Elemzés

Közel már a vége? - Történelmi mélyponton a magyar hozamok

A közelmúltbeli magyar gazdaságpolitikai bejelentések mellett történelmi mélypontra, vagy annak közvetlen közelébe süllyedtek a különböző futamidejű magyar állampapír hozamok. Hétfői piaci körképünkhöz hasonlóan pénteken délután is körbekérdeztünk a piacon, hogy ki mit gondol és két szakértő válaszai lényegében ugyanazt tartalmazták: a hozamcsökkenési sorozat érdemi folytatódása helyett lassan már inkább emelkedés várható, főleg a hosszabb futamidejű hozamoknál.

Kik tartanak magyar állampapírokat?

Az általános nemzetközi tapasztalatok szerint a magas külföldi részarány kiélezett helyzetekben növelheti az adott ország állampapírpiacának sérülékenységét, míg a hazai szereplők jelenléte inkább a stabilitás irányába hat. Magyarországon a külföldiek állományának a válság során látott gyors leépülése is rámutatott a magas nem rezidens állományban rejlő kockázatokra. Az elmúlt időszakban a javuló fundamentumok mérsékelhették az ehhez kapcsolódó kockázatokat. Emellett az utóbbi években a korábbiaknál valamivel stabilabb befektetői bázis épülhetett ki, ami a magas külföldi állomány jelentette kockázatokat szintén tompíthatja. Nemzetközi összehasonlítás alapján hazánkban a bankrendszer részarányának növekedésére van tér. Az alábbiakban Horváth Dánielnek, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának elemzését közöljük.

Mi legyen a devizahitelesekkel? - A válasz megérkezett!

Két-három hazai nagybank tulajdonosa is elhagyja Magyarországot a következő öt évben - vélte a Portfolio.hu keddi hitelezési konferenciáján a közönség kétharmada. Az MNB bankszektorról alkotott jövőképével mindössze 37% szimpatizál, a növekedési hitelprogram mindkét szakaszát pedig 27% ítéli sikeresnek. A közönségszavazás során az is kiderült (lásd cikkünk második oldalát), mit gondol a szakma az őszre ígért devizahiteles csomagról.

Ütött az euró órája - Lépni készül a jegybank

Nagyon erősnek látszik a piaci konszenzus arról, hogy az Európai Központi Bank (EKB) júniusban kamatot fog vágni. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy más eszközt is bevetnek-e a lazítás érdekében, egyelőre a többség úgy látja, hogy nem. Mi is úgy gondoljuk, hogy amíg a konvencionális eszköztárat nem merítik ki, addig nem merészkednek tovább. Az euró pontosan a legutóbbi kamatdöntés óta gyengül, tehát a piac végre elkezdte árazni, amit már olyan régóta várt mindenki.

Na, elindul végre az OTP?

Nem szeretik a befektetők az OTP-t. Annak ellenére maradt le az OTP az elmúlt egy évben, hogy az elemzők egyre optimistábbá váltak a magyar bankkal kapcsolatban, és a legfrissebb makroadatoknak köszönhetően Magyarország befektetői megítélése is javult, sőt a nemzetközi befektetői hangulat is inkább támogató. Az elmúlt hetekben azonban fordulat látszik, sőt a héten nagy forgalom mellett fontos technikai szintet is átvitt az árfolyam. Tényleg itt a fordulat?

Fenyegeti-e defláció Magyarországot?

Egyre szélesebb körben esnek az árak idehaza, éves szinten pedig immár hét EU-tagországban süllyed az árszint. Deflációról egyelőre Magyarországon nem beszélhetünk, de az elmúlt hónapokban érezhetően közeledtünk hozzá. Amíg a várakozások nem alkalmazkodnak ehhez, addig nincs baj.

