Rövid távon közepes mértékű, de tartós növekedés várható a magyar biztosítási piacon, hosszú távon pedig felzárkózhatunk Nyugat-Európához - véli Cornelia Coman, az ING Biztosító magyarországi vezérigazgatója. A szereplőknek azonban újfajta kommunikációt kell használniuk, elsősorban a nyugdíjbiztosítások területén, ha el akarják érni az új generációkhoz tartozó ügyfeleket. Ez nagy lehetőség, de nagy kihívás is.
Az eredetileg tervezettnél közel 150 milliárd forinttal lett jobb a 2013-as költségvetés egyenlege. Így utólag könnyen azt mondhatnánk, hogy a tavalyi évközi adóemelések feleslegesek voltak. De akkor mégis miért biztosította be magát ennyire a kormány?
Általános az egyetértés abban, hogy a magyar vállalkozások legnagyobb problémája a tőkehiány, a tőkeszegénység. Vajon az elmúlt 4 évben gyarapodott vagy fogyott a tőke Magyarországon? Alábbi írásomban bemutatom, hogy Magyarországon összességében jelentősen romlott a tőkeellátottság, ami az ország egyre fokozódó leszakadását vetíti előre.
Hiába törleszti a hiteleit a lakosság, és hiába volt a végtörlesztés, a forint gyengülése miatt még mindig magasabb a háztartások banki hiteltartozása, mint 2008 szeptemberének végén - derül ki az MNB hétfőn közzétett adataiból. A betétállományra a kamatcsökkentések és az elmúlt egy év 10%-os betétkivonása ellenére ugyanez igaz. Ami a vállalatokat illeti, a Növekedési Hitelprogram dacára rég volt olyan rossz hónapjuk hitelfelvételi szempontból, mint február.
Díjmentessé tettek havi két készpénzfelvételt, a tranzakciós illeték áthárítása miatt MNB-bírságot kaptak a bankok, a devizahiteles ügyben pedig alkotmánybírósági ítélet született a közelmúltban. Unatkozni tehát nincs idejük a hazai bankok vezetőinek, a fejük azonban annál erősebben fájhat. Nagy Gyulát, az MKB lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük az említett események banki fogadtatásáról, várható következményeiről.
Remény, optimizmus, magabiztosság - szemmel láthatóan több adatott idén ezekből biztosítási konferenciánk résztvevőinek, mint az előző években. Bátortalanul még, de kezdenek már sarjadni a növekