• Megjelenítés

Elemzés

A devizatartalék óvatosan csökkenthető

A jegybankok különböző célok elérése érdekében tartanak devizatartalékot és a befektetők számos mutató alapján értékelik az országok tartalék-megfelelését. A különböző mutatók alapján az MNB tartalék-megfelelése jelenleg is érdemben meghaladja a befektetők által vizsgált referenciaszinteket. Előretekintve elmondható, hogy a rövid külső adósság csökkenésének folytatódása a tartalékigény szempontjából is kedvező lehet és - különösen figyelembe véve az elkövetkező évek EU forrásbeáramlásának tartaléknövelő hatását - lehetőséget adhat a tartalékok korlátozott mértékű, fokozatos és óvatos mérséklésére. Amennyiben a tartalékok csökkenése fokozatosan, óvatosan, a kockázatok által kijelölt mozgástéren belül valósul meg, az nem jár együtt külső sérülékenységünk emelkedésével.

A nagy stadionlázban leállósávba kerültek az autópálya-fejlesztések

A korábbi kormányciklusok egyik legnagyobb slágere az autópálya-építés volt. 1998 és 2010 között gyakorlatilag nem telt el egy év sem nagy szalagvágó ceremónia nélkül. 2010 óta egyre inkább úgy tűnik, hogy a stadion az új autópálya, a hálózat azonban csendben, de most is folyamatosan épül tovább. Autópálya-körképünk harmadik részében megnéztük, hogyan fejlődhetnek tovább a hazai sztrádák.

A cikksorozat első két részét itt olvashatja:

Mit ér nekünk ez a sok pénznyomtatás?

Még mindig óriási a káosz a sajtóban és az emberek gondolkodásában a világ nagy jegybankjainak eszközvásárlási programjaival kapcsolatban. Gyakorta találkozni kétkedő hangokkal, amik szerint ez a sok "pénznyomtatás" valójában nem is ér semmit, legfeljebb a tőzsdéket hajtja. Márpedig nem egy kutatás irányul arra, hogy megmérje az adott országok GDP-jére gyakorolt hatását ennek az eszköznek és pontosan ezt teszi az angol jegybank legújabb tanulmánya is. Ebben pedig a korábbi szakirodalomhoz hasonlóan, statisztikailag szignifikáns, pozitív hatásokat mutatnak ki az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság esetében.

Tényleg volt megszorítás?

Mennyire nevezhető megszorítónak vagy élénkítőnek a válság során alkalmazott költségvetési politika a világban és Magyarországon? Az alábbiakban erre a kérdésre kísérel meg válaszolni Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Annak megítélése, hogy a kiigazítás vajon keynes-i ihletésű vagy inkább megszorítást mutató beavatkozásnak minősül, aszerint dől el, hogy a vizsgált időszakban miként változott az úgynevezett strukturálisan kiigazított költségvetési egyenleg Az OECD országok mezőnyét tekintve háromféle típusú fiskális alkalmazkodásról beszélhetünk, így állami keresletbővítő, semleges vagy éppen állami keresletszűkítő - megszorító - jellegű fiskális alkalmazkodásról.

Jön-e a működőtőke Magyarországra?

Néhány milliárd euró működőtőke a válság ellenére minden évben érkezik Magyarországra - látszólag. Valójában az országon csak keresztülutazó pénzek, illetve a banki feltőkésítések nélkül ennél jóval szerényebb az eredmény. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy a közvetlen tőkebefektetések ki- és beáramlásának egyenlegéből nemigen gyarapszik a hazai tőkeállomány.

Az autópályák hozták el az autógyárakat?

A korábbi kormányciklusok egyik legnagyobb slágere az autópálya-építés volt. 1998 és 2010 között gyakorlatilag nem telt el egy év sem nagy szalagvágó ceremónia nélkül. 2010 óta egyre inkább úgy tűnik, hogy a stadion az új autópálya, a hálózat azonban csendben, de most is folyamatosan épül tovább. Autópálya-körképünk második részében megnéztük, mennyire igaz az a gyakran hangoztatott érv, hogy az autópályák fejlesztik a vidéket.

A cikksorozat első részét itt olvashatja:

Kezdődhet a magyar bankszektor átalakulása - Befut a varsói gyors?

Elbír-e Magyarország ennyi bankot? A Boston Consulting Group szakértői szerint egyértelműen nem a válasz. Az elmúlt évek 7 nagy lengyelországi banki tranzakciójából 6-ban közreműködő tanácsadó cég vezetői úgy vélik, a varsói gyors, vagyis a koncentrációs hullám hamarosan Magyarországra is megérkezhet, a tranzakciókkal elérhető szinergiák pedig számottevőek. Franciszek Hutten-Czapski, Norbert Dworzynski és Juhász László válaszolt kérdéseinkre.

A bolondnak is megéri - 10 soha nem látott ábra a lakáshitelekről

Ma már 5% körüli kamattal is lehet lakáshitelt felvenni piaci alapon, árfolyamkockázat nélkül. E kamatszint mellett a törlesztőrészletek nagyjából harmadával kisebbek, mint két évvel ezelőtt. Mégsem rohamozzák meg az ügyfelek a bankokat: a folyósítások a 2008-as szint ötödét érik csak el. A lakáshitelek csaknem kétharmadát három bank (Fundamenta, OTP, K&H) folyósította tavaly, a kamattámogatott hitelek pedig egyharmadnál is kisebb arányt képviseltek. Az alábbiakban 10 érdekes ábrán mutatjuk be az új lakáshitelek helyzetét.

Az orosz-ukrán konfliktus küldi padlóra az autóipart?

Az orosz-ukrán konfliktus mára odáig fajult, hogy polgárháborús helyzet alakult ki Ukrajnában, amit a nyugati hatalmak sem néznek ölbe tett kézzel, az orosz lépésekre reagálva büntető szankciókat léptettek életbe az országgal szemben. A térségben zajló kedvezőtlen folyamatoknak az egyik legnagyobb vesztesei a nemzetközi autógyártók, akiknek a zuhanó autóeladások mellett a negatív devizahatásokkal is meg kell küzdeniük. Mindezek fényében alábbi cikkünkben arra kerestük a választ, hogy az egyes gyártók közül kik vészelhetik át a legkisebb veszteségekkel a nyugat és Oroszország összecsapását, és ki veszíthet a legtöbbet a konfliktus eszkalálódásán.

Adóelkerülés, infláció és monetáris politika

Egy, az elmúlt hetekben megjelent elemzés szerint a több termékkört érintő áfacsalás nélkül akár lényegesen magasabb is lehetett volna a tavalyi évi infláció, aminek figyelembevétele akár a monetáris politika vitelét is befolyásolhatta volna. Cikkünk néhány helyen kiegészíti a számításokat. Eredményeink árnyaltabb képet adnak az áfaelkerülés inflációs hatásáról. Néhány korábbi évben valóban jelentős lehetett az áfacsalás inflációt torzító hatása. Ám a rendelkezésünkre álló (korlátozott) információk alapján az elmúlt 1-2 évben e torzítás jelentősen csökkenhetett.

Újraiparosítás? Minek?

Kevés gazdasági érv hozható fel a kormány gazdaságpolitikai szlogenje, az újraiparosítás mellett. Talán a magyar munkaerőpiac néhány sajátossága magyarázhatja a kormányzat azon törekvését, hogy a feldolgozóipart nevezze meg első számú fejlesztendő területnek. Ugyanakkor a nemzetközi tendenciák, illetve a pillanatnyi relatív helyzetünk alapján sem látszik, hogy miért lenne ez az irány üdvözítő Magyarország számára.

Súlyos üzenetek Bécsből - Mennyit fizetnek a bankok?

"A világrekordnak számító bankadónál és két rossz fociválogatottnál többet egyelőre nem sikerült e két országnak összehoznia" - mondta az osztrák-magyar tőkepiaci összefogásról a Portfolio.hu-nak másfél évvel ezelőtt Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója. A világ két legmagasabbjának tartott bankadója, a magyar és osztrák azóta is böki az osztrák bankok csőrét, s a hírek szerint ezzel is összefügg, hogy az Erste mellett az egyik tartományi Raiffeisen is felvetette a külföldre költözés lehetőségét. Bár ez inkább furcsa nyomásgyakorlásnak, mint valós szándéknak tűnik, az ügy apropóján megnézzük az alábbiakban, hol mennyi bankadót fizetnek most a bankok.

Alagút mosómedvéknek - Mi ássa alá az olcsó autópályaépítést?

A korábbi kormányciklusok egyik legnagyobb slágere az autópálya-építés volt. 1998 és 2010 között gyakorlatilag nem telt el egy év sem nagy szalagvágó ceremónia nélkül. 2010 óta egyre inkább úgy tűnik, hogy a stadion az új autópálya, a hálózat azonban csendben, de most is folyamatosan épül tovább. Autópálya-körképünk első részében megnéztük, mennyiért épültek eddig autópályák.

Nagy drámák a magyar bankoknál - Íme a friss rangsor

162 milliárd forintos veszteséget szenvedett el tavaly a nyolc magyar nagybank, 110 milliárd forint bankadó befizetése mellett. Négy banknak javult, négynek pedig romlott a teljesítménye - derül ki a Portfolio.hu gyűjtéséből. Egyesek meghazudtolták a zord működési környezetet, mások a korábbiaknál is jobban szenvedtek. Annyi biztos: az új devizahiteles mentőcsomagot silány pénzügyi állapotban várják bankjaink. Különféle szempontok alapján állítjuk sorrendbe az alábbiakban a legnagyobb hazai bankokat.

A német nagyágyúk eszement tétekben fogadnak az új trendekre

Tavaly tovább bővült a globális autópiac, ráadásul a trendszerű erősödés kitarthat az előttünk álló években is a Nomura szakemberei szerint. Alábbi cikkünkben abból a szempontból vizsgáltuk a nemzetközi folyamatokat, hogy a német autógyártók hogyan reagálnak az egyes régiókban tapasztalható változásokra és mennyi pénzt hajlandóak áldozni távlati céljaikért.

Ijesztő képet festenek a profitvárakozások

A tavalyi negyedik negyedéves eredmények közzétételét követően szokásos módon összegyűjtöttük a magyar részvényekre vonatkozóan a friss elemzői profitbecsléseket az elkövetkező évekre vonatkozóan. Ezek alakulását vizsgálva igencsak kedvezőtlen kép rajzolódik ki, valamennyi fontosabb hazai papírnál jelentősebb mértékben csökkentek a várakozások az elmúlt egy év során. Az egy negyedévvel korábbi felméréshez képest a Richternél volt kimagasló a visszaesés, ami persze nem meglepő, tekintve a gyenge negyedik negyedéves eredményeket, a kedvezőtlen idei évi kilátásokat valamint a legutóbbi profit warningot.

Sokadik alkalommal publikáljuk a magyar blue chipek legfontosabb régiós szektortársaival kapcsolatos profitvárakozásokat is, azonban csak a BÉT-en forgó részvényekre gyűjtöttük össze mi magunk a becsléseket, egyéb társaságok vonatkozásában a Datastream adatait jelenítettük meg.

Készül az évtized magyar banküzlete - Mi áll a háttérben?

Az OTP veszi meg az MKB-t - járta be az értesülés a sajtót a múlt héten. Mint hírlik, az adásvételhez már "csak" az árról kell egyezségre jutnia a legnagyobb magyar banknak a tulajdonos BayernLB-vel. Az alábbiakban ezért nemcsak azt próbáljuk megválaszolni, miért venné meg az OTP a súlyos veszteséggel működő bankot, hanem azt is, mennyit érdemes fizetnie érte. Arra jutottunk, hogy az MKB csak az értékes ügyfélállomány és a szinergialehetőségek miatt lehet vonzó az OTP-nek, különösen akkor, ha sikerül elkerülni az adásvétel után a bankadót.

A magyar jégkorong jobban teljesít... mint a magyar kapitalizmus

A magyar gazdaságpolitika unortodoxiája elsősorban azt jelenti, hogy a kormányzat a korábbinál több eszközt vet be a gazdasági, társadalmi, üzleti kapcsolatok szervezésére, befolyásolására. Ez a megoldás nem ismeretlen a világban, és sikeres is egyes országokban. De Magyarország nem az az ország. Úgy tűnik, itt a fő gondot inkább a haveri kapitalizmus jelenti, és ezért azok a tevékenységek sikeresek hosszú távon, amelyeken az állam nem akar segíteni.

Egyet előre, kettőt hátra, avagy ilyen a korrupció Magyarországon

A közbeszerzési korrupció elmúlt néhány évét ellentétes folyamatok jellemezték: összességében csökkent az átláthatóság, néhány piacon nőttek, másokon csökkentek a korrupciós kockázatok, és egyre centralizáltabbá váltak a korrupciós hálózatok. Nem beszélhetünk tehát második rendszerváltásról a közbeszerzések, a közbeszerzési korrupció esetében. Ami egyre inkább biztos azonban, hogy a politikai oldaltól függetlenül magasak a korrupciós kockázatok a magyar közbeszerzésekben, ami nem fog változni, amíg a magyar állampolgárok nem lépnek fel keményebben a pénzköltés tisztasága mellett.

Joguralom és a gazdasági felzárkózás

A gazdasági jólét folyamatos emelését - minden eddigi tapasztalat szerint - a joguralomra épülő piacgazdaság tudja biztosítani. A joguralom garanciái az elmúlt négy évben Magyarországon megrendültek. Ezért nem valószínű, hogy a magyar gazdaság az elkövetkező évtizedben olyan gazdasági növekedést produkáljon, amely az Európai Unió gazdag országaitól való lemaradásunkat lényegesen csökkentené.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megjelent a 100 leggazdagabb magyarról szóló lista, mutatjuk a százmilliárdos vagyonokat
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility