Péntek reggel közli a KSH a szeptemberi inflációs adatot, a kérdés csak az, hogy már most a júniusi 5,3 százaléknál magasabb áremelkedési ütemet látunk majd, vagy az csak a következő hónapokban jön. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint jó esély van rá, hogy új kilencéves csúcsra emelkedett az áremelkedési ütem, az év végéig pedig akár még 6% feletti értéket is láthatunk.
Az üzemanyag és a munkaerő drágulása csak két összetevője egy vészjósló folyamatnak. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének szóvivője az InfoRádiónak mondta el a részleteket - tudósít az Infostart.
Az őszi hónapokban tetőzhet az infláció, majd 2022 közepére visszaeshet a járvány előtti szintre – állapította meg friss elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A szervezet ugyanakkor kiemelte, hogy továbbra is megvan annak kockázata, hogy a több piacon tapasztalható hiány tartós marad és gátolja majd a várakozások horgonyzását.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban 4,3 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves emelkedése augusztusban a júliusi 4,2 százalékról. Augusztusban az energiaárak emelkedése 2008 szeptembere óta a legnagyobb, 18 százalék volt a júliusi 17,4 százalék után, az élelmiszerárak emelkedése pedig 3,1 százalékról 3,6 százalékra ugrott.
Elkezdődött az építési alapanyagok árának csökkenése, de a korábbi szintre már nem fognak visszatérni - mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában. A szakember a kormányzati intézkedéseket is értékelte, amelyek szerinte csak részben érték el a céljukat.
Erdogan török elnök ezer új piac felállítását rendelte el országszerte, hogy így biztosítson megfelelő árú fogyasztási termékeket egy közel 20%-os éves infláció mellett, amiről szerinte egyébként a boltok tehetnek – számol be a hírről a Reuters.
Szeptemberben 3,4%-kal nőtt a fogyasztói árindex az eurózónában, ezzel 2008 óta nem látott mértékű áremelkedést jegyeztek, ezzel 2008 ősze óta nem látott új csúcson a valutaövezet inflációja.
A várakozásoknak megfelelően 4% fölé gyorsult az éves áremelkedés üteme Németországban szeptemberben, ezzel az augusztus után újabb, kilencvenes évek óta nem látott csúcsra gyorsult az infláció.
Arról, hogy szerdától a benzin literenkénti átlagára 4 forinttal, míg a gázolaj literenkénti átlagára 9 forinttal nő és így utóbbi történelmi csúcsra drágul, már hétfőn délelőtt beszámoltunk. Azóta azonban a nemzetközi kőolaj-tőzsdéken további áremelkedés következett be, ami afelé mutat, hogy akár pénteken további áremelkedés lesz itthon a kutakon. Az Európában irányadó Brent típusú kőolajfajta novemberi ára ugyanis csaknem 80 dollárra, 3 éve nem látott csúcsra ugrott keresleti és kínálati okok miatt egyaránt.
A már így is magas szintekről valószínűleg tovább gyorsul, és a jövő év közepéig a 2 százalékos célszám fölött maradhat az infláció Németországban a Bundesbank szerint.
Középtávon több ok miatt is további áremelkedés várható a hazai napelemes piacon,de a villamosenergia-árak emelkedése és a támogatások, illetve európai uniós pályázati források miatt továbbra is kedvező megtérülési időkkel lehet kalkulálni.
A napokban közölte a KSH, hogy augusztusban átlagosan 4,9%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon, de ha alaposabban megnézzük a táblázatokat és azt is, amit a Portfolio külön elkért és megkapott a hivataltól, akkor az látszik, hogy nagyon sok termék és szolgáltatás ára bőven 10% feletti ütemben drágult éves alapon a nyári hónapokban. Az alábbiakban a legnagyobb áremelkedést és árcsökkenést produkáló termékek és szolgáltatások palettájáról mutatunk be több tucatot. A kapott kép visszaigazolhatja sokak mindennapi tapasztalatát, miszerint rengeteg termék és szolgáltatás drágult az átlagos inflációnál sokkal nagyobb mértékben a gazdaság újraindulása és felpörgése mellett.
Ma már nem igazán lehet úgy leülni ebédelni, hogy az első falat előtt ne kerülne szóba az egyre kellemetlenebbé váló infláció. És lassan nem lehet megemlíteni a hivatalos adatokat úgy ebben a beszélgetésben, hogy az ne váltson ki kacajt a társaságból. Pedig éppen ez a két dolog az, amit az inflációval kapcsolatban a jegybankok és kormányok el akarnak kerülni. Ha nem sikerül, akkor mindenki magasabb és magasabb árakra számít a jövőben.
A koronavírus-járvány után tavasszal kezdődött az infláció emelkedése, több mint nyolc év után 5 százalék fölé emelkedett az áremelkedés üteme. Júliusban jött egy kis megnyugvás, majd augusztusban újra emelkedésnek indult az éves ráta. Alaposabban megnézve a fő probléma, hogy egyre kevésbé fogható a korábbi egyszeri tényezőkre (például a koronavírus válság miatti tavalyi alacsony bázisra) a drágulás, augusztusban már az üzemanyagok és a dohánytermékek sem voltak az élvonalban.
Az alvállalkozói díjtételek, a saját tevékenységek, valamint az alapanyagárak is tovább nőttek az ÉVOSZ által az építőipari vállalkozások körében készített friss felmérés szerint. Az építőipari alapanyagok, a beépítésre kerülő építési termékek áremelkedése, a munkaerőköltség növekedése különösen nehéz helyzetbe hozta az építési piac valamennyi szereplőjét: a megrendelőket, a tervezőket, és a kivitelezőket egyaránt.
Meglepte az elemzőket, hogy az előző hónaphoz képest gyorsult az infláció Magyarországon. Drágul az éttermi szolgáltatás, 2009 óta nem látott áremelkedés van a tartós fogyasztási cikkeknél, és még a forint erősödése sem tudja fékezni a folyamatokat. Véleményük szerint a Magyar Nemzeti Bank folytathatja a kamatemelési ciklust, hogy megfékezze az árak gyors emelkedését, hiszen a mai inflációs adat a jegybankot is meglepte.
Az előzetesen várt 4,7%-nál magasabb, 4,9% volt augusztusban az éves infláció Magyarországon – közölte a KSH szerda reggel. A szakértők szerint a következő hónapokban további emelkedés jöhet, az év végéig még bőven 5 százalék fölé kúszhat az áremelkedés üteme.
Gyakorlatilag stagnálhatott az infláció augusztusban, a Portfolio által megkérdezett szakértők az előző havi 4,6%-os után 4,7%-os áremelkedési ütemre számítanak. Korai azonban még fellélegezni, novemberre az elemzők többsége újabb kilencéves csúcsot vár az inflációban, vagyis csak átmeneti a megnyugvás. A nagy kérdés, hogy 2022-ben milyen gyors lehet a csökkenés, mikor térhet vissza a jegybanki célsávba az éves ráta.
Infláció, szuperciklus, zöldpénzek, örökké tartó kockázatok. Csak néhány apróság azok közül, amik komoly hatással lehetnek a makro oldalon a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacra. Hogyan erősítik vagy esetleg oltják ki ezek a hatások egymást? Milyen gazdasági folyamatok hatnak leginkább a hazai fejlesztésekre és befektésekre? A kérdésekre a Portfolio Property Investment Forum 2021 konferenciáján válaszokat is kaphatunk.
A saját bőrünkön is érezhettük az idén nyári strandoláskor-nyaraláskor, hogy jócskán drágultak a kikapcsolódás tipikus „kellékei”, a lángos, a fagylalt, vagy a görögdinnye ára. A KSH-tól elkértük a hivatalos árlistát, a Portfolio-nak küldött részletes adatok szerint még a strandolásnál is sokkal durvábban nőtt az ára a hamburgernek és a gyrosnak.
Kétszer is megtörtént az eset, rövid időre.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Árcélokat kell meghatározniuk.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
