• Megjelenítés
Leállhat-e a Föld klímáját erősen meghatározó atlanti-óceáni áramlási rendszer?

2025. szeptember 30. 17:00 | Újvári Gábor

Leállhat-e a Föld klímáját erősen meghatározó atlanti-óceáni áramlási rendszer?

Az atlanti meridionális alábukó cirkuláció (AMOC) az Atlanti-óceán fő óceáni áramlási rendszere, ami fontos szerepet játszik a földi klímarendszerben. Cikkemben bemutatom, hogy miként működik az AMOC, hogyan „viselkedett” és változott a geológiai múlt során, különösen az utolsó jégkorszak idején. Kitérek a jelenlegi műszeres megfigyelésekre, amelyek alapján az AMOC egy erős éves és évtizedes változékonyság mellett a 2004-2023 közötti időszakra egy enyhe gyengülő tendenciát mutat. Végül a jövőbeli kilátásokat tárgyalva hangsúlyozom az éghajlatváltozás és az üvegházgáz-kibocsátások hatását a rendszer stabilitására.

Eltűnt egy spanyolországnyi területű őserdő

2025. szeptember 16. 13:42 | MTI

Eltűnt egy spanyolországnyi területű őserdő

Megközelítőleg Spanyolország nagyságú területtel csökkent négy évtized alatt az amazóniai őserdő Brazíliában, és a folyamat közel van a visszafordíthatatlan állapothoz a Mapbiomas brazil klímafigyelő hálózat adatai szerint.

Figyelmeztetnek a tudósok: veszélyben az erdők Magyarországon, füves puszta veheti át a helyüket

2025. augusztus 27. 07:52 | Portfolio

Figyelmeztetnek a tudósok: veszélyben az erdők Magyarországon, füves puszta veheti át a helyüket

Az idei június minden eddiginél szárazabb volt Magyarországon. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita – részletesen bemutatták, hogy a különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek mellett hogyan alakulhatnak át hazánk természetes erdőtársulásai. A pesszimista forgatókönyv szerint a század végére az ország több mint 40%-án a sztyepp vagy más néven füves puszta számára kedvező éghajlati viszonyokra kell felkészülni, a bükkösök pedig teljesen eltűnhetnek - írja a Másfélfok.

Pusztító hatása lehet Trump legújabb tervének: megsemmisítené a Szent Grált

2025. augusztus 07. 13:00 | Major András

Pusztító hatása lehet Trump legújabb tervének: megsemmisítené a Szent Grált

Donald Trump amerikai elnök újra hadat üzent a tudománynak – ezúttal a klímavédelem Szent Grálját próbálja eltörölni. Az amerikai kormány friss jelentése legitim tudomány helyett sokak szerint áltudománnyal indokolná a klímaszabályozás felszámolását, a klímatudósok szerint példátlan mértékű politikai beavatkozás zajlik a tudományba. Mi áll a háttérben? Miért lehet ez történelmi jelentőségű fordulópont? És mit jelenthet ez a világ jövője szempontjából?

Az újrafegyverkezés olyan ördögi kört indíthat el, ami a bolygónk jövőjét veszélyezteti

2025. július 27. 10:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Az újrafegyverkezés olyan ördögi kört indíthat el, ami a bolygónk jövőjét veszélyezteti

Becslések szerint a katonai erők tevékenységei (beleértve a katonai képességek előállítását, de magukat a hadviselési tevékenységeket nem) az összes globális üvegházhatásúgáz(ÜHG)-kibocsátás mintegy 5,5%-át teszik ki. Sőt, kutatások szerint akár kétirányú kapcsolat is létezhet a katonai kiadások és az ÜHG-kibocsátás között, és maga a militarizáció is a nemzetgazdaságok termelési és fogyasztási mintáit a szén-dioxid-intenzívebb rendszerek felé terelheti. Ezen túlmenően maguk a fegyveres konfliktusok lezajlása is jelentős káros környezeti hatásokat okoz, amelyek a háborúk és általuk kiváltott veszteségek ördögi körforgásához vezethetnek.

Egyre nagyobb a baj az óceánokon, a légköri szén-dioxid is új csúcsot döntött

2025. június 11. 08:59 | Portfolio

Egyre nagyobb a baj az óceánokon, a légköri szén-dioxid is új csúcsot döntött

A világ óceánjainak átlaghőmérséklete májusban a második legmagasabb értéket érte el a mérések kezdete óta, és eközben a légköri szén-dioxid koncentráció is rekordszintre emelkedett - írja a Financial Times. Ugyanakkor az idei május volt az első hónap tavaly július óta, amikor az átlagos felszíni hőmérséklet-emelkedés kissé az iparosodás előtti időkhöz képest mért 1,5°C-os küszöbérték alatt maradt.

