A Junior Prima díj Sajtó kategóriájának díjában részesült idén a Pénzcentrum szerkesztője, Koós Anna. Kollégánk a Portfolio Csoport munkatársai közül tizedikként vehette át a rangos elismerést.
Szerdán 10 órakor tartotta a kormányülést követő Kormányinfóját Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. A legfontosabb bejelentés két újabb árstop bevezetéséről érkezett: az étkezési burgonya és a tojás árát legfeljebb a 2022. szeptember 30-i áron értékesíthetik a boltok. A kisboltoknak az árstopok miatt támogatást fizetnek ki a tervek szerint még idén, erről hétfőn tudhatunk meg további részleteket. Bejelentették azt is: az energia rendszerhasználati díjakat a most rögzítettről nem lehet emelni, és megadóztatják azokat az erőműveket, amelyektől a kiegyenlítő energiát vásároljuk. A lakossági rezsidíjak kapcsán kiderült: év végéig nem változnak a mértékek, jövőre azt szeretnék, ha alacsonyabb lenne, de ezt garantálni nem tudják egyelőre. UPDATE: korábban Gulyás Gergely miniszter azt mondta, az M-es tojásiokra vonatkozik az árstop, de nemrégiben pontosított: mindegyik méretre vonatkozik majd, a burgonya esetében pedig az "étkezési burgonya" lesz árstopos.
A mai Kormányinfó után Gulyás Gergely szavait pontosította a Miniszterelnökség: nem csak az M-es méretű tojásokra vonatkozik az újonnan bevezetett árstop, és az "étkezési burgonyára" fog vonatkozi a burgonya esetében.
Palkovics László technológiai és ipari miniszter bejelentette lemondását – értesült a Telex több egymástól független forrásból. A minisztériumban már főosztályvezetői szinten is értesítették a munkatársakat az átadás-átvétel előkészítéséről. A 24.hu úgy tudja: a miniszter már lemondott, és a kormányfő el is fogadta azt. A lap úgy tudja, a távozás hátterében, energiapolitikai véleménykülönbségek állnak. Időközben a Portfolio is úgy értesült megbízható forrásból, hogy valóban lemondott Palkovics László. Az Index már arról ír, hogy az új energetikai tárca élére Lantos Csaba üzletember érkezhet.
A lakossági rezsicsökkentett áram- és gázár megvédése érdekében arról döntött a kormány, hogy a jelenlegi szintekről nem emelkedhetnek tovább a rendszerhasználati díjak 2023-ban – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. Alábbi cikkünkben röviden elmagyarázzuk a bejelentés lényegét és hátterét.
A válság terheinek enyhítésére szánt három támogatási csomag három év alatt mintegy 135 milliárd euróba kerül majd a német szövetségi költségvetésnek - írja a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete a honlapján szerdán publikált kimutatásában.
A ma reggeli, vártnál magasabb inflációs adat kapcsán a Magyar Nemzeti Bank is közzétette a saját értékelését, amiből nem rajzolódik ki szebb kép az árak alakulását illetően, mint a KSH jelentéséből, ám több dolgot tisztábban láthatunk.
Mivel extraprofit keletkezik a kiegyenlítő energiát nyújtó erőműveknél, ezért ennek egy részét elvonja a kormány – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
Több mint száz helyen szüntetné meg a háziorvosi ügyeletet Takács Péter egészségügyi államtitkár terve - számolt be a Népszava szerdai cikkében.
Órákkal azután, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt mondta: fele-fele részben járulhat hozzá az uniós költségvetés és a magyar a jelentős pedagógus béremeléshez a következő években, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a konkrét számokat is bejelentette. Eszerint 2025-ig összesen 1200 milliárd forintnyi illetményfejlesztésre számíthatnak a pedagógusok, hogy a diplomás átlagbér 80%-ára emelkedjen az átlagos fizetésük, és közben felfedte azt is, hogy miért nincs a magyar költségvetésnek annyi pénze, hogy ezt önerőből meglépje.
Egy 2,5 éves tárgyalási folyamat után aláírták a svájci–magyar együttműködési program második időszakának keretmegállapodását, amelynek keretében Svájc 87,6 millió frank támogatást nyújt magyarországi projektek végrehajtására. Ez a mintegy 35 milliárd forintos összeg a magyar társfinanszírozással együtt közel 40 milliárd forintnyi fejlesztések előtt nyitotta ki az utat a következő tíz év során.
Szokatlan módon közölte a Pénzügyminisztérium a havi költségvetési egyenlegadatot: nem az eredetileg meghirdetett 11 órás időpontban jelent meg a fontos szám a minisztérium gyorstájékoztatójában, ahogy korábban minden hónapban, hanem Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be az első ránézésre kedvező számot. Októberben ugyanis 101,3 milliárd forintos többletet ért el a büdzsé.
