Nehéz évek elé néz Javier Milei argentín elnök. Bár mindent megpróbál az argentin gazdaság helyrerázása érdekében, azonban a korábbi évek hibás kormányzati döntései akár végzetes csapást is mérhetnek rá és Argentínára is.
Joe Biden leköszönő elnök legjelentősebb gazdaságpolitikai öröksége az elszálló költségvetési hiány: békeidőben akkora deficitet még egy kormány sem hozott össze, mint a jelenlegi. A kiadásokat a kamatköltségek emelkedése és a hadügyi kiadások emelkedésének szükségessége is megdobta, ám a demokrata kormány emellett szociális- és egészségügyi programokra is sokkal többet költött elődeinél. A költségvetési élénkítés alighanem hozzájárult a gazdasági növekedéshez, de Biden intézkedései között találunk olyat, amelynek növekedésgerjesztő hatása ennél is jelentősebb és tartósabb lehetett, holott nem is ez volt a célja. Nemcsak magában a gazdaságban, de a gazdaságpolitikában is történelmi jelentőségű volt az elmúlt négy év.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, mi várható az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikájában attól függően, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris nyeri a keddi elnökválasztást. A témáról Huszák Dánielt, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás folytatásában a Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárásról volt szó, és arról a frissen megjelent középtávú strukturális tervről, amellyel a magyar kormány az uniós célszintek alá kívánja szorítani a magyar államadósságot, valamint a költségvetési hiányt. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio EU-ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Határidő után kikerültek a magyar kormány új, középtávú gazdasági tervei, amelyek az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárásának kezelésére készültek. A kormány előrejelzése szerint a magyar gazdaság fokozatos, de stabil növekedési pályán halad tovább, amelyhez csökkenő infláció és mérséklődő államadósság társul. A kormány tervei az infláció mérséklésére és a fogyasztás élénkítésére építenek, amelyeket a költségvetési fegyelem és az adósságfék mechanizmus támogat. A kabinet viszont pesszimistább lett: idénre már 1 százalék alatti növekedést várnak csak.
A magyar kormánynak október 31. éjfélkor járt le a határidő, hogy elküldje a túlzottdeficit-eljárás kezelését célzó középtávú költségvetési és strukturális tervét, ez azonban nem érkezett meg – állította a Portfolio-nak több uniós diplomata. A kormányzati forrásaink pedig arról tájékoztattak, hogy ma estig küldhetik meg a dokumentumot. A strukturális kiigazítási és növekedési terv fontos részleteket fedhet fel a jövő évre tervezett költségvetési
Október végére 4,3% fölé emelkedett az amerikai 10 éves kötvény hozama, ami szeptember közepén még csak 3,6% volt, azaz mintegy 70 bázispontos hozamemelkedés tanúi lehettünk alig több, mint egy hónap alatt. Történt mindez annak ellenére, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) megkezdte a kamatvágási ciklusát és azonnal a korábban jellemző mérték kétszeresével, 50 bázisponttal csökkentette az irányadó alapkamatot. A hozamemelkedés komoly meglepetésként érheti a (kis)befektetőket, ennek hatására ugyanis a kötvényekben tartott megtakarítások értéke jelentős mértékben csökkent.
A várnál sokkal gyengébb harmadik negyedéves magyar GDP-adat óta úgy tűnik, hogy a forint esése kezd kilógni a régiós devizák leértékelődési trendjéből. Megnéztük, hogy mit áraznak most a határidős kamatpiacok, és mi a helyzet a magyar kötvénypiacokon. Látványos ábrákat mutatunk.
Általában az olaj és az amerikai kötvényhozamok alakulása kéz a kézben jár, azonban az utóbbi időben hiába esik az olaj, nem esnek a kötvényhozamok. Ez vagy egy kiváló befektetési lehetőséget tartogat, vagy olyan üzenete van, amit lehet, hogy nem is akarunk hallani, pedig valójában arra felé kellene keresni a bomba lehetőségeket.
Ray Dalio, a Bridgewater Associates milliárdos alapítója aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok választások utáni jövőjével kapcsolatban. A szaúd-arábiai Future Investment Initiative konferencián elhangzott beszédében Dalio a geopolitikai kihívásokról, a növekvő amerikai költségvetési hiányról és a befektetői stratégiájáról osztotta meg gondolatait - írta a Cnbc.
Több mint 40 milliárd font éves többletbevételt irányoz elő adó- és járulékemelések révén a brit pénzügyminiszter által szerdán beterjesztett költségvetési tervezet.
