobb állampapír-tulajdonossá, novemberben ismét átvették ezt a címet a külföldi befektetők. Mindeközben történtek más érdekességek is a magyarok megtakarításaiban: a befektetési alapok vagyonnövekedése 2022 első 11 hónapjában meghaladta az ezermilliárd forintot, a lakosság DKJ-állománya pedig a 850 milliárdot.
Az amerikai Képviselőház nagy nehezen választotta meg házelnökként Kevin McCarthy repulbikánus képviselőt, a republikánusok ezután az adóhivatal finanszírozásának csökkentésével és a kínai gazdasági verseny kivizsgálását célzó törvényjavaslatok elfogadásával kezdi a munkát. Az új képviselőház célja a kormányzati költekezés visszafogása lesz, a Republikánus Párt megosztottsága miatt kérdéses, hogy mennyire valósulhat meg ez az elképzelés – írja a Wall Street Journal. A Képviselőház a politikai alkuk miatt patthelyzetben van, amely veszélybe sodorja az adósságplafon megemelését is, ez pedig újra államcsőd közeli helyzetet hozhat az USA-ban - hívja fel a figyelmet a lap.
Az inflációs ütem felére csökkentését és a gazdasági növekedés beindítását ígérte 2023-ra szerdán elmondott első idei programadó beszédében Rishi Sunak brit miniszterelnök.
Tavaly 6,1 százalékos volt a költségvetési hiány, miközben az államadósság 74 százalék alá süllyedt Varga Mihály közlése szerint.
Munkám évtizedek óta a költségvetési gazdasághoz köt, annak egyensúlya fenntartásának érdekeit igyekszik szolgálni. Így a magam nézőpontjából és ismerete alapján látom a pandémia, a globalizációs át- és visszarendeződés, az orosz agresszió s nyomukban az újkori migráció, az elszabadult energia- és nyersanyagárak formálta világunkat, elgondolkodva azon, hogy mi változott meg körülöttünk, merre tart a világ, s ebben a környezetben, itthon, a „lábunk” elé nézve a következő években mire juthatunk.
A finiséhez érkezett a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása, a közlönyben történő kihirdetése előtti utolsó mozzanatként a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről. Ebből a dokumentumból már sok lényeges és új információ kiolvasható. Ezek közül a legfontosabb és talán a legérdekesebb - főleg a befektetők és hitelminősítők, valamint a fiskális politika hitelessége szempontjából - az eredetileg 3,5%-ra tervezett hiánycél 3,9%-ra történő emelése. Szembetűnő továbbá, hogy a jövőre 670 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alap 2610 milliárd forintra hízik. Ez is jól mutatja, hogy nagyon sokba kerül még a módosított rezsicsökkentési rendszer állami finanszírozása is. A Tanács véleményének érdekessége továbbá, hogy az aláírók között nem szerepel Matolcsy György jegybankelnök (és KT-tag) aláírása.
Októberhez képest Ukrajna államadóssága 4,34 milliárd dollárral, 107,46 milliárd dollárra nőtt novemberben - közölte Danyiil Getmancev, a Verhovna Rada (parlament) pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője Telegram csatornáján kedden.
Új lakossági állampapír bevezetésével, a MÁP+ kamatának megemelésével, az Egyéves Magyar Állampapír kivezetésével, a 4 éves inflációkövető állampapír megszűnésével és egyben a PMÁP futamidejének meghosszabbításával tervez jövőre az Államadósság-kezelő Központ a ma ismertetett finanszírozási terv, illetve a sajtónak tartott szűk körű háttérbeszélgetésen elhangzottak alapján. Kurali Zoltán kifejtette, mit lehet tudni a változásokról és az új lakossági állampapírról.
Noha a dollár megállíthatatlan erősödése és a kötvényhozamok globális emelkedése közepette a japán jegybank kitartott, és a globális szigorításra lazítással reagált, ma megtört a jég: a referenciahozamok magasabb szintre engedésével a Bank of Japan monetáris szigorítást hajtott végre. Noha a Kuroda-féle gárda hangoztatja, hogy szó sincs szigorításról, valójában nagyon is az történt, és ez látszik is az azonnali pénzpiaci reakciókon. A japán jegybank ezzel komoly monetáris politikai fordulatot hajtott végre, és bár a lépésre akkor került sor, amikor a nyomás már jócskán enyhült az országon, a szigorítás így is egyértelműen indokoltnak tűnik.
A globális állam- és magánadósság 70 év óta a legnagyobb mértékben csökkent 2021-ben, miután a koronavírus miatt rekordmagasságot ért el, de összességében jóval a járvány előtti szint felett maradt - közölte hétfőn a Nemzetközi Valutaalap - írja a Reuters. A feltörekvő régiókban pedig nem csökkent az eladósodottsági ráta, ezeken a helyeken adósságválság kialakulásának veszélyére figyelmeztet a Valutaalap.
A boszniai Szerb Köztársaság 110 millió eurós hitelt vesz fel a magyar Exim Banktól - jelentette pénteken a boszniai média a Reuters tudósítása szerint.
Nouriel Roubini, a Dr.Végzet néven elhíresült pesszimista közgazdász azután vált közismertté, hogy megjósolta a 2008-as amerikai ingatlanpiaci összeomlást és az azt követő nagy pénzügyi válságot, a farkast előszeretettel kiáltó guru idén egész évben arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban elkerülhetetlen a recesszió, és ezt globális stagflációs adósságválság fogja követni. Most pedig részletezte, hogy mindez hol fog először megmutatkozni és hogyan hathat a részvénypiacokra.
Sosem történt még olyan a magyar államadósság-finanszírozásban, mint októberben: a friss számok szerint a magyar lakosság lett az állam legnagyobb hitelezője, maga mögé utasítva a hitelintézeteket és a külföldi befektetőket is. Ez annak is köszönhető, hogy jó pár szenvedős hónap után a lakosság ismét rátalált az állampapírokra, de vannak itt más érdekességek is.
Becsei András a Portfolio Checklist szombati különkiadásának vendége volt.
Nagy tervekkel álltak elő.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
