Az Európai Bizottság által majd 11 millió euróval támogatott és az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács Sarkvidéki Tudományok Intézete (Cnr-Isp) által koordinált Beyond EPICA projektben kinyert jégmagok a Laura Bassi olasz jégtörő fedélzetén több hét utazást követően április második felében érkeztek meg az olaszországi Triesztbe. Útjuk azonban ezzel nem ért véget, ezt követően ugyanis több napig, fagyasztókonténerben, teherautón szállították őket a németországi Bremerhavenbe. A magokat most ellenőrzött laboratóriumi körülmények között, fagypont alatti hőmérsékleten fogják feldolgozni, hogy biztosítsák épségük megőrzését. Ezek az ősi jégminták várhatóan kulcsfontosságú részleteket tárnak majd fel a Föld éghajlatáról és a légkör üvegházhatású gázösszetételéről az elmúlt több mint 1,2 millió évre vonatkozóan.
Bár a koronavírus-járvány elején az óriási forgalomesést átélő, Európából járatokat indító légitársaságok elkötelezettségüket hangoztatták tevékenységük fenntarthatóbbá tétele iránt, egy új jelentés szerint erre eddig nem került sor. Ebben annak is lehet szerepe, hogy az ágazat annak ellenére mentességet élvez az üzemanyagadó alól, hogy jelentős mértékben hozzájárul a klímaváltozás fő felelősének tartott károsanyag-kibocsátásokhoz. A megoldást a kerozin megadóztatása és a kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése jelentheti.
Egy új, online elérhető nyílt forráskódú eszköznek köszönhetően a korábbiaknál jóval frissebb adatok váltak elérhetővé a világ jelentősebb üvegházgáz-kibocsátó forrásainak szennyező tevékenységéről. A műholdakra, érzékelőkre és mesterséges intelligencia modellekre támaszkodó fejlesztés gyökeres változást ígér a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos elszámoltathatóság területén, illetve abban, hogy hogyan reagál a világ a klímaválságra. 2025 első havi adatai pedig azt mutatják, hogy bekövetkezett a rég várt fordulat, és elkezdődött a globális ÜHG-kibocsátás csökkenése.
Hatalmas méretekkel vízre bocsátották pénteken a világ legnagyobbnak mondott elektromos üzemű hajóját az Ausztrália déli tengerpartján fekvő Hobart kikötővárosban.
A geomérnöki beavatkozások két fő típusa a szén-dioxid eltávolítása (CDR) és a napsugárzás módosítása (SRM). A CDR technikák – például erdősítés vagy közvetlen szén-dioxid-leválasztás – jelenleg kis mennyiségű szén-dioxid kivonására képesek a globális kibocsátásokhoz képest. Az SRM módszerek, mint például a sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés, a beérkező napsugárzás csökkentésével hűtenék a bolygót, de veszélyes mellékhatásokkal járhatnak, például a csapadékmintázatok átalakulásával, savas esőkkel és ózonréteg-károsodással. Bár a geomérnökség csökkentheti az éghajlatváltozás hatásait, nem helyettesíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Emellett súlyos etikai, ökológiai és geopolitikai kérdéseket vet fel, miközben a hosszú távú hatásai továbbra is bizonytalanok.
A globális hőmérséklet továbbra is történelmi magasságokban maradt márciusban, ami a tudományos várakozásokon is túltevő, rendkívüli meleghullám folytatódását jelzi az európai klímafigyelő szolgálat szerint - közölte a Phys.org.
Amikor szóba kerül a klímaváltozás kérdése, gyakran egyből a hőmérsékletre (azon belül is főleg az átlaghőmérsékletre) figyel mindenki. Ugyanakkor, mivel a földi éghajlat egy komplex rendszer, amiben sok tényező hat egymásra, a globális felmelegedés állását célszerű többféle meteorológiai adat alapján vizsgálni. Arról talán mindenki hallott már, hogy a 1,5 Celsius-fokos, fontos küszöbnek számító felmelegedési szintet 2024-ben már átlépte az emberiség, azonban emellett sok más érték is kritikus szintet ütött meg tavaly; az óceánok egyre inkább savasodnak, a világtengerek által tárolt hőenergia rekordot döntött, valamint a Föld gleccsereinek súlya és a tengeri jégtakarók tömege is folyamatosan csökken. A World Meteorology Association (WMA) friss klímaügyi jelentésében rámutat, hogy a tavalyi évben szinte felsorolni is nehéz, mennyi rekordot döntött meg tavaly a globális felmelegedés mértéke.