Jövő héttől új sorozat indul a Magyar Állampapír Pluszból, a hétfőtől értékesített konstrukció fontosabb paraméteri ezúttal nem változnak: marad az 5 éves futamidő, lépcsős kamatozással, a kamat mértéke pedig 5,75-6,75% között mozog majd.
Németországnak szerkezeti reformokra és komoly infrastrukturális beruházásokra van szüksége a gazdasági recesszió leküzdéséhez – figyelmeztetett az IMF európai igazgatója. Alfred Kammer szerint az adósságfék lazítása mellett is fenntartható a gazdasági stabilitás, amely nélkülözhetetlen a klímabarát átálláshoz és a hosszú távú növekedéshez.
A múlt hét második fele a forintgyengülésről szólt, ennek megfelelően magasan, a 404-es szintnél kezd hétfőn az euróval szembeni árfolyam. A dollár visszaerősödése a globális devizapiacon azt eredményezte, hogy reggelre új egyéves mélypontjára került a forint a zöldhasúval szemben.
Az előzetes terveknek megfelelően pénteken késő este közzétette Magyarország szuverén adósbesorolásának új minősítéséről hozott döntését a Standard and Poor's, és ezek szerint nem változtatott a besoroláson, valamint a hozzá tartozó stabil kilátáson. Előzetesen benne volt a levegőben, hogy a hitelminősítő az eddigi stabilról negatívra rontja a "BBB-" kategóriához tartozó kilátást, nem véletlen volt egyfajta izgalom az elmúlt napokban a forintpiaci mozgásokat látva. A hitelminősítő indoklása szerint a magyar gazdaság fellendülése, a dezinfláció, és a kamatkiadások mérséklődése mind támogatja a kormányt, hogy rendbe tegye a költségvetést. Azt ugyanakkor elismeri, hogy az alappályát övezik kockázatok, közeledik ugyanis a 2026-os parlamenti választás, ami nyomást gyakorol a kormánypártokra. Az elemzés érdekessége továbbá, hogy várakozásuk szerint a következő évek mindegyikében magasabb lehet a deficit a kormányzati céloknál.
A legújabb kormányzati elképzelések szerint az idei évre várható 1,5–2% körüli gazdasági növekedést követően a magyar gazdaság az elkövetkező két évben már a 3–6%-os növekedési sávba léphet, később pedig akár a sáv felső részének elérése is realitássá válhat. A gazdasági növekedés gyorsulására vonatkozó nézetek azért is meglepőek, mert a munkaerőtartalékok kimerülésével a foglalkoztatottság növekedése a közeljövőben az elmúlt évtizedben megszokottnak a töredékére eshet vissza, ami a gazdasági növekedés lassulását, nem pedig gyorsulását vetíti előre. Ráadásul a közgazdaságtudomány növekedéselméleti területe – ha a foglalkoztatás számottevő növelésére nincs mód – a 4,5–5% körüli gazdasági növekedés elérését a hozzánk hasonló fejlettségi szinten lévő országok esetében határozottan a közgazdasági irracionalitás kategóriájába sorolja.
Magyarország új növekedési akcióterve rávilágít a szakpolitikai kompromisszumokra és a fiskális konszolidáció kockázataira - állapítja meg friss elemzésében a Fitch. A hitelminősítő idén 1,4%-os növekedést és 4,9%-os költségvetési hiányt vár.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése szerint a globális államadósság helyzete súlyosabb lehet, mint azt korábban feltételezték. Az elemzés különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő költségvetési hiányára hívja fel a figyelmet, miközben előrevetíti, hogy a világszintű államadósság 2024 végére meghaladhatja a 100 000 milliárd dollárt - írta meg a Cnbc.
Giorgia Meloni miniszterelnök korábbi bejelentésének köszönhetően Olaszország adóbevételei a következő két évben 4 milliárd euróval emelkedhetnek, főként a bankokat érintő halasztott adókövetelések (DTA) ideiglenesen felfüggesztésének köszönhetően- derül ki a Bloomberg birtokába jutott kormányzati költségvetési dokumentumból.
2024-2025-ben a magyar gazdaság növekedése lehet az egyik legszerényebb a tágan vett keleti- és közép-európai régióban – áll a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WiiW) legújabb elemzésében. Idén mindössze 1,2%-os GDP-növekedés várható, amely a harmadik leggyengébb eredmény a vizsgált országok között. A 2025-ös előrejelzés sem sokkal biztatóbb, Magyarország itt is a leglassabb növekedést produkáló államok közé kerülhet. A régiós autóipar gyengesége és a beruházások visszaesése tovább súlyosbítja a helyzetet, a kegyelemdöfést pedig Donald Trump ismételt megválasztása viheti be, vélik a bécsi szakértők.