Gyökeresen megváltoztak a kelet-közép-európai vezetők kihívásai: teljesen egyedi viszonyrendszerekben kell működniük

Az elmúlt néhány évben óriási változáson ment keresztül a világgazdaság számos ágazata, a Covid-járvány felgyorsította a digitális transzformációt, teljesen új munkavállalói igények, foglalkoztatási modellek kerültek előtérbe. A vállalatvezetők, akik már évtizedek óta folytattak bizonyos jól vagy kevésbé jól működő vezetői gyakorlatokat, teljesen új helyzettel kerültek szembe. Hogyan tudtak erre reagálni?

Dr. Eszes László: A Covid-járvány valóban gyökeres változásokat hozott a vállalati működésben. Unásig lehetne sorolni a közvetett és közvetlen következményeket, a home office-ra való átállást, a távmunka okozta kihívásokat és egyben lehetőségeket, a digitális működés erősödését és a folyamatok átalakítását.

Ezek mind olyan új kihívások, amelyekkel a vállalatvezetők döntő többsége korábban nem találkozott sem Magyarországon, de világszinten sem sűrűn.

Hogyan lehet megteremteni a csapatkohéziót? Hogy lehet beépíteni új embereket, bizalmas kapcsolatokat létrehozni személyes jelenlét nélkül? Hogy teszek egy korábban csak papíralapon, pecséttel ellátott dokumentumot digitálisan is hitelessé? Hogyan őrzöm meg az adatbiztonságot úgy, hogy távoli elérést kell biztosítanom minden kollégának? Hogy kezelem azt, hogy a távmunka elterjedése a jól képzett munkaerő mobilitásának növekedéséhez, így az értük folyó verseny erősödéséhez vezet?

Ezek mind olyan kérdések, amelyeket a hétköznapokban, mégis stratégiai megközelítésben is kezelnie kell/kellett egy vezetőnek, de eddig nem voltak rá best practice-k, egyértelmű, univerzális megoldások. Bár a SEED indulásától kezdve egy gyakorlatorientált do-how szemléletű képzési program, amelyen mindig a legaktuálisabb problémákkal foglalkoztunk, mégis ezekre a vezetői kihívásokra nekünk is gyorsan kellett reagálnunk, és alkalmazkodnunk az új helyzethez. Éppen ezért megkezdtünk egyfajta megújulási folyamatot, hogy a megváltozott igényeket ki tudjuk elégíteni. Ezért is hoztuk létre a myCEOjourney-t, speciálisan felsővezetők részére kialakított, egyéni mentorálással (is) működő programot, és vezettünk be a képzésünk minden szintjén új modulokat, amelyek az imént felsorolt kérdésekre adnak válaszokat. 

Megállapodást kötöttünk a Corvinus Egyetemmel, amelynek értelmében executive school-ként kapcsolódunk be a működésükbe. Jogilag nem vagyunk az egyetem része, de nagyon erős tudásmegosztással dolgozunk együtt, és fizikailag is az egyetem épületében van a központunk

A Corvinus-szal való együttműködés is garantálja a legmagasabb oktatási minőséget, valamint a nemzetközi ismertségünket is növeli.

Létrehoztunk ezen felül egy SEED Connect elnevezésű platformot, amely alkalmat biztosít a meghívott vállalatvezetők számára, hogy megvitassák egymással tapasztalataikat bizonyos témákban, és bemutassák egymásnak a jó gyakorlataikat.

A SEED Connect rendezvénysorozatot milyen formában szervezik meg, pontosan melyik az a célcsoport, amelyet meg akarnak szólítani? Milyen témákat helyezett fókuszba a két előző esemény, és mi várható a következőn?

A rendezvénysorozattal egy olyan platformot hoztunk létre, amely ugyan kapcsolódik a képzéshez, mégis inkább a kapcsolatteremtésről, az interakciókról és a tudásmegosztásról szól. Minden eseményen tartunk egy bevezető, témadefiniáló előadást, utána néhány kiemelt vendégünk beszél az aktuális témánkról, végül megnyitjuk a diskurzust a vendégek között, az asztaloknál kialakul egy kiscsoportos, személyes beszélgetés. Talán utóbbi a legfontosabb számunkra, hogy a vezetők építsék a kapcsolataikat, megosszák egymással a tapasztalataikat. Általában 30-50 fő szokott részt venni a rendezvényeken,

Meghívottjaink jelentős része a több mint ezer fős alumni közösségünkből kerül ki, de meghívunk más, eddig a képzésünkben nem résztvevő vállalatvezetőket is.