Szeptemberben az előzetes adatok alapján 653 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, ezzel folytatódott a magyar gazdaság külső egyensúlyának dinamikus romlása. A tendencia mögött természetesen az energiaimportunk drasztikusan megugró értéke áll.
A szeptemberi 20,1 százalékról októberben 21,1 százalékra emelkedett a magyar inflációs ráta, ez továbbra is 1996 óta a legmagasabb érték – közölte a KSH szerda reggel. Az élelmiszerek áremelkedése elérte a 40%-ot, továbbra is ez húzza az inflációt felfelé, és várhatóan még a következő hónapokban sem jön fordulat.
Ma kétheti adatot közölt a kormányzati koronavírus portál az aktuális járványhelyzetről: két hét alatt összesen 12 051 új fertőzöttet igazoltak. Az elmúlt egy hétben 4 556 új fertőzöttet igazoltak és elhunyt 92 beteg. Jelenleg 985 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 18-an vannak lélegeztetőgépen.
Az Országgyűlés mai napirendjén szerepel az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzet meghosszabbítása. A gazdasági ügyek közül említést érdemel a a csődeljárással, a lakások és a helyiségek bérletével kapcsolatos szabályozás módosítása, illetve az, hogy a posta mostantól lassabb lehet: az elsőbbségi levelek legalább 85 százalékát a feladást követő munkanap helyett az azt követő második munkanap végéig kell kézbesíteni.
Kizárhatják a külföldi befektetőket a több mint egymilliárd eurós vasúti beruházásból Szlovéniában – írja az Euractiv egy frissen benyújtott törvényjavaslat alapján. Ez elsősorban Magyarországot érintené, hiszen a hírek szerint 200 millió euróval beszálltunk volna a projektbe.
A benzin ára jelentősen emelkedett, a gázolaj ára azonban csökkent a mai naptól - írja a holtankoljak.hu.
Az Európai Unió számottevő szabályozással lép fel a határokon átnyúló szervezett gazdasági bűnözés ellen. Az ilyen bűncselekmények elkövetőinek leleplezése nehézségekbe ütközik, mivel sokszor áttekinthetetlen céghálók és bábszemélyek, azaz strómanok mögé rejtőzve, a háttérből irányítják a szálakat. Az uniós szabályozás fő célja a szövevényes vállalati struktúrák (céghálók) átláthatóvá tétele, hogy visszaszoríthatók legyenek az olyan gazdasági bűncselekmények mint a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás vagy a korrupció. Cikkünkben feltérképezzük, hogy az uniós tagállamok – köztük Magyarország - milyen működési mechanizmus alapján hozták létre a cégek átláthatóságát elősegítő tényleges tulajdonosi nyilvántartásokat, és milyen szankciók alkalmazhatók, ha egy cégnél ”kihullanak a csontvázak a szekrényből”, azaz kiderül, hogy a cég nem valós adatokat szolgáltatott. Kitérünk arra is, hogy melyik fázisban tart az uniós tényleges tulajdonosi regiszter, azaz a BORIS felállítása, működése. Bognár Alexandra és Suller Noémi, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda kollégáinak szakértői írását közöljük.
Egy új kormányrendelet alapján akár 100 ezer mikrovállalkozásnak is nyilatkozatot kell tennie a következő hetekben az egyetemes szolgáltatójuk felé, hogy még valóban jogosultak-e a rezsicsökkentett gáz- és áramárra, ha pedig megjön ez a felszólítás, érdemes gyorsan reagálniuk. Sőt: nemcsak gyorsan, hanem őszintén is érdemes nyilatkozni, mert súlyosabb anyagi következményei lesznek annak, ha utólag kiderül a jogosulatlan gáz-, vagy áramfelhasználás. A mikrocégeken túl az összes kis- és középvállalkozásnak, illetve sok önkormányzati intézménynek is nyilatkoznia kell a következő három hétben a végső menedékes szolgáltatók felé, hogy mit terveznek január 1-től az energiafelhasználásuk terén. Frissítés! Szerdán reggel az MVM Next már ki is adott egy közleményt, amelyben jelezte, hogy november 30-ig fontos nyilatkozattételi feladata van azoknak a kkv-knak, amelyek a végső menedékes körben kapják most az áramot, vagy a gázt.
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben....
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
Mivel az atlétika kicsit ellaposodott, kevésbé felel meg a modern tartalomfogyasztási elvárásoknak, egy csapat új... 
Enyhe javulást mutat a kínai CPI-adat, azonban az ország továbbra is deflációs nyomás alatt áll. A kereslet mértéke...
A nagy nyelvi modellek jól el tudják játszani, hogy értik, amit mondanak. De ha tényleg értenék, az lenne az igazi...
A 2025. júniusában meghirdetett új pályázat célja nem más, mint felpörgetni a vállalkozások saját energiatároló...
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
