Az Európai Parlament javaslatokat fogadott el, amelyek célja az élelmiszer- és textilhulladék keletkezésének megelőzése és a kezeletlen szemétmennyiség csökkentése az EU-ban.
Az Egyesült Államok törvényhozói aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a kínai kikötőkben és halfeldolgozó üzemekben dolgozó észak-koreai munkások hozzájárulnak Phenjan nukleáris fejlesztéseinek finanszírozásához – írja a Nikkei Asia.
Negyedével-harmadával drágább egy itthon gyártott élelmiszertermék hazai értékesítése, mint Németországban, de számos más európai országban is olcsóbban találhatjuk meg a jól ismert magyar márkákat, mint a megszokott boltokban. A számos példával, így például tésztafélékkel, szalámival, snackekkel már illusztrált, sokakat felháborító jelenséget most egy fiktív termék sorsán keresztül tárjuk fel, amelyből kiderül, hogy egyértelműen a hazai gazdasági és szabályozási környezet az oka annak, hogy a többet kereső uniós polgárok is olcsóbban veszik az árut, mint a magyarok.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a mikro- és nanoműanyagok minden szervünkre károsak lehetnek – állapította meg a The Lancet tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány. Ez azért különösen aggasztó, mert ezeknek az anyagoknak az ipari alkalmazása olyan sebességgel terjed, hogy használatukat gyakorlatilag lehetetlen visszaszorítani. A HARMLESS uniós projekt most az emberi egészségre gyakorolt potenciális kockázatukat kutatja, illetve megoldásokat keres azok ellensúlyozására.
A mezőgazdaság, fa- és erdőgazdálkodás területén bővíti befektetési portfólióját a Gránit Alapkezelő. Az alapkezelő által menedzselt Főnix Magántőkealap vásárolta meg az eddig olasz tulajdonban lévő Drawa Kft.-t. Az akvizícióval Somogyban közel 5200 hektárnyi földterület, faipari üzem, raklapgyártó-gépsor, valamint egyéb ingatlanok, köztük egy vadászkastély került magyar tulajdonba. A tranzakciót a Gránit Alapkezelő a BDPST Agráripari Holdinggal, mint szakmai befektetővel közösen valósítja meg, áll a Gránit Alapkezelő közleményében.
Az Európai Bizottság ezen a héten egy olyan javaslatot fog bemutatni, amely „országspecifikus biztosítékok” bevezetését engedélyezné a szomszédos országokban olyan esetekben, ha az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékimport túl nagy zavarokat és a termékárak túlságosan mélyre szorítását okozná – jelezte a brüsszeli testület kereskedelmi ügyekben illetékes alelnöke a Financial Timesnak. Mindez fontos fejlemény a lengyel mellett a magyar gazdáknak is, ahogy az is, hogy Valdis Dombrovskis azt is elmondta: a kölcsönösség jegyében Ukrajnától is elvárják mezőgazdasági piacuk nyitását az uniós csatlakozási tárgyalások megindulása során, illetve a Bizottság korlátozhatja az onnan származó baromfihús, a cukor és a tojás importját.
Méretüknél és kapcsolatrendszerüknél fogva is kiemelkedő szerepet játszanak a hazai agráriumban a legnagyobb agrárcégek, amelyek beszállítói körükkel együtt tevékenyen alakítják az ágazatot. Az Alapvetés podcastban Boros Zoltánnal, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának nagyvállalati ügyfelekért felelős igazgatójával beszélgettünk a témáról.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője kedden megosztotta a 2024-re vonatkozó piaci előrejelzéseit, a guru arra is figyelmeztetett, hogy az új év első napjai gyakran nem sokat mondanak az egész éves várható teljesítményről.
A magyar vállalkozások megerősítése érdekében a kormány az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program (ÉLIP) keretösszegét közel hatszorosára emeli - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint a szeptemberben bejelentett ÉLIP iránt óriási méretű érdeklődés mutatkozott.
A FINO-FOOD Kft. neve elsőre keveseknek ismerős, de a Magyar és Finom, a Hazai és Finom, valamint a Vegajó márkanevek talán már igen. Közös bennük, hogy mind a kaposvári cég termékei, amely 30 év alatt a magyar tejipar egyik jelentős szereplőjévé nőtte ki magát. Ebben jelentős szerepe volt annak is, hogy az alapító sikeresen tudta átadni a vállalat vezetését három gyerekének, akik közül többen is ígéretes nemzetközi karriert hagytak ott a családi vállalkozás kedvéért.
Ami elromlott az agráriumban tavaly és idén, azt nem lehet egy év alatt helyrehozni – vélekedik Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki szerint egyértelmű, hogy trendfordulót él meg az ágazat, és változtatni kell.
Amikor a magyar vállalkozások előtt álló kihívásokat soroljuk, legtöbbször olyan tényezők jutnak eszünkbe, mint az infláció, a magas energiaárak, a munkaerőpiaci nehézségek, vagy az emelkedő alapanyag- és beszállítói költségek.
Az átmeneti év után megkezdődött új szisztéma tapasztalatai is azt mutatják, hogy az agrártámogatása hangsúly az eredeti céloktól, a vidéki életforma és az élelmiszertermelés biztonságának garantálásától lépésről lépésre tolódik el a zöldpolitika, a fenntarthatóság elősegítése felé.
A közvetlen források aránya jelentősen növekedett az uniós támogatási rendszerben, amely ráadásul új pályázati gondolkodást, új szemléletmódot követel meg a gazdasági szereplőktől. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében arról beszélt, milyen segítséget tudnak nyújtani a pályázóknak a forrásokért folytatott versengésben.
A fogyasztók az élelmiszerek vásárlásakor egyéni egészségük mellett azok környezetre mért hatását is aktívan figyelembe veszik. Az igazán környezet- és klímatudatos fogyasztók pedig akár étkezési szokásaikat is hajlandóak megváltoztatni a bolygó védelme érdekében. 70%-uk szerint az egészséges élelmiszereknek nem szabad kárt tenniük környezetünkben - a 2023-as Tetra Pak Index szerint.
Idén is díjazta a Portfolio Csoport a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket, és az év legfontosabb agráreseményén, az Agrárszektor 2023 Konferencián ebben az évben is kiosztották a Portfolio Agrárdíjakat. Egy 11 tagból álló szakmai zsűri döntött az Év női agrárvállalkozójáról, az Év fiatal agrárszakemberéről, az Év kertészetéről, az Év állattenyésztőjéről, az Év növénytermelőjéről, az Év agrárinnovációjáról, az Év agrárberuházásáról, valamint a Portfolio Agrárgazdaságért díj nyerteséről. Emellett átadásra került a Zsűri különdíja, valamint idén először a Fenntartható mezőgazdaságért díjat is kiosztották.
Hatékonyságjavítás, integrált termelés, folyamatos fejlesztések, digitalizáció, robotizáció, exportképesség - ezen az úton kellene haladnia a magyar élelmiszeriparnak, amennyiben újabb sikersztorikat akar kitermelni. Így lehet összefoglalni az Agrárszektor 2023 Konferencia élelmiszeriparral foglalkozó szekciójának főbb üzeneteit. Előadás és kerekasztal-beszélgetés keretében fejtették ki gondolataikat a legnagyobb piaci szereplők.
A klímaváltozás, a Föld túlnépesedésének réme, az élelmiszerbiztonság egyre inkább ráirányítja a figyelmet a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor fejlesztésének fontosságára, melynek forráshiányos helyzetére már az ENSZ is rámutatott. Bár az átfogó hitelezési kedv fellendítésére egyre több ösztönző indul, a magyar agráriumra vonatkozó statisztikák már most bizakodásra adnak okot. Számos példa mutatja, hogy banki hitelek mellett, de annak hiányában a tőkebevonás is jó alternatíva lehet egy vállalkozás helyzetének megerősítésére, terjeszkedésének támogatására. Az agrárszektor fejlődése pedig nemzetgazdasági szempontból is meghatározó, hiszen érdemben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez és a hazai élelmiszer-önellátás megerősítéséhez.
Csak a „kitörés” segíthet, azaz a cégek előre menekülése a hozzáadott érték növelése, a fejlesztések irányába. El kell érni az EU versenytársak termelési volumenét és minőség szintjét a magyar mezőgazdaságban - mondta a Portfolio-nak Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke. A takarmánygyártó, gabona- és fehérjenövény kereskedő cégcsoport vezetője szerint sok magyar élelmiszertermelő versenyképes nemzetközileg is, és sok igényes piacon már nincs „idegenkedés” a magyar termékektől, sőt kifejezetten keresik azokat.
A magyar bor „sztoriját” kellene megtalálni ahhoz, hogy a hazai pincészetek sikerrel szerepeljenek az exportpiacokon, és magasabb árakat tudjanak elérni az értékesítés során – mondta el Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője az Alapvetés Podcastban.