Nagyon fontosnak gondoljuk, hogy kifejezetten magyar vagy közép-európai perspektívából közelítsük meg ezeket a kérdéseket. Ahogy a képzésünk is kifejezetten gyakorlatorientált, úgy a rendezvényeinken sem évtizedes amerikai modelleket mutatunk be elméleti szinten, és nem kínálunk univerzálisan alkalmazható megoldásokat sem, hanem a jó gyakorlatokat, praktikus lehetőségeket helyezzük előtérbe. Hazai cégek vezetői gyűlnek össze, és beszélgetnek őszintén arról, hogy milyen feladatokkal küzdenek, hogyan próbálják megoldani ezeket, milyen sikereket vagy kudarcokat értek el. A résztvevők visszajelzései alapján ez a megközelítés elég egyedi Magyarországon, nagyon kevés olyan lehetőség van az országban, mint ez.

A rendezvénysorozat keretében eddig két eseményt tartottunk meg, mindkettő témája a munkaerőpiaci kihívásokhoz kapcsolódott. Az első, májusi találkozón a munkavállalás, foglalkoztatás teljes újradefiniálását helyeztük fókuszba. Az elmúlt pár évben teljesen átalakult az, hogy a kollégák hogyan viszonyulnak a munkához, milyen elvárásaik vannak, és ezeket egy évtizedekig működő vállalati struktúra hogyan tudja tolerálni, és miként lehet proaktívan cselekedni. Óriási kihívás, hogy az otthoni munkavégzéssel

a munkaerőpiac még inkább globalizálódott, a külföldi vállalatok is magyar szakemberekért versenyeznek, a hazaiak pedig ázsiai munkavállalókat is keresnek.

A második eseményen a tehetséggondozás volt fókuszban. Már korábban is igyekeztünk a képzéseken erősíteni, hogy a 21. század egyik legnagyobb üzleti kihívása a jól felkészült szakemberek megtalálása, kinevelése és megtartása, a folyamatos motiváció fenntartása. Ez jelenleg még aktuálisabbá, sőt égető problémává vált. A cégek közötti verseny egyre kevésbé az ügyfélszerzésre irányul, sokkal inkább a tehetségek megszerzésére.

Aki megtalálja a tehetségeket, és azokkal jól tud bánni, az ügyfeleket is fog szerezni.

A következő eseményt február 2-ra hirdetjük meg, a téma a digitális transzformáció és innováció lesz. Áttekintjük a digitális trendeket, a felgyorsult, úgynevezett exponenciális technológiákat és ezek hatásait a hazai és közép-európai cégekre, vállalatvezetőkre.

A résztvevők magyar cégek vezetői, a meghívott előadók is magyarok, egyértelműen a hazai perspektíva van a fókuszban. Ennek ellenére a SEED regionális szereplőként definiálja magát, a képzésekre külföldről is várnak vezetőket. Hogy egyeztethető össze a két irányvonal? A problémák hazai megközelítése, hogy adhat megoldásokat egy másik kelet-európai ország döntéshozója számára?

Bár vannak specifikumai a régió egyes országainak, de azért sok hasonlóságot lehet találni.

Gazdaságilag, az együttműködésekben, politikai beágyazottságban a közép-kelet-európai egy nagyon sajátságos viszonyrendszer.

Határozottan külön kell választani a képzéseinket és a SEED Connect programot. Természetesen kapcsolódnak egymáshoz, de a felvetett kérdéskörben és a célokban mások. Az alapértelmezésünk, hogy egy magyarországi, de nagyon közép-európai perspektívában gondolkodó, közép-európai vezetőknek szóló képzést nyújtunk. Minden kurzusunk nyelve angol, és rendszeresen részt vesznek rajta a régióból vezetők: mindig van szlovák, cseh, horvát, román, lengyel és persze magyar résztvevő, de a Mol-on keresztül például pakisztáni vezetők is jártak már nálunk. A képzéseken egy kisebb részt elméleti és nagyobb részt gyakorlati tananyagot adunk át a vezetőknek.

A SEED Connect viszont nem erről szól: itt nem a képzés, hanem a kapcsolatépítés, tudásmegosztás van az előtérben. Igyekszünk a témáinkhoz a régióban aktívan jelenlévő sikeres vállalatok vezetőit hívni, akik referenciapontot jelenthetnek mások számára is. A Mol-on és OTP-n kívül ilyen például a Wizz Air, de az egyik rendezvényünkön a kiemelt vendégünk a Richter globális HR-igazgatója volt, amely egy olyan sikeres magyar vállalat, amely 50 országban van jelen, így nagy rálátása van a nemzetközi viszonyokra. Az első eseményünkön az OTP, illetve a Mol HR-vezetője is a közép-európai perspektívából beszélt a munkaerőpiaci kihívásokról.

A SEED egyfajta tudásközpontként is definiálja önmagát, kutatásokat, white paper-eket, tanulmányokat készít, amelyeket megoszt a résztvevőkkel és természetesen beépíti a képzési programjába is. Milyen témában folytatnak kutatásokat, és ezekből milyen anyagok születnek?