Százmilliárdokból lesz jobb a vonatozás

Egy hete hagyta jóvá a kormány a 2014−2020-as európai uniós költségvetési időszak fejlesztéspolitikai terveit, mely alapján - Brüsszel jóváhagyásával - többszáz milliárd forint juthat közlekedésfejlesztésre, elsősorban vasútfejlesztésre. 160 km/órás sebességgel száguldó vonatok, Budapestet elkerülő teherfolyosó, fejlődő elővárosi közlekedés - összegyűjtöttük, mi mindenre juthat az uniós milliárdokból.

Hol vannak a nyugdíjpénzek?

Hiába vezették be év elején a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét, az év első három hónapjában kevesebb pénz folyt be a rendszeres életbiztosításokba, mint egy évvel korábban, az elmúlt időszak slágerének számító egyszeri díjas termékekről nem is beszélve. Ennek ellenére négy éve nem látott nettó (!) pénzbeáramlás zajlott az életbiztosításokba, vagyis úgy tűnik, sikerült megállítaniuk a biztosítóknak a meglévő életbiztosításokat sújtó pénzkivonást. A nem-életbiztosítások eközben meglepően jól teljesítettek, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál például folytatódott a díjbevételek tavaly megindult emelkedése. A MABISZ és az MNB friss statisztikáiból szemezgettünk.

Ha a gyorskölcsönök mesélni tudnának - Tények a Providentről

Tényleg a pénzügyileg képzetlen, kevésbé tudatos, alig fizetőképes emberek veszik fel a Provident kölcsöneit? Lazábban hitelez-e a Provident, mint a bankok? Javított-e a családok fizetőképességén a rezsicsökkentés és a GDP-növekedés? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ Horváth Attila, a társaság gazdasági igazgatója az alábbi interjúban.

Másnaposság tünetei az OTP-nél

Az elmúlt években a fogyasztási hitelezésben ért el nagy sikereket az OTP Oroszországban, van olyan szegmens, amiben az orosz leánybank a második legnagyobb szereplő a hatalmas orosz bankpiacon. A terjeszkedés jó ötletnek tűnt, az orosz OTP sokat keresett a magas marzsú hiteleken, az orosz bank az OTP csoport egyik ékköve lett, a csúcson a bevételek több mint negyedét, a profit több mint felét az orosz bank szállította. Az elmúlt hónapokban azonban már látszanak a gyors növekedés árnyoldalai is: a bevételek már esnek, egyre több hitel dől be, a behajtási hatékonyság továbbra is alacsony, az orosz OTP egyre nagyobb veszteségeket szenved el, inkább viszi a pénzt, mint hozza. Nagy buli volt, most jön a kijózanodás. Fejfájással.

Kell-e félni a Templeton magyarországi lépése miatt?

Több tényező is abba az irányba mutat, hogy a Franklin Templeton múlt szerdai magyar lépése miatt nem kell tartani állampapírpiaci zavaroktól. Részben azért, mert mind a külföldi, mind a magyar szereplők felől van vételi érdeklődés a papírok iránt - mondták el a Portfolio.hu körkérdésére piaci szereplők. Azt persze hozzátették: természetes, hogy egy rendkívül intenzív hozamcsökkenési periódus után jönnek megingások, mint ahogy azt múlt csütörtökön láthattuk. Az általunk megkérdezett szereplők úgy látják, hogy ezeket a hozamemelkedési periódusokat jó eséllyel újra megveszik majd a befektetők, többek között a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett program átgyűrűző hatásai miatt. Így nem zárhatjuk ki, hogy a múlt héten kialakult történelmi mélypontoknál is alacsonyabb hozamszinteket látunk majd. Ebben segíthet, hogy a nagy fejlett kötvénypiacokon a korábban várttal teljesen ellentétes folyamatok zajlanak és az Európai Központi Bank is "melegít" a partvonalon.

Az EKB dilemmái: létezik homogén megoldás egy heterogén valutaövezetre?

Az elmúlt néhány hónapban szinte állandó téma a szaksajtóban a deflációs veszély az euróövezetben. Emiatt folyamatos találgatás és várakozás előzi meg az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának üléseit, hogy vajon milyen megoldással fog az EKB előrukkolni. Egyre többen hangoztatják, hogy az EKB-nek is, hasonlóan a Fedhez és a Bank of Englandhez, mennyiségi lazításba (quantitative easing vagy QE) kéne fognia, hogy elejét vegye egy kialakuló deflációs spirálnak, ami már öt tagországban maga a realitás. De vajon megvalósítható opció-e a QE az EKB számára? Ebben az írásban azt próbálom megmutatni, hogy az EKB monetáris politikájának az elmúlt években alkalmazott keretrendszere alapjaiban különbözik a fent említett jegybankokétól, emiatt a QE technikailag elég nehezen kivitelezhető az euróövezetben. Emellett áttekintem azokat az alternatív eszközöket, amikhez az EKB folyamodhat a további monetáris lazítás érdekében.

Így törte meg az OTP-t az ukrán válság

Az orosz-ukrán konfliktus alaposan megviseli az OTP-t is, a bank mindkét országban jelen van, az eddigi hírek (polgárháború/háború, országleminősítések, banki fiókbezárások, recesszió stb.) alapján a következő negyedévekben akár nagyobb veszteség is összejöhet a két leánybanknál. Egyelőre Ukrajnában nagyobb a baj, ezért megnéztük, hogy a legfrissebb számok alapján hogyan teljesít a leánybank.

Többek között az alábbi kérdésekre kerestük a választ:

• Látszik már a bevételek alakulásán az orosz-ukrán konfliktus negatív hatása?
• Látszik jelentős romlás a hitelportfólió minőségében?
• Történt jelentősebb betétkivonás a konfliktus miatt?
• Mekkora jelenleg az anyabanki kitettség?

Magyarország ugyanannyira korrupt, mint régen

A korrupció és annak kontrollálása továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelentő probléma a világ országaiban. Magyarország nem sokat lépett előre az elmúlt 10-15 évben, az uniós csatlakozás bár nekünk is jót tett, de azt látjuk, hogy a velünk csatlakozó országok rangsorában hátrébb kerültünk. A lengyelek viszont jól teljesítettek és bizony meg is előzték hazánkat a Transparency International felmérésében. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves konferenciájának korrupcióról szóló panelbeszélgetésén vettünk részt az UniCredit Bank meghívására.

Az OTP jobban teljesít

Látszólag minden rendben az OTP-nél, a bank nyereséges, nincs itt semmi látnivaló. A várt veszteség helyett nyereség a negyedévben, a bolgár OTP rekordprofitot ért el, a magyar operációban régen volt olyan alacsony a céltartalékolás, mint most. A felszín alatt azonban nem túl örömteli folyamatok is zajlanak: az orosz és az ukrán bank is veszteséges és a menedzsment szerint az év egészében azok lesznek, a csoportszintű hitelportfólió minősége ismét gyorsuló ütemben romlik.

Ha a befektetőknek elég a (vártnál jobb) nyers profitszám, akkor lehet örülni. Ha nem, akkor meg nem lehet.

Pozitívumok

• Minden fontosabb eredménysoron a vártnál jobb lett a negyedév, a várt 5 milliárdos mínusz helyett 6 milliárdos plusz lett az adózott eredmény
• A bolgár leánybank részben az alacsony céltartalékolásnak köszönhetően rekordprofitot ért el
• A bank tőkehelyzete erős, a tőkemegfelelési mutató tovább emelkedett

• A hitelportfólió minőségének romlása folytatódott, a késedelmes hitelek aránya 21,2 százalékra emelkedett, az orosz OTP-nél jelentősen gyorsult a portfólióromlás
• A magyar banknál bedőlt egy nagyobb projekthitel (nem meglepetés, a menedzsment figyelmeztetett), a céltartalékolás ennek ellenére jelentősen esett, így a fedezettség is
• A masszív céltartalékolás miatt az orosz és az ukrán leánybank is veszteséges, a menedzsment várakozása alapján mindkét leánybank az év egészében is veszteséges lehet, Ukrajnában 10-20 milliárd forint lehet a mínusz
• Az orosz és az ukrán betétállomány is csökkent

Mi a Fed gyakorlata? Iránymutatás és elköteleződés

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a jegybankok kommunikációja, a monetáris politika működését egyre nagyobb átláthatóság jellemzi. A jegybanki transzparencia növelését egyrészt a függetlenné váló intézmények elszámoltathatósága, másrészt az a felismerés indokolta, hogy a monetáris politika az irányadó eszköz változtatása mellett a várakozások befolyásolásán keresztül is képes hatni a gazdasági folyamatokra. Ezért jelenleg általánosan elterjedt, hogy a jegybankok nyilvánosságra hozzák stratégiájuk részleteit, célváltozóikat, döntéseiket és az azok alapjául szolgáló főbb érveket, a gazdaság várható alakulásáról alkotott képüket. A válság során az előretekintő kommunikáció szerepe még inkább felértékelődött. A Federal Reserve a zéró kamat korlátjába való ütközést követően még nagyobb hangsúlyt fektetett az előretekintő kommunikációra, ezen belül is az elköteleződés jellegű iránymutatásra, amelynek több formáját is alkalmazta.

Itt a lélektani pillanat - Még olcsóbbak lehetnek a lakáshitelek

A legjobb hitelképességű ügyfelek már 5 százalék körüli hitelkamattal vehetnek fel lakáshitelt Magyarországon. Igenis nagy verseny zajlik a bankok között - mondja Tokodi Gábor, az FHB vezérigazgató-helyettese. A Portfolio.hu-nak adott interjújában megosztja véleményét arról, miért ilyen alacsony a szocpol népszerűsége, és elmondja, miként alakult át az utóbbi időben a hitelügynökök piaca. Tokodi szerint nem csupán a futamidő első 5 évére szóló jelenlegi kamattámogatás feltételeinek lazítása, hanem a régóta lebegtetett félszocpol bevezetése is tovább segíthetné a lakáshitelek piacát.

Nagy tételben adhatott vissza magyar kötvényt a Templeton!

Minden idők legnagyobb egynapi állampapír visszavásárlását hajtotta végre ma az Államadósság Kezelő Központ, hiszen az idén augusztusban lejáró kötvényből (2014/D) az 5 milliárdos keretre felajánlott 145,8 milliárd forintnyi (!) mennyiségből 142,1 milliárd forintnyit elfogadott. A visszavásárlási aukció rendkívüli volumene, az aukción részt vett szereplők száma és az adott papír tulajdonosi szerkezete alapján igen nagy az esély arra, hogy a Templeton Alapkezelő adott vissza ma nagy tételben ebből a papírból. A fejleménnyel párhuzamosan a forint kicsit gyengült, igaz vele együtt ugyanezt láttuk a török líránál is. Egyelőre nem tudjuk, hogy a Templeton ténylegesen csökkentette magyarországi kitettségét, vagy a mai aukción visszaadott papírral párhuzamosan más futamidejű papírokban elkezdett "betárazni".

Ideje lenne bevezetni az 50 ezres bankjegyet?

Rohamosan növekszik a készpénz állománya a gazdaságban, illetve ezen belül a húszezres bankjegyek aránya is. Ez alapján akár fel is merülhet egy új bankjegy, praktikusan az 50 ezer forintos bevezetése. A Magyar Nemzeti Bank nem tervezi nagy címlet kibocsátását, de azért érdemes elgondolkodni, vajon mennyire is állunk ehhez közel?

Nincs megállás: példátlan ütemben nő a magyar állami bank

Tovább növelné hitelezési aktivitását, fejlesztené refinanszírozási programjait és vidéki képviseleteket nyitna az EXIM. A vezérigazgató azt is elárulta a Portfolio.hu-nak adott interjújában, miként érinti a magyar exportőrök finanszírozását az ukrán válság. Nátrán Roland, aki jövő keddi hitelezési konferenciánkon előadóként lesz jelen, úgy véli: jelentős szinergiák vannak az EXIM programjai és a jegybank hitelprogramja között.