Irigylésre méltó helyzetben vannak a közgazdászok: a gazdasági adatokból mindent be tudnak bizonyítani, sőt akár annak az ellenkezőjét is. Látszólag a politikusoknak még könnyebb, nekik még adatokra sincs szükségük ehhez a mutatványhoz. Viszont ellentétben a közgazdászokkal, ők - ha semmi rendkívüli nem történik - négyévente megmérettetnek. Ez egy elég meghatározó különbség, az utóbbi négy évben pedig különösen az volt.
Sokkal hasznosabb volna, ha a pénzügyi stabilitásért felelős MNB a fiskális érdekekkel átitatott, egyúttal a bankellenes politikáját szavazatszerző célra is felhasználó kormánnyal alakítana ki konszenzust - véli Várhegyi Éva, aki alábbi cikkében reagál az MNB-nek a magyar bankrendszer jövőképéről szóló vitaanyagára.
Az adórendszer az, amivel kapcsolatban szinte minden párt ígér valamit a választások utánra. Többkulcsos adó, visszahozott kedvezmények és érdekes áttranszferálások, vagy éppen még alacsonyabb egykulcsos adó? Mégis mennyi pénzt jelentene nekünk a Fidesz, a baloldali összefogás, a Jobbik vagy éppen az LMP adóprogramja? Mi a helyzet a sokat kárhoztatott különadókkal? A cikk végén szavazhat is az egyes programokra.
2010. áprilisban a Fidesz-KDNP egy új korszak ígéretével kapott kétharmados felhatalmazást. Radikális változások sorát hajtották végre kormányzásuk kezdetétől, és a gazdaság átalakításának ígéretével a jogállamiság korlátait feszegették. Írásom fő kérdése, hogy vajon mennyiben lett sikeres ez az átalakítás. Az értékelés során a költségvetési politika minőségét a növekedési szempontok alapján értékelem hat dimenzióban - annak tudatában, hogy a növekedés nem a költségvetési politika egyetlen mozgatója, hiszen egyéb szempontok, mint pl. méltányosság, egyenlőség, stb. szintén fontos szerepet játszanak. Referenciaként egyrészt a megelőző négy év másrészt a többi kelet-közép-európai EU tagállam (EU-10) adatait használom. Az adatokból eredő következtetés, hogy a felszínen zajló radikális átalakítások meglepő módon konzerválták a korábbi időszak gyengeségeit, mely tükröződik a szinte változatlan növekedési teljesítményben, azaz a régiós lemaradás folytatódásában.
Legalább nettó 250 milliárdnyi forintalapú állampapírtól szabadulnak majd meg szeptember végéig egyes külföldi befektetők amiatt, mert két rendkívül fontos feltörekvő kötvénypiaci indexben Kolumbia súlya jelentősen nő - következtethető ki a JP Morgan napokban közzétett döntéséből. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg is másfél éves mélypont körül lévő állományhoz képest további, akár 5%-kal mérsékelhetik majd egyes külföldi alapkezelők a magyar papírokban meglévő kitettségüket. Ez érzékenyen érintheti az egész évre megfogalmazott államadósság finanszírozási stratégiát is. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy a napokban Orbán Viktor kormányfő is megerősítette: az eddigieknél is hangsúlyosabban kell majd a magyarországi (lakossági) befektetők felé fordulni a finanszírozás terén.
A japánok nagyjából egy éve kezdtek bele gigantikus méretű kísérletükbe, amivel jen ezermilliárdokkal növelték a szigetország pénzmennyiségét. Ezzel ma már lassan az amerikai Fednél is nagyobb mértékű vásárlási programjuk van, noha az ország gazdasága pusztán harmad akkora. Bár egy év még kevés lehet a monetáris politikai eszközök hatásának teljes értékelésére, annyit mégis el lehet mondani, hogy egyelőre kiábrándítóak az inflációs és növekedési statisztikák. Ráadásul áprilisban áfa-emelés is lesz, ami az előrejelzések szerint visszaveti majd a keresletet a gazdaságban. A piac ezért arra számít, hogy a Bank of Japan még agresszívabb lazításra válthat az idén. Az egész történetben viszont a jen idei erősödése a legfurcsább jelenség, ami véleményünk szerint hamarosan megfordulhat.
Kisebb-nagyobb indulatokat, talán némi riadalmat is keltett a bankszektorban az a tanulmány, amelynek kivonata elsőként a Portfolio.hu-n jelent meg hétfőn a Magyar Nemzeti Bank szerzőitől. Egyikük, Vonnák Balázs igazgató most interjúban beszél arról, mit és miért akar előírni az MNB a bankoknak, és főleg: mit nem. A nem teljesítő hitelek leépítésének tervén már dolgoznak a jegybanknál, és remélik, a bankok fiskális terhe is csökkenhet majd.
Igen nagy ambíciókkal lépett kormányra a 2010-es választásokat követően a Fidesz. A víziók, célok között - a teljesség igénye nélkül - 5% feletti gazdasági növekedés, 10 év alatt 1 millió új munkahely, "söralátét" nagyságú szja bevallás szerepelt, miközben arra számítottak, hogy a hitelesség javulásának hatására mintegy 400 milliárd forinttal csökkenhetnek a kamatkiadások, azaz ennyivel nő a költségvetés mozgástere. Ehhez azonban arra is szükség lett volna, hogy az Európai Bizottság átmenetileg egy magasabb hiányt engedélyezzen az előző kormány által tervezetthez képest. Azonban se az ország gazdasági állapota, feltételei, potenciális növekedése, se a külső környezet nem tette lehetővé, hogy ezek a célok maradéktalanul teljesülhessenek.
A Federal Reserve tegnapi sajtótájékoztatóján Janet Yellen elnök asszony elejtett egy mondatot, miszerint nagyjából hat hónappal követheti az eszközvásárlások kivezetését az első kamatemelés. A jelenlegi ütemmel számolva ez április-májust jelent, ami jóval a piaci várakozások előtt van. A kötvénypiac azonnal reagált, ami a Fed szempontjából nagyon nem kívánt hatás, hiszen pont a fellendülési szakaszt fogja vissza. Janet Yellen újdonsült Fed-elnök tehát már az első jegybanki sajtótájékoztatóján begyűjtött egy fekete pontot kommunikációból.
A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen alacsony a beruházási ráta, mint az Orbán-kormány négy éve alatt. Az álom, hogy utolérjük Ausztria fejlettségi szintjét, egyre távolabbinak látszik.
Az orosz-ukrán válság és a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos félelmek az utóbbi hetekben sok befektetőt elgondolkodtathattak azon, hogy milyen piaci eszközökbe érdemes menekíteni pénzüket, ha esetleg a legrosszabb forgatókönyvek válnának valóra. Alábbi elemzésünkben a klasszikusnak számító menedék eszközöket, azok elmúlt időszaki teljesítményét és fundamentális hátterét vizsgáljuk meg. Amint rámutatunk: ha újra indokolttá válna a menekülés a piacokon, akkor a japán jen, a fejlett piaci államkötvények, és a defenzív részvényszektorok lehetnek a legideálisabb célpontok, de időről-időre szóba jöhet például a dollár, vagy az arany is. A svájci frankból addig nem biztos, hogy érdemes "betárazni", amíg él az árfolyamküszöb.
A túlterjeszkedő, mindenbe beavatkozó állam, az etatizmus nemcsak az elmúlt négy év problémája Magyarországon, hanem sokkal, de sokkal hosszabb történet következménye, része és eleme. Ezt értékelő írásom első része elsősorban az elmúlt négy év állami szerepvállalásának gazdasági körülményeivel foglalkozott, ezúttal pedig a magyar állam kiterjedésének trendjeit elemzem. Az írásban rámutatok: ha az elosztható eszközök stagnálnak, vagy éppen szűkülnek, akkor az etatista gondolkozást követve csak fokozódó újraelosztással lehet a híveket megnyerni és jutalmazni, és stabil és tartós hatalmi bázist teremteni.
Milyen egy jól működő magyar bankrendszer? Egyben talán mindenki egyetért: nem olyan, amilyen az elmúlt öt évben volt. Ha valaki elrontotta a gyomrát, és napokon keresztül hányás gyötri, bajosan kiáltható ki egészségesnek. Érdemes ilyenkor a beteget orvosi tanácsokkal ellátni: ilyen és ilyen étrenddel lehet felépülni, majd így előzhető meg a betegség a jövőben. Ha azonban a betegség előidézésében oroszlánrészt vállaló főszakács öltözik be orvosnak, nem alaptalanul gyanakszik a beteg. A jegybank új tanulmánya mögött ma joggal sejthetik az érintettek (maguk a bankok) a hírhedt főszakácsot. A túlzások és hiányosságok mellett azonban elismerendő erényeket is találunk az MNB vitaanyagában.
Egyre közelebb kerülünk a parlamenti választásokhoz, így a Portfolio.hu a hagyományokhoz híven megkérdezte a hazai piacon aktív elemzőket és alapkezelőket az egyes választási kimenetelek lehetséges piaci hatásairól. Az összkép azt mutatja, hogy a szakértők véleménye nagyot változott 2010-hez képest, akkor szinte megváltásként tekintettek a Fideszre, míg most valamennyi Fidesz formáció esetén kedvezőtlen piaci hatásokkal számolnak. Egyedül a baloldaltól várnak pozitív tőzsdei hatásokat, ezt talán az magyarázhatja, hogy bíznak az ágazati különadók ilyen esetben történő kivezetésében, vagy legalább az adóterhelés mértékének csökkentésében.
Amikor az elmúlt négy év állami szerepvállalásának alakulásának néhány jellemzőjét próbáljuk végiggondolni, igen széles elméleti és gyakorlati ismeretekre támaszkodhatunk a történelem és a világgazdaság tapasztalataiból. Ugyanakkor ez a kérdéskör Magyarországon is hosszú évtizedek óta a szakemberek figyelmének a középpontjában állt, így itt is van mire támaszkodnunk. Ez is jól érzékelteti, hogy a túlterjeszkedő, mindenbe beavatkozó állam, az etatizmus nemcsak az elmúlt négy év problémája Magyarországon, hanem sokkal, de sokkal hosszabb történet következménye, része és eleme. Kétrészes irásomban az állami túlterjeszkedés hazai folyamatait tekintem át.
A hazai hitelintézeti rendszer legyen versenyző, átlátható és felelős, hatékony és tisztességes profitot termelő. A közvetítőrendszer megfelelő működése a hitelintézetek, a gazdaságpolitika és a szabályozó hatóságok közös érdeke és egyben közös felelőssége is. Emiatt egy olyan gondolkodás elindítását javasoljuk, amelynek célja a bankrendszer jövőképének kialakítása. Vitaindítóként 10 kritériumot definiálunk, melyek megítélésünk szerint a fenntartható gazdasági növekedést legnagyobb mértékben támogatni képes hitelintézeti rendszert jellemzik. A szerzők az MNB munkatársai.
Komoly zuhanás indult meg a világ vezető részvénypiacain az elmúlt napokban, ami könnyedén folytatódhat a jövő hét során is. Ez azonban nem csak az ukrán geopolitikai kockázatok, valamint a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmak nyomán alakulhat ki, hanem a Fed eszközvásárlási program lassításának (tapering) folytatódása, valamint az amerikai részvénypiaci értékeltségek miatt is.
A piacról érkező jelzéseket sokszor hamisnak feltételező, a hatalom erős politikai legitimációját a gazdaságpolitikában is megjelenítő centralizált megoldásokat korábban Latin-Amerika és a mediterrán térség jelentős hatalmi koncentrációjú rendszereiben alkalmaztak. A mérleg pedig vegyes volt: az akár jelentősnek is mondható felzárkózási/modernizációs sikereket - a nemzetközi pénzügyi, sőt helyenként a kereskedelmi elszigetelődés mellett - számos országban a regionális és jövedelmi egyenlőtlenségek komoly növekedése kísérte.
Az ipar jó részében nincs növekedés, egy részüknél kifejezetten visszaesés zajlik. A kis növekedést továbbra is szinte teljes egészében a járműszektor magyarázza, és az ebből fakadó földrajzi szerkezeti átrendeződés tavaly is kitartott - derül ki a Portfolio.hu vizsgálódásaiból. A magyar régiók több mint felében tavaly is zsugorodott az ipar. 2010-ben és 2011-ben két-két visszaeső megye volt, 2012-ben tíz, tavaly pedig tizenegy. Vagyis egyelőre az újraiparosítás várat magára.
Az orosz kormány csütörtökön elfogadta a paksi atomerőmű bővítéséhez nyújtott 10 milliárd eurós hitelmegállapodás tervezetét. A dokumentumban a hitel minden fontos paramétere szerepel, így el lehet végezni azokat a megközelítő számításokat, hogy a magyar államnak mikor, mennyit kell törlesztenie. A tervezet szerint már 2014-ban kamatot kell fizetnünk a lehívott orosz hitelrész után (a hitelrész azonban feltehetően alacsony lesz, mert a projekt első éveiben nem jelentkeznek jelentős költségek). Az is új elem, hogy a magyar állam 20%-os önrészének (2,5 milliárd euró, mai árfolyamon számolva közel 800 milliárd forint) már a projekt indulásánál rendelkezésre kell állnia, mert az orosz kivitelező a számlát a kezdetektől benyújtja a magyar államnak is.
Több mint egy évszázad alatt mindössze 0,7 °C-os hőmérséklet-emelkedést mértek Indiában, szemben a globális 1-2...
Az Európai Bizottság összeállított egy csomagot az egységes belső piac hatékonyabb, kevesebb adminisztrációval...
Adóoptimalizálás, folyamatosan finomított szabályozás, és ezt kísérő heves viták - sok szó esik ezekben a hetekben... 
2025 júniusától új lehetőséget kapnak a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k), hogy technológiai megújulásukkal...
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A... 
Közeleg a jó idő, egyre többen kezdik tervezni a nyaralást. A K&H felmérése alapján már az is kiderült, hogy...
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
