épületenergetika

Napelemet is vehetnek EU-pénzből az állami intézmények

Megjelent a Költségvetési szervek épületenergetikai fejlesztéseit támogató felhívás, melynek keretösszege 10 milliárd forint. A felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 50 millió Ft - 250 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesítik. A pályázat ösztönzi az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítását és elősegíti a környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését. A pályázatra közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó fekvőbeteg ellátó költségvetési szervek, belügyi szervek, illetve alap és középfokú állami oktatási intézmények adhatják be támogatási kérelmüket. Magyarország területén megvalósuló projekteket támogatnak.

Indul az épületenergetikai pályázat a központi régióban

Megjelent ma a Pályázatos épületenergetikai felhívás, mely a közép-magyarországi régió települési önkormányzatai számára összesen 10 milliárd forintos keretösszeget biztosít. Mindössze 200 helyi önkormányzat kaphat majd támogatást az energiahatékonysági fejlesztéséire. Az energetikai tanúsítványnak tartalmaznia kell a fejlesztés előtti és fejlesztés utáni állapotra vonatkozó számításokat, melyeket egy szakértőnek kell elvégeznie. A projekt fenntartási időszaka 5 évig tart. Tegnap összesen 90 milliárd forintos keretösszeggel a TOP keretében jelentek meg energetikai korszerűsítési pályázatok:

Elárulta Lázár, kik kapnak fontos szerepet Magyarországon

A magyar állam után a második legnagyobb intézményfenntartók a magyarországi történelmi egyházak, így intézkedési terv készül arra, hogy az "EU-s forráselosztás intézményrendszerébe hogyan tudnak bekapcsolódni az egyházak" - többek között ezt jelezte a mai Kormányinfó tájékoztató keretében Lázár János.

Lázár: ne adjunk ingyenpénzt az embereknek

"Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével, nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes". "Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat." - többek között ezzel indokolta a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János azt, hogy végülis miért nem lesznek vissza nem térítendő források a lakossági energiahatékonysági pályázatokra.

Más van az anyagban, mint amire Lázár utalt

Ami le van írva a Partnerségi Megállapodásban az energiahatékonysági források esetében, az úgy van, vagyis közvetlen támogatásként vissza nem térítendő támogatást nem lehet nyújtani a lakossági energiahatékonysági projektekre - hangsúlyozta újra álláspontját Lázár János a mai Kormányinfón. A válasz közvetlen előzménye, hogy a MEHI hivatalos választ kapott Brüsszeltől arra, hogy igenis lenne vissza nem térítendő támogatás a lakossági energiahatékonysági pályázatokra, hiszen ezt a tervet adta le a kormány a Partnerségi Megállapodásban és az Operatív Programokban Brüsszelnek, amely anyagokat az Európai Bizottság el is fogadta. Közben gyorsan megnéztük, hogy mi van a Lázár által említett Partnerségi Megállapodásban és abban továbbra is az van, hogy vissza nem térítendő forrásokat szánt a kormány a magántulajdonú lakóépületek energetikai korszerűsítésére is.

Brüsszelben sem értik a Miniszterelnökség mai jelzését

Nemcsak a Magyar Energiahatékonysági Intézet fogadta megdöbbenéssel a Miniszterelnökség mai nyilatkozatát arról, hogy "Brüsszel nem ad pénzt lakossági energetikai felújításra", hanem Brüsszelben sem értik, hogy mi az állítás háttere, hiszen a Bizottság által elfogadott Operatív Programokból kirajzolódik a forrás ezen pályázatokra is. Utóbbi reakciót a Portfolio Brüsszelben kapta egy névtelenséget kérő, magasrangú EU-forrástól, aki azt ígérte: részletesebben is utánanéz a témának. Amint ennek eredményét megkapjuk, természetesen azonnal beszámolunk róla.

Felháborodást váltott ki Lázár bejelentése

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) értetlenségének adott hangot, az Energiaklub pedig "óriási nemzetstratégiai hiba" elkövetésének veszélyére hívta fel a figyelmet azzal kapcsolatban, hogy Lázár János azt jelentette be tegnap a Portfolio konferenciáján, hogy "Európai Uniós pénzből lakossági energia korszerűsítési program nem lesz". Mindkét szervezet arra figyelmeztet, hogy az állami mellett a lakosságnak szóló energetikai korszerűsítési kereteket is beleírtuk az Európai Bizottság által már elfogadott operatív programokba, illetve a közelmúltban a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is rögzítette ezen cél fontosságát, hiszen sokkal több energiát használnak el a lakóépületek, mint a közintézmények.

Mennyi EU-támogatás járhat egy családi ház felújításához?

