Elemzés

Versenyfutás a bankokkal: kamatmentes hitelek Magyarországon

Hitelt nem csak banktól lehet felvenni - a hazai cégek nagy része ezzel tökéletesen tisztában van. A Magyar Credit Management Szövetség elnöke a Portfolio.hu-nak adott interjújában röviden bemutatja, hogy fest ma a vállalatok egymás számára nyújtott hiteleinek piaca. Szentirmay Péter úgy látja, a közelmúltban nem igazán csökkent a körbetartozások problémája, a most lendületet kapó faktoring viszont kiváló eszköz a likviditás javítására.

Meglepő számok - Itt a legdrágábbak a lakások

Egy metróállomás közelében lakni közlekedési kapcsolatok szempontjából mindenképp előnyös lehet, talán még akkor is, ha fennáll annak az esélye, hogy rengeni fog a ház az alatta elhaladó metrótól. Az Otthontérkép adatait felhasználva megnéztük, hogy mennyiért vehet lakást az, aki az egyes metróállomások közelébe akar költözni. Meglepő eredmények születtek.

Nyakunkon marad az óriási adóssághegy

Az öreg kontinensen szinte mindenhol meredeken nőtt az államadósság a legutóbbi pénzügyi válságot követően, ami végül szuverén adósságválságba is sodort többeket. Ez akkora pofon volt a versenyképességüket vesztett, periféria országoknak, hogy máig küszködnek a teherrel. Jelen írásban azt számoltuk ki, hogy mikor következhet be náluk a fordulat és milyen ütemben csökkenhet az államadósságuk a jövőben. Optimista feltételezéseink szerint még az elkövetkező tíz évben is nagyobb adósságterhük marad, mint amekkora az országuk éves összterméke.

Magyar Telekom: szeretlek is, meg nem is

Már megint nem lehet felhőtlenül örülni a Magyar Telekom számainak: bár a működési költségeket sikerült szépen lefaragni, a profitszámok pedig a vártnál magasabbak lettek (főként az emelkedő EBITDA örömteli), a vezetékes bevételek visszaesésének, a leánycégek gyenge teljesítményének, a magasan stabilizálódó eladósodottságnak és a (vártnak nagyjából megfelelő) visszaeső IT és energia kisker bevételeknek nem örülünk.

A lényeg:

• Az árbevétel a várttól elmaradt, a profit viszont lényegesen magasabb lett
• Tavalyhoz képest csökkent az árbevétel, viszont jelentősen javult az operatív és a nettó profit (az EBITDA 3,8 százalékkal nőtt, miközben az egész évre 3-6 százalékos csökkenéssel számol a menedzsment)
• A profit megugrása több tényezőnek köszönhető: jelentősen csökkentek a működési költségek és a pénzügyi eredmény (átértékelési hatások) is javult
• A leánycégek még mindig szenvednek, Macedóniában jelentősebb a visszaesés
• A negyedévben közel 14 milliárd forint extra adót számolt el a vállalat
• Rossz hírek az osztalékfizetés szempontjából: a szabad cash flow -11,4 milliárd forint, a nettó eladósodottsági ráta 43,6 százalék
• A menedzsment nem változtatott idei célkitűzésein

Bréking! Már megint hatalmas fordulat történt a kormány szerint

Népesedési fordulat jeleként hivatkozik az NGM a 2012-es termékenységi rátára a legújabb sikersztorit felvázoló közleményében. A demográfiai számok egyelőre legfeljebb annyit mutatnak, hogy a válság sokkhatása enyhül. A többihez egyelőre elég sok fantázia kell.

Mekkorára hízott az OTP?

Gyakorlatilag nincs OTP gyorsjelentést követő sajtótájékoztató vagy közgyűlés a sztenderd kérdés nélkül: melyik országban vesz bankot az OTP? A kérdésre pedig Csányi Sándor vagy Bencsik László mosolyával fűszerezve érkezik is a sztenderd válasz: ott, ahol alacsony az OTP részesedése. Nagyjából tudjuk is, hol kicsi még az OTP, de valójában mekkora az egyes országokban a helyi OTP leánybank? Na, ennek a kérdésnek jártunk most utána.

Háború Ukrajnában - Sokat bukhat az OTP

Erős politikai támogatottságú kormány megalakulása, 10-nél nem gyengébb hrivnya/dollár árfolyam, stabilizálódó gazdaság - ezt az alapforgatókönyvet vázolta fel az OTP menedzsmentje március eleji prezentációjában. Alig 2 hónap leforgása alatt azonban sok minden megváltozott, nem nehéz belátni, hogy nagyon nem ebbe az irányba mennek a dolgok Ukrajnában: a hrivnya/dollár árfolyam azért "csak" 11,5 mert az ukrán jegybank durva kamatemeléseket hajtott végre, az ország közel a szétszakadáshoz és éppen háborúba sodródik Oroszországgal. Az alábbiakban azt elemezzük, mi történhet az OTP ukrán leánybankjával.