A földtörténet egyik legnagyobb éghajlati rejtélyére kaphatunk hamarosan választ

2025. május 25. 06:30 | Újvári Gábor

A földtörténet egyik legnagyobb éghajlati rejtélyére kaphatunk hamarosan választ

Az Európai Bizottság által majd 11 millió euróval támogatott és az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács Sarkvidéki Tudományok Intézete (Cnr-Isp) által koordinált Beyond EPICA projektben kinyert jégmagok a Laura Bassi olasz jégtörő fedélzetén több hét utazást követően április második felében érkeztek meg az olaszországi Triesztbe. Útjuk azonban ezzel nem ért véget, ezt követően ugyanis több napig, fagyasztókonténerben, teherautón szállították őket a németországi Bremerhavenbe. A magokat most ellenőrzött laboratóriumi körülmények között, fagypont alatti hőmérsékleten fogják feldolgozni, hogy biztosítsák épségük megőrzését. Ezek az ősi jégminták várhatóan kulcsfontosságú részleteket tárnak majd fel a Föld éghajlatáról és a légkör üvegházhatású gázösszetételéről az elmúlt több mint 1,2 millió évre vonatkozóan.

Hiába az ígéretek, újra a járvány előtti szinten szennyez a légi közlekedés

2025. május 18. 10:00 | Major András

Hiába az ígéretek, újra a járvány előtti szinten szennyez a légi közlekedés

Bár a koronavírus-járvány elején az óriási forgalomesést átélő, Európából járatokat indító légitársaságok elkötelezettségüket hangoztatták tevékenységük fenntarthatóbbá tétele iránt, egy új jelentés szerint erre eddig nem került sor. Ebben annak is lehet szerepe, hogy az ágazat annak ellenére mentességet élvez az üzemanyagadó alól, hogy jelentős mértékben hozzájárul a klímaváltozás fő felelősének tartott károsanyag-kibocsátásokhoz. A megoldást a kerozin megadóztatása és a kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése jelentheti.

Itt a fordulat: ez lehet az első jel arra, hogy megmenekülhet a Föld

2025. május 17. 13:00 | Major András

Itt a fordulat: ez lehet az első jel arra, hogy megmenekülhet a Föld

Egy új, online elérhető nyílt forráskódú eszköznek köszönhetően a korábbiaknál jóval frissebb adatok váltak elérhetővé a világ jelentősebb üvegházgáz-kibocsátó forrásainak szennyező tevékenységéről. A műholdakra, érzékelőkre és mesterséges intelligencia modellekre támaszkodó fejlesztés gyökeres változást ígér a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos elszámoltathatóság területén, illetve abban, hogy hogyan reagál a világ a klímaválságra. 2025 első havi adatai pedig azt mutatják, hogy bekövetkezett a rég várt fordulat, és elkezdődött a globális ÜHG-kibocsátás csökkenése.

Mennyiben mérsékelhetik a klímaváltozás hatásait a geomérnöki megoldások? Jelentős veszélyeket is mérlegelni kell

2025. április 27. 10:30 | Újvári Gábor

Mennyiben mérsékelhetik a klímaváltozás hatásait a geomérnöki megoldások? Jelentős veszélyeket is mérlegelni kell

A geomérnöki beavatkozások két fő típusa a szén-dioxid eltávolítása (CDR) és a napsugárzás módosítása (SRM). A CDR technikák – például erdősítés vagy közvetlen szén-dioxid-leválasztás – jelenleg kis mennyiségű szén-dioxid kivonására képesek a globális kibocsátásokhoz képest. Az SRM módszerek, mint például a sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés, a beérkező napsugárzás csökkentésével hűtenék a bolygót, de veszélyes mellékhatásokkal járhatnak, például a csapadékmintázatok átalakulásával, savas esőkkel és ózonréteg-károsodással. Bár a geomérnökség csökkentheti az éghajlatváltozás hatásait, nem helyettesíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Emellett súlyos etikai, ökológiai és geopolitikai kérdéseket vet fel, miközben a hosszú távú hatásai továbbra is bizonytalanok.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility