Amikor a magyar vállalkozások előtt álló kihívásokat soroljuk, legtöbbször olyan tényezők jutnak eszünkbe, mint az infláció, a magas energiaárak, a munkaerőpiaci nehézségek, vagy az emelkedő alapanyag- és beszállítói költségek.
Az átmeneti év után megkezdődött új szisztéma tapasztalatai is azt mutatják, hogy az agrártámogatása hangsúly az eredeti céloktól, a vidéki életforma és az élelmiszertermelés biztonságának garantálásától lépésről lépésre tolódik el a zöldpolitika, a fenntarthatóság elősegítése felé.
A közvetlen források aránya jelentősen növekedett az uniós támogatási rendszerben, amely ráadásul új pályázati gondolkodást, új szemléletmódot követel meg a gazdasági szereplőktől. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében arról beszélt, milyen segítséget tudnak nyújtani a pályázóknak a forrásokért folytatott versengésben.
A fogyasztók az élelmiszerek vásárlásakor egyéni egészségük mellett azok környezetre mért hatását is aktívan figyelembe veszik. Az igazán környezet- és klímatudatos fogyasztók pedig akár étkezési szokásaikat is hajlandóak megváltoztatni a bolygó védelme érdekében. 70%-uk szerint az egészséges élelmiszereknek nem szabad kárt tenniük környezetünkben - a 2023-as Tetra Pak Index szerint.
Idén is díjazta a Portfolio Csoport a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket, és az év legfontosabb agráreseményén, az Agrárszektor 2023 Konferencián ebben az évben is kiosztották a Portfolio Agrárdíjakat. Egy 11 tagból álló szakmai zsűri döntött az Év női agrárvállalkozójáról, az Év fiatal agrárszakemberéről, az Év kertészetéről, az Év állattenyésztőjéről, az Év növénytermelőjéről, az Év agrárinnovációjáról, az Év agrárberuházásáról, valamint a Portfolio Agrárgazdaságért díj nyerteséről. Emellett átadásra került a Zsűri különdíja, valamint idén először a Fenntartható mezőgazdaságért díjat is kiosztották.
Hatékonyságjavítás, integrált termelés, folyamatos fejlesztések, digitalizáció, robotizáció, exportképesség - ezen az úton kellene haladnia a magyar élelmiszeriparnak, amennyiben újabb sikersztorikat akar kitermelni. Így lehet összefoglalni az Agrárszektor 2023 Konferencia élelmiszeriparral foglalkozó szekciójának főbb üzeneteit. Előadás és kerekasztal-beszélgetés keretében fejtették ki gondolataikat a legnagyobb piaci szereplők.
A klímaváltozás, a Föld túlnépesedésének réme, az élelmiszerbiztonság egyre inkább ráirányítja a figyelmet a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor fejlesztésének fontosságára, melynek forráshiányos helyzetére már az ENSZ is rámutatott. Bár az átfogó hitelezési kedv fellendítésére egyre több ösztönző indul, a magyar agráriumra vonatkozó statisztikák már most bizakodásra adnak okot. Számos példa mutatja, hogy banki hitelek mellett, de annak hiányában a tőkebevonás is jó alternatíva lehet egy vállalkozás helyzetének megerősítésére, terjeszkedésének támogatására. Az agrárszektor fejlődése pedig nemzetgazdasági szempontból is meghatározó, hiszen érdemben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez és a hazai élelmiszer-önellátás megerősítéséhez.
Csak a „kitörés” segíthet, azaz a cégek előre menekülése a hozzáadott érték növelése, a fejlesztések irányába. El kell érni az EU versenytársak termelési volumenét és minőség szintjét a magyar mezőgazdaságban - mondta a Portfolio-nak Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke. A takarmánygyártó, gabona- és fehérjenövény kereskedő cégcsoport vezetője szerint sok magyar élelmiszertermelő versenyképes nemzetközileg is, és sok igényes piacon már nincs „idegenkedés” a magyar termékektől, sőt kifejezetten keresik azokat.
A magyar bor „sztoriját” kellene megtalálni ahhoz, hogy a hazai pincészetek sikerrel szerepeljenek az exportpiacokon, és magasabb árakat tudjanak elérni az értékesítés során – mondta el Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője az Alapvetés Podcastban.
Elkészült a menetrend, a jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdálkodók rendelkezésére - jelentette be az agrárminiszter a Facebook-oldalán szerdán.
Szalmonellával szennyezett, csirkehúsból készült kebab okozhatott járványt több európai országban, köztük Németországban is. A főbb tünetek közé tartozik a hányinger és a hasmenés - számolt be az Infostart.
Folyamatosan nő az alternatív táplálkozást követők száma, 2050-re százmillió vegetáriánus lehet Európában. A legtöbb és leggyorsabb változás a laktózmentes, a vegán, a vegetáriánus és a cukormentes termékek piacán várható.
A Nestlé Hungária Kft. kapacitásbővítő beruházásának nyomán 280 új munkahely jön létre Bükön, ez a fejlesztés is hozzájárul ahhoz, hogy idén is megdőljön a beruházások, az export és a foglalkoztatottság rekordja Magyarországon - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a helyszínen.
Csökkenő jövedelmezőség, piaci zavarok és elmaradó beruházások jellemzik az agrárium működési környezetét, amely a tavalyi aszályos év után idén is kemény esztendőt hozott az ágazat szereplőinek. Az Alapvetésben, a Portfolio Agrár- és Élelmiszeripari podcastjében a helyzetelemzés mellett a megoldás lehetőségeit is felvázolta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
A világon először az osztrák boltok polcain kezdenek el 3D-nyomtatott élelmiszert árulni, mégpedig vegán lazac formájában – számol be a hírről a iflscience.com.
Augusztus 23-ától Nemes Imre tölti be az elnöki tisztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élén - jelentette be Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár szerdán az Agrárminisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében.
Egészséges, kiegyensúlyozott étrend mellett nem okozhat problémát az aszpartám nevű édesítőszer jelenléte az élelmiszerekben, üdítőitalokban - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerdán az MTI-vel.
Jelentős élelmiszeripari beruházás történt Győrben, az Intersnack Magyarország Kft.2021-ben közel 1,3 milliárd forintnyi fejlesztéssel bővítette a győri gyárát, az elmúlt 1 évben pedig 1,85 milliárd forint összegű beruházást hajtottak végre.
A támogatási rendszer, a gépesítés és a sokáig kitartó olcsó források miatt a magyar mezőgazdaság alapanyag-előállító és -exportáló üzemmódra rendezkedett be az elmúlt évtizedekben. A sokáig jól működő felállást azonban megkérdőjelezheti Ukrajna jelenléte, amely miatt máris pozíciókat vesztett Magyarország, és amellyel hosszútávon számolni kell.
Akár 4 százalékos élelmiszerdrágulást eredményezhet önmagában az új kiterjesztett gyártói felelősség (EPR), a csomagolóanyagok után fizetendő díj júliustól – írja az Agrárszektor. Az új teher a korábbi termékdíj többszörösét jelenti, összesen az élelmiszeripar eredményének mintegy 60 százalékát, 120 milliárdos költségnövekedést jelent az ágazatnak, amely mindenképp megpróbálja továbbhárítani az emelkedést.
Szembetűnő a különbség.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