Bár a fejlesztési tárca a 150 milliárdos uniós finanszírozású családi ház felújítási program kapcsán a minap akár 3 millió ház megújulását is említette, ennél 400 ezerrel eleve kevesebb családi ház van az országban. Lényegesebb gond lehet azonban az, hogy az említett forrás még akkor is korlátozottnak tűnik, ha a meglévő ingatlanállományból csak azzal a résszel számolunk, amelyet egyáltalán érdemes felújítani. Kiderül, hogy egy komplex felújításra különböző forgatókönyvek mentén mindössze néhány százezer forint lenne, miközben ennek sokszorosába kerülnének a pályázat kapcsán említett felújítások költségei. Így viszont nem jön ki a jelzett 40% körüli uniós támogatási hányad sem, sőt a beruházási költségnek csak a töredéke adódik. Ebből az adódik, hogy 2020-ig legfeljebb néhány 100-200 ezer családi ház felújítására lesz EU-pénz és éppen ez köszön vissza egy februárban elfogadott kormányzati stratégiában is.

Hatalmas EU-keretből újulnak meg a magyar családi házak!

A múlt heti jelzéssel összhangban jövő tavasszal indul az az uniós pályázat, ami a korszerűtlen családi házak energiahatékonysági felújítását segíti elő, ma pedig azt is bejelentették, hogy összesen 150 milliárd forintos keretösszeg áll majd erre a célra rendelkezésre. A múlt heti jelzés szerint rövidesen a nagyobb panel- és társasházakkal indul az épületenergetikai pályázatok sorozata, majd tavasszal a családi házakkal folytatódik. Közben jelenleg is nyitott a minisztériumok és kormányhivatalok energetikai felújításának előkészítését szolgáló pályázat.

Hirtelen rengeteg pénzt kell elköltenie Magyarországnak!

A lassú, akadozó forráslehívás miatt a kormány úgy döntött, hogy összesen 70 milliárd forintot átcsoportosít energiahatékonysági projektek megvalósítására a 2007-2013-as időszak fejlesztési pénzeiből, azaz fél év alatt hirtelen nagyon sok pénzt kell erre a célra elkölteni - derül ki a minap közzétett Magyar Közlönyből. Az időkényszer, azaz a pénzek gyors elköltésének szükségessége miatt arra lehet következtetni, hogy valószínűleg a középületek energiafelhasználásának csökkentésére, valamint az önkormányzati közvilágítási rendszerek energiafelhasználásának mérséklésére mehetnek el a pénzek.

9 milliárdos épületenergetikai pályázat jelenet meg

Ma megjelent a Széchenyi 2020 keretében megjelent a "Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése" című (KEOP-2015-5.7.0 kódszámú) kiemelt felhívás, amely kapcsán július 1-ig lehet pályázni a 9 milliárd forintos keretösszegre.

Máris felfüggesztik a sikerpályázatot!

Múlt hétfőn, január 26-án újranyitották, de február 6-i határnappal már fel is függesztik a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztését célzó pályázati felhívást - derül ki a palyazat.gov.hu közleményéből. A többi, január végén kibővített korábbi (siker)pályázat esetleges keretkimerüléséről egyelőre nincs információ.

Hétfőtől jönnek az új lakossági energiahatékonysági pályázatok

Jövő hétfőtől lesznek elérhetőek a kormány új lakossági energiahatékonysági pályázatai, amelyek keretében összesen 2,72 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre három különböző pályázatból - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára egy mai sajtótájékoztatón.

Rövidesen jönnek a lakossági energetikai pályázatok!

A háztartási gépek cseréjét, a családi házak és társasházi épületek megújuló energiával történő ellátását, a külső épületburok szigeteléséit - beleértve a nyílászárók cseréjét is - támogatják azok a pályázatok, amelyek várhatóan még szeptemberben megjelennek és összesen 2,7 milliárd forintos keretösszeget jelentenek - többek között erről beszélt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes helyettes államtitkára a minap.

Hogyan újítsuk meg a hazai ingatlanállományt? Most beleszólhat!

Órákkal azután, hogy Orbán Viktor kormányfő, illetve José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke aláírta a 2014-2020-as fejlesztési ciklus meghatározó dokumentumát, kiírta társadalmi egyeztetésre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a következő másfél évtized egyik meghatározó jelentőségű nemzetgazdasági stratégiai anyagát, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát és az ehhez tartozó környezeti vizsgálati jelentést. Az anyagokat a tárca az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. koordinálásában létrehozott szakértői kör bevonásával készítette el, és mától egy hónapon át van lehetőség hozzászólni az anyaghoz a társadalmi egyeztetés keretében. A Partnerségi Megállapodás aláírásáról szóló beszámolónk:

2017-től indulhat meg a családi házak energetikai felújítása

Több mint kétmillió 1945 és 1990 között épült, többségében vidéki családi ház található az országban, amelyek energetikai felújítása 2017-ben megkezdődhet, európai uniós támogatással - mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára egy tagnapi sajtótájékoztatón.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.