Elemzés

Új nagybankot kap Magyarország?

Nem lett igazuk azoknak, akik a takarékszövetkezeti integráció miatt ijesztgettek, például veszélyben látták már a betétesek pénzét is. A szektor piaci részesedését 5 éven belül szeretnénk kétszeresére-háromszorosára növelni - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Sebestyén István, a takarékok központi bankjaként működő Takarékbank frissen kinevezett elnöke, cáfolva ugyanakkor, hogy kereskedelmi banki logikával működnének a takarékok a jövőben. A következő hónapokban további nagy változások várhatók a szektorban, aminek az eredményeit hamarosan az ügyfelek is láthatják.

A gépek is beszélgetnek, csak egy kicsit másképpen

A gépek közötti (machine to machine - M2M) kommunikáció a telekommunikációs cégek egyik nagy növekedés előtt álló üzleti területe lehet, de nem mindegy, hogyan terjeszkednek ezen az újszerű piacon. Ettől függ ugyanis, hogy mennyi profitot tesznek zsebre ebből a későbbiekben, és hogy milyen pozíciót szereznek meg a piacon.

Ez vár a bankokra - Van, amiben Magyarország élen jár

Kevesebb kivonulás, élénkülő hitelezés, az anyabanki források szűkítése várható a bankok szerint a közép-, kelet- és délkelet-európai régióban (CESEE). A régióban még mindig csoportátlagon felüli jövedelmezőséggel működnek a bankok, már az is meglepő, hogy Magyarország ebben a tekintetben a közepes szintet megüti - derül ki az Európai Beruházási Bank (EIB) friss felméréséből. Magyarországon kiemelkedően bővülhet a hitelkereslet és -kínálat egyaránt, de a tervezett devizahiteles csomag ebbe még belerondíthat.

Devizahitelek: íme a nagy törlesztőrészlet-csökkentés?

Eldőlt: legalább két fázisban oldja meg a kormány a devizahitelek problémáját. Először a Kúria által megállapított jogszerűtlenségeket (árfolyamrés, egyoldalú kamatemelések) orvosolja a napokban megjelenő törvényjavaslatával, becslésünk szerint mintegy 400 milliárd forintot ítélve oda a bankoktól az ügyfeleknek. Mivel a devizahitelek kamata mellett a tőketartozása is jelentősen csökkenhet, egy átlagosnak mondható devizahiteles havi terhe 19%-kal lehet kisebb. A kormány így már akkor is teljesítheti korábbi törlesztőrészlet-csökkentési ígéretét, ha a második felvonás, vagyis a devizahitelek őszi kivezetése már "csak" egy szimpla forintosításról szól majd. Ezzel már valószínűleg kiegyeznének a most óriási veszteségekre készülő bankok.

Kiderült, miért utálunk vonatozni

Magyarországon elképesztő mértékben emelkedett az elmúlt években a vonatozás ára, 2005 óta 103%-kal. A vasút folyamatosan nyeli el az uniós és állami pénzeket, bár ez a minőség javulásában - legalábbis a többség így érzi - ritkán csapódik le. A vasútállomásokat egyébként nem szeretjük, bár a késésekkel nincs különösebb bajunk - érdekes dolgok derültek ki az Európai Bizottság a vasúti közlekedési piac működéséről készült legújabb jelentéséből.

Tesco, Auchan meg a többiek - Meg vannak számlálva a napjaitok

A hagyományos, boltokat, üzleteket működtető kiskereskedelem napjai meg vannak számlálva, az online vásárlás pedig sokkal, sokkal gyorsabban terjed, mint ahogy arra a nagy kereskedelmi láncok vezetői számítanak, akik egyébként is túl öregek ahhoz, hogy megértsék ezt az egészet, mondta az internet legagresszívebb embere, Oliver Samwer. De, ki ő? És mi köze van neki a kiskereskedelemhez?

USA - Németország 3:2 - És a végén a franciák nyernek

Nagy gólt lőttek a meccs elején az amerikaiak, erre válaszoltak a németek, és bár a második amerikai gólra is volt válasza a német csapatnak, a győzelmet végül az amerikaiak szerezték meg. Nagyjából így foglalható össze az elmúlt évek egyik legfordulatosabb amerikai-európai felvásárlási csatája.

Betétesek, figyelem! - Így mentik a bankokat Magyarországon

A bankok megmentése a válság alatt rengeteg adófizetői pénzt vitt el, ezért egy uniós irányelvnek megfelelően Magyarországon is törvénybe foglalták, hogyan kell kezelni a bajba kerülő bankokat. A törvényjavaslatban rögzítik, ki és hogyan állja a költségeket: a tulajdonosok, a hitelezők és betétesek is kiveszik a részüket a bankmentés veszteségeiből, de más bankok befizetéseiből is jut a költségekre. Az úgynevezett szanálási alapba a bankoknak 127 milliárd forintot kell összedobniuk 10 év alatt, ebből az első évben 13 milliárdot kell előteremteniük. Azt is megtudhatjuk, az MNB milyen eszközöket vethet be a szanálási folyamatban. A felelősök felkutatása sem maradhat el. Mutatjuk a részleteket.

Most már azért érik egy nagyobb esés

2009 eleje óta a világ vezető részvényindexei rendületlenül emelkedtek, a befektetők által egyik leginkább figyelt index, az S&P 500 értéke közel háromszorosára nőtt. Mostanra azonban már több jel is arra mutat, hogy érdemes óvatosabbnak lenni a további vételekkel.

Igaz történet az autógyártóról, amelyik százak haláláért felel

Tegyük fel, hogy a cégem új modellje százzal robog az országúton. A differenciálmű beragad, a kocsi karambolozik, és az utasok bennégnek. Na mármost. Visszarendeljük-e a modellt? Az érintett autók számát, az "a" változót összeszorozzuk a hiba százalékos előfordulási esélyével, "b"-vel, és az átlagos kártérítési összeggel, "c"-vel. a

• b*c. Egyenlő x. Ha x kisebb, mint a visszahívással járó költség, nem intézkedünk. Mostanában sokaknak juthat eszébe Edward Norton monológja a Harcosok klubjából, ugyanis lassan nem telik el hét anélkül, hogy a General Motors ne rendelné vissza valamelyik modelljét. Nem tudjuk, hogy létezik-e hasonló képlet a valóságban, de az biztos, hogy 300 halálos áldozat és a média kiemelt figyelme kellett ahhoz, hogy a világ egyik vezető autógyártója végrehajtsa minden idők egyik legnagyobb visszahívási akcióját. Mindezt azért, hogy elkerülje a törvény szigorát, ami érdekes módon az után sújtott le, hogy az amerikai állam kiszállt a vállalatból.

Újra megdőlt egy tévhit Magyarországról

Az átlagos magyar fogyasztói árszínvonal 40%-kal le van maradva az uniós átlagtól, nálunk alacsonyabb átlagos árszinttel csak Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban találkozhatunk. Akkor miért érezzük mégis úgy, hogy külföldön minden olcsóbb? Erre is van magyarázat.

Miért pont mi? Újabb lista, aminek a végén kullogunk

Továbbra is jó a hangulat a világ tőzsdéin, a fontosabb részvényindexek emelkednek, és idén a feltörekvő részvénypiacok is jól teljesítenek. De persze nem mindegyik. Sajnos Magyarország már megint lemaradt, pedig továbbra is olcsónak mondható a részvénypiacunk. Megnéztük, hogy kik idén a nyertesek és a vesztesek.

A Google mindent tud a lakásodról

A tudás hatalom, az internet által dominált világban pedig a tudás jelentős része a világhálón lelhető fel. Naponta több mint 3 milliárd keresés történik a Google-ben és nem is sejtjük, hogy egy egyszerű keresőkifejezés bepötyögésével mennyi mindent árulunk el magunkról. A Google-nek már régóta létezik olyan - kutatók által is használt - szolgáltatása, melynek segítségével megvizsgálhatjuk, hogyan alakultak időben ezek a keresések, így következtetéseket vonhatunk le a netezők gazdasági tevékenységével kapcsolatban is. Mi is éltünk a lehetőséggel és megvizsgáltuk, a Google mennyire tudja számszerűsíteni lakásvásárlási vágyainkat.

Egy magyar zsemle, két német zsemle

A fogyasztási adatok alapján egy német háztartás kétszer olyan jól él, mint egy magyar - derül ki a ma megjelent Eurostat statisztikákból. A tényleges személyes fogyasztás amúgy elég közeli kapcsolatban áll az egy főre jutó GDP-vel, eszerint nálunk rosszabbul csak a bolgárok, románok és horvátok élnek.