A kutatásaink többirányúak. Egyrészt a Corvinus Egyetemmel való együttműködésünk sarokköve az egyetemen folyó, a vállalatvezetők számára releváns kutatások lefordítása a praktikumok szintjére. Itt megint csak vissza lehet térni a do-how alapú megközelítésünkre.

Emellett nagyon fontos, hogy a gyakorlati képzésünket, a faculty tagok felkészültségén kívül, professzionális kutatások is alátámasszák.

Másrészt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a nemzetközi alumni közösségünk több mint 1000 főt számlál, és körükben – tartva a reprezentativitás kritériumait – tudunk kutatásokat végezni.

A legutóbbi rendezvényünkre is készítettünk egy felmérést a bevonásukkal a munkaerőpiac jelenlegi helyzetéről és a munka új világáról, amelyet természetesen megosztottunk a résztvevőkkel is. A jövőben még több ilyen anyaggal készülünk. Harmadrészt a faculty tagjaink jelentős része a saját szakterületén is végez kutatásokat, folyamatosan publikál. Ezeket fordítjuk mi le praktikus megközelítésű anyagokká. Van egy sorozatunk, a SEED Executive Insights, amely a honlapunkon elérhető, és az összes forrásból származó tanulmányt, kutatást tartalmazza.

A SEED nemzetközi, regionális szereplőként pozícionálja magát, ugyanakkor minden környező országban van vezetőképzés, ahová a helyi vállalatok vezetői jelentkezhetnek. Létezik olyan indikátor, amellyel a különböző képzések összehasonlíthatóvá válnak? Kijelenthető, hogy az egyik jobb, mint a másik?

A különböző képzések elismertsége leginkább az üzleti eredményeikben mutatkozik meg. Ez egy versenyző piac, a vállalatok csak olyan helyre küldik el a vezetőiket, ahol biztosítottnak látják a fejlődésüket.

Ha esik a színvonal, az nagyon gyorsan megmutatkozik az eredményekben is.

Szintén nagyon erős visszajelzés, hogy vannak-e visszatérő cégek, akik már több éve, rendszeresen küldenek hozzánk résztvevőket, bíznak bennünk. Azt gondolom, hogy mi az elmúlt évek munkájával, azzal a megújulási folyamattal, amiben jelenleg is vagyunk kivívtuk a nemzetközi piac elismerését, jó irányba haladunk, eredményünk várhatóan 50 százalékkal fog nőni a tavalyihoz képest.

A versenyt jól mutatja, hogy a szlovéniai Bledben van egy már több mint 35 éve működő nemzetközi vezetőképző központ, amelyet sok szempontból referenciapontnak tekintünk a régióban. Egy szlovén vezetőnek valós alternatíva, hogy a saját hazájában vegyen részt képzésen, ezért elismerés számunkra, hogy nem egy olyan szlovéniai vezető van, aki inkább minket választ.

Az a célunk, hogy Közép-Európa legnevesebb executive school-jává váljunk. Úgy szoktuk megfogalmazni magunk között, hogy

legyünk Magyarországon a közép-európai vezetők számára az, ami egy Harvard Business School Amerikában vagy egy INSEAD Nyugat-Európában.

Ez egy misszióként is felfogható, hogy ne kelljen külföldre menni egy magyar vezetőnek, ha többre vágyik, mint a tréningcégek által elérhető vezetőképzés.

Lehet-e a nemzetközi vezetőképzéseket valamilyen specifikáció szerint besorolni? Ha egy vállalatnak például digitális transzformációs képzésre van szüksége, akkor Varsóba küldi a vezetőit, ha HR, akkor Budapestre, ha projektmenedzsment, akkor Athénba?

Vannak olyan vezetőképzők a régióban, amelyek tudatosan orientálódnak valamilyen irányba, igyekeznek specifikus tudást adni. A bledi központ például egyértelműen fenntartható jövő, fenntartható üzlet témákban pozícionálja magát. Mi egy nagyon generalista képzést nyújtunk, a mi specialitásunk a praktikusság. Nálunk nem professzorok oktatnak, hanem nagyon tapasztalt felsővezetők, ugyanakkor a gyakorlati tanácsadáson túl, ha valaki meg akarja tanulni a leadership vagy management általános alapjait, akkor azt is tudjuk biztosítani. Szinte mindenki akkor küldi hozzánk a vezetőit, amikor átfogó vezetői készség fejlesztésre, akár egy mindent átölelő executive MBA képzésre van szüksége a vezetőnek, amely lefedi a vezetői képességfejlesztés teljes skáláját.

Mindezek nagyon keresett szolgáltatások, ugyanakkor érdemes azon gondolkodni, hogy ne legyen-e nekünk is olyan specifikációnk, mint például a Blednek.

Nagyon örülnék annak, ha a jövőben a stratégia és innováció, transzformáció témái kötődnének hozzánk leginkább.

Címlapkép és fotók: SEED Executive School

A cikk megjelenését a SEED Executive School támogatta.