Az EU klímabiztosa fontolgatja a 2040-es klímacélok enyhítését, mivel egyre több az aggály azzal kapcsolatban, hogy ez szabhat határt a világpolitikai változások miatt felértékelődött versenyképességi előretörésnek. Az Európai Bizottság úgy próbálna lazítani az eredetileg feszesnek tekinthető terveken, hogy papíron megtartják a 90%-os célszámot.
Tavaly több mint kétszer annyival nőtt a világ áramfogyasztása, mint az elmúlt évtized átlagos éves bővülése. A növekmény több mint fele Kínához fűződik, de a fejlett gazdaságokban is fordulatra került sor. A fogyasztásbővülés zöme az ingatlanszektorhoz kötődött, az egyik legfontosabb hajtóerőt pedig a hűtési igény erősödése jelentette, a klímaváltozásnak tulajdonított hőhullámok következtében. A világ áramtermelésének növekedését 2024-ben rekord arányban fedezték a megújulók és a nukleáris energia, amelyek súlya a termelésben szintén új csúcsra emelkedett, ezzel együtt továbbra is a szén maradt a világ első számú villamosenergia-termelési forrása.
Harmadszor is elhalasztották a világ legfontosabb klímajelentése elkészítésének időzítésére vonatkozó döntést, miután a ENSZ szakmai testületében az országok képviselői nem tudtak megegyezni a kérdésről. A megállapodás azon olaj- és gáztermelő államok, valamint növekvő kibocsátású országok ellenállása miatt hiúsult meg, amelyek igyekeznek elkerülni, hogy nagyobb nyomás alá kerüljenek az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében. A találkozón hangsúlyt kapott az Egyesült Államok küldötteinek és tudósainak távolléte is, miután a Trump-adminisztráció lényegében felfüggesztette ez irányú tevékenységüket, megakadályozva a találkozóra való kiutazásukat is.
A klímasemlegesség elérése érdekében az építőipari vállalatoknak átfogó tervet kell kidolgozniuk, amely túlmutat saját működésükön és kiterjed a teljes értékláncra. Az ágazat jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátó, ezért a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez mind a közvetlen, mind a közvetett kibocsátások csökkentésére szükség van - derül ki az ING elemzéséből.
Tudósok új kutatása szerint a Föld tengelyferdeségének változásai irányították a jégkorszakok kialakulását az elmúlt nyolcszázezer évben. A következő jégkorszak 11 ezer év múlva kezdődne, ha az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nem akadályozná meg - írta a Live Science.
Egy nemrég a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint, ha sikerül is elérni a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célokat, az évszázad végére a Föld átlaghőmérséklete így is 2 Celsius-fokkal lesz lesz az ipari forradalom előtti szintnél, aminek következményeképp drámaian csökkenhet majd az emberek által is lakható területek kiterjedése a bolygónkon - írta meg a ScienceAlert.
A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.
Ahogyan arról a Portfolio-n több cikkben is beszámoltunk, szomorú és beláthatatlan mérföldkőhöz ért az emberiség: 2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év. A tudósok szerint „A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.” Mostani cikkünkben összeszedtük, hogyan reagáltak a világ vezető klímakutatói a hírre, és milyen jövőt festenek elénk.
Egy új kutatás tíz nagy klímamodell előrejelzései alapján arra az eredményre jutott, hogy a globális felmelegedés a várnál gyorsabb ütemben halad, így a hőmérséklet-emelkedés a korábban becsültnél hamarabb érheti el a szakemberek által kritikus küszöbértékként meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet. A kutatók az adatokat mesterséges intelligencia segítségével értelmezték, amely arra figyelmeztet, hogy számos régióban már 2040-re elérheti kritikus szintet
a hőmérséklet-emelkedés - írta meg a Gizmodo.
Ismét a vámháború van fókuszban.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kőkemény mozgásokra számíthatunk a devizapiacokon.
Gyászol Moszkva szövetségese.
1%-os kamatszintet követel a Fed elnökétől.
Nagy a szél, emiatt gyorsan terjedt.
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