Valóra válhat az autógyártók rémálma - Bajban az Opel és a Ford

Az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódásával párhuzamosan zuhannak az új autó eladások Oroszországban. Az elmúlt hónapokban látott visszaesés viszont csak bemelegítés volt ahhoz képest, ami az év második felében várható az eladások területén abban az esetben, hogyha a legnépszerűbb orosz márka, az AvtoVAZ vezérének jóslata valóra válik. Bo Andersson várakozásai szerint idén 20 százalékkal kevesebb autót értékesíthetnek az országban, ami igazi érvágás lenne sok gyártó számára.

Itt a meglepetés - Mobilszolgáltató lehet a DIGI

A DIGI is jelentkezett az NMHH által meghirdetett frekvenciákra, ebből pedig akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy újabb mobilcég jelenik meg Magyarországon. A dolog azonban nem ennyire egyszerű. A történet kibogozásában Dr. Kis Gergely, az eNET partnere volt segítségünkre.

A Skoda lehet Európa új népautója

Májusban zsinórban kilencedik hónapja bővültek az eladások az európai autópiacon, a sikerhez a volumengyártók és a luxusautó-gyártók egyaránt hozzájárultak. Ráadásul külön örömteli, hogy múlt hónapban az összes meghatározó autópiacon növekedés volt tapasztalható az eladások területén. Ebben a kedvező környezetben a Skoda eladásai valósággal felrobbantak, az új modellek annyira népszerűek a vásárlók körében, hogy a vállalat történetének legerősebb havi eladását produkálta.

Mi lesz most a devizahitelekkel? - 13+1 kérdés és válasz

Megszületett hétfőn a Kúria várva várt jogegységi határozata, amelynek birtokában most már nincs más hátra, mint hogy egy átfogó intézkedéscsomag révén véglegesen lezáruljon Magyarországon a devizahiteles probléma kezelésének fél évtizede tartó, kínos folyamata. Cikkünkben 13+1 kérdés és válasz formájában foglaljuk össze a Kúria hétfői döntését és a devizahitelek aktuális helyzetét.

Ítéletnap a devizahiteleknél - Óriási a tét

Aligha létezhet nagyobb hatalom a devizahitelek sorsát illetően, mint amekkora most a Kúria kezében van. Óriási a bizonytalanság, de akár már ma eldőlhet mind a három alapvető kérdés:

1. Törvénytelen volt-e az árfolyamkockázatok ügyfelekre hárítása? E kis valószínűségű döntés a Portfolio becslései szerint egyszeriben 2166 milliárdot mozgatna meg a bankok felől az ügyfelek felé.
2. Törvénytelenek voltak-e az egyoldalú kamatváltoztatások? A tét becsléseink szerint visszamenőleg 312 milliárd elvesztése lehet a bankoknak, közepes valószínűséggel.
3. Törvénytelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása? A döntés mintegy 96 milliárd forintba kerülhet a bankoknak nagy valószínűség mellett.

Ha azzal is számolunk, hogy az ügyfelek követelése 5 év után elévülhet, mindennél valamivel kisebb, rendre 2154 milliárd; 312 milliárd, illetve 35 milliárd forint sorsa dőlhet el a három kérdésben. Feltéve persze, hogy a kormány hamarosan a lakossági devizahitek széles tömegére kiterjeszti a Kúria egyedi perekben irányadó döntését, aminek nagy az esélye.

Durva devizahiteles csomagra számít a piac

Nem húzza már sokáig az időt a kormány a devizahiteles csomag összeállításával. Hogy mennyire radikális intézkedések várhatók, az nagyban függ a Kúria (legkorábban hétfői) döntésétől. Ennek a legnagyobb tétje az, hogy az árfolyamréshez hasonlóan hozzányúlnak-e az egyoldalú kamatváltoztatásokhoz is. Elemzőket és alapkezelőket kérdeztünk arról, mire számítanak. Piaci konszenzusunk azt mutatja, hogy a bankszektorra 150-400, az OTP-re 25-90 milliárd forintos egyszeri veszteség vár. Ez nem apokaliptikus méretű, de akár a végtörlesztésével felérő hatás lenne.