Dugók az autópályákon: a vasút is tehet róla?

A magyar vasút jelenét és jövőjét bemutató cikksorozatunk utolsó, negyedik részében végignéztük, hogyan alakult az áruszállítás forgalma az elmúlt években, illetve melyek azok a problémák, melyek megoldásával tovább lehetne növelni vasút szerepét az ország közlekedésében, illetve versenyképesebbé lehetne tenni a közúti fuvarozással szemben.

A cikksorozat első három részét itt olvashatja:

A buszok szerelmesei vagyunk - Miért nem vonatozunk?

A magyar vasút jelenét és jövőjét bemutató cikksorozatunk harmadik részében megvizsgáltuk, hogyan alakult a személyszállítás forgalma az elmúlt években, illetve melyek azok a problémák, melyek megoldásával tovább lehetne növelni a vasút szerepét az ország közlekedésében. Bár a pályaállapotokkal, a járművekkel és a menetrenddel kapcsolatban számtalan kifogást felsorolhatunk, maga a hálózat rengeteg potenciált rejt magában és a megfelelő fejlesztésekkel európai színvonalú, az autózással is versenyképes vasútvonalak szolgálhatnák ki az országot.

A cikksorozat első két részét itt olvashatja:

Valami megmozdult a lakáshiteleknél

Az egy évvel korábbi mélyponthoz képest a másfélszeresére nőtt az első negyedévben a lakáshitel-kihelyezések összege Magyarországon - mutatják az MNB friss adatai. Egy átlagos lakáshitelt az egy évvel korábbi 9,4%-kal szemben 7,1%-os kamattal vettek fel az ügyfelek, miközben a rövid lejáratú forintbetétükre 4,8% helyett már csak 2,1%-os átlagkamatot fizettek a bankok. Az MNB szerdán közzétett adataiból az is kiderül, hogy a Növekedési Hitelprogram még márciusban sem pörgött fel igazán.

Elárulta az MNB, miért kerül nemzeti kézbe a bankok rendszere

Az MNB tiszta vizet öntött a pohárba: a legnagyobb átutalási forgalmat bonyolító rendszer megvásárlása körüli pletykákra reagálva felfedte terveit. Három fő cél áll a felvásárlás hátterében: a monopolhelyzetben lévő "pénzügyi közmű" államosítása, az átutalási díjak csökkentése, és legalább 10-15 fejlesztési ötlet, amit ezentúl erőteljes szabályozás nélkül is véghez tudnak vinni. Utóbbiakról azonban egy 10 fős, banki képviselőkből álló testülettel is konzultának majd. Az is kiderült, hogy a Bankszövetség elővásárlási jogot kapott, és a Giro eladásától nem kell tartaniuk a bankoknak. A felsővezetés szándékának megfelelően sikerült elkerülni, hogy hatósági árszabályozással tegyék veszteségessé, így olcsóvá a céget. Az MNB úgy tartja, jó üzletet kötött. A témáról Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatója nyilatkozott nekünk.

Időgéppel tudnánk javítani a magyar vasúton?

A magyar vasút európai viszonylatban is kiterjedt hálózattal rendelkezik, mely az ország összes fő települését eléri. Számos rangsorban azonban gyengén szerepelt a balesetek relatíve magas száma, a sok késés és a rossz pályaállapotok miatt. A magyar vasút jelenét és jövőjét bemutató cikksorozatunk második részében megtudhatja, hogy mitől olyan lassú és megbízhatatlan a hazai vonatozás, valamint, hogy gyorsabban utazunk-e, mint nyolcvan éve.

Az első részt itt olvashatja:

Nem a fűnyíró, hanem a verseny hoz valódi rezsicsökkentést

A lakossági rezsicsökkentés fűnyírószerű végrehajtása nagyon sok szempontból megkérdőjelezhető, miközben a vállalati rezsicsökkentés tekintetében a szabályozó már önmagában azzal is tudná mérsékelni a társaságok terheit, ha tartózkodna a meglepetésszerű jogalkotástól. Rezsicsökkentésről, az energia- és a szociálpolitika összemosódásáról, az energiaipar helyzetéről és Paks II.-ről is beszélgettünk a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnökével, Dr. Uzonyi Zoltánnal.

Tényleg borzasztó a magyar vasút? - A számok szerint igen

A magyar vasútról a legtöbbeknek három szó ugrik be elsőre: drága, lassú és megbízhatatlan. A vasúti infrastruktúra jelenét és jövőjét bemutató cikksorozatunk első részében megnéztük, hogy ez mennyire helytálló az európai statisztikák függvényében. Egyrészt rámutatunk, hogy maga a hálózat EU-s viszonyban kiváló adottságokkal rendelkezik, másrészt megmutatjuk, hogyan teljesített a magyar vasút egy, az egész kontinenst vizsgáló rangsorban.

Bécsben és Milánóban döntenek az MNB nagy tervéről

Egyszerűen összefoglalható a jegybank múlt héten bejelentett intézkedéssorozatának célja: az MNB azt akarja, hogy az ő kéthetes instrumentuma helyett állampapírba fektessenek a hazai bankok, és ezzel csökkenjen a külföldi finanszírozók jelentősége, az ország külső pénzügyi sérülékenysége. A Portfolio.hu által megkérdezett banki vezetők pozitívan, bár mérsékelt lelkesedéssel fogadták a döntést. A jelek szerint a program sikeressége nem Magyarországon fog eldőlni.

Tarlós és Vitézy csatájából Budapest kerül ki győztesen?

2010 jelentős fordulópont volt a budapesti közösségi közlekedés történetében, az új főpolgármester, valamint az új szervezőegység, a BKK megjelenése jelentős változásokat hozott. Tarlós István és Vitézy Dávid kapcsolatát semmiképp sem lehet barátinak nevezni, a főváros és a BKK csatározásainak következményeit már több fejlesztés is megsínylette, a civakodás eredménye azonban bizonyos esetekben növelni tudta a beruházások hatékonyságát és gyorsaságát. Az elmúlt 24 év közlekedésfejlesztéseit vizsgáló cikksorozatunk második, befejező részében sorra vettük, hogy mit nyert és veszített a fővárosi utas 2010 óta, valamint, hogy mire számíthat a következő években.

Az első részt itt olvashatja:

Mit tesz a forinttal az MNB bejelentése?

A monetáris lazítás összetett formájára utal a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja és ha ebből indulunk ki, akkor a tankönyvi összefüggések alapján a forintra nehezedő gyengülési nyomásról, valamint az állampapír hozamokra leszorító hatásról beszélhetünk. Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg a kérdéskört, akkor lényegében ugyanezen irányokat tudjuk megjelölni a két eszközosztály kapcsán. Amint azonban csütörtöki elemzésünkben már hangsúlyoztuk: nagyon sok múlik majd azon, hogy az MNB "csomagja" milyen mértékben tudja megváltoztatni a bankok magatartását, azaz milyen összegek mozdulnak meg a forintalapú állampapírpiac felé.

Ennyit tudott tenni Budapestért Demszky

Emlékszik még a Thököly úti villamosra? A 2-es metró régi állomásain a mozaikokra? Vagy az első Combino megérkezésére? 1990-től kezdve összegyűjtöttük a főváros összes jelentős közösségi közlekedésfejlesztési beruházását. Számba vettünk minden jelentősebb átadást, felújítást, átszervezést és járművásárlást az elmúlt 24 évből, így megtudhatja, a különböző város- és közlekedési vállalatvezetők alatt mennyit fejlődött Budapesten a közösségi közlekedés.

A kétrészes cikksorozat első részben az 1990-2010 közötti Demszky-éra fejlesztéseit vettük górcső alá. A folytatásban pedig a 2010 utáni időszak fővárosi közlekedésfejlesztéseit vizsgáljuk meg részletesen.

Történelmi fordulat: most kell lerázni a devizahiteleket?

Százezer forintnál is többet spórolhatnak meg évente azok, akik meglévő jelzáloghitelüket kedvezőbb kamatozású forinthitelre tudják cserélni. Egyre több bank igyekszik is kihasználni a forinthitelek alacsony kamatszintjét arra, hogy más bankok ügyfeleit átcsábítsa. Tavaly még alacsony lángon égett ez a piac, a tartósan alacsony kamatszint azonban egyre fontosabbá teszi a hitelkiváltásokat a lakossági hitelpiacon. Értékes ügyfelek ezreit veszíthetik el így idén egyes bankok.

Citibank: mindenki jól járhat a beindult növekedéssel

Banki körökben ritkán tapasztalható optimizmussal beszél a magyar gazdaság kilátásairól Aftab Ahmed. A Citibank Magyarország vezérigazgatója szerint a gyártóipar erősödésével növekszik az érdeklődés a termelési kapacitások bővítését szolgáló működőtőke-finanszírozási megoldások iránt. Ahogy nőnek a megtakarítások és a lakossági fogyasztás fellendül, a bankok teljesítménye is javulhat például a vagyonkezelés és a személyi hitelek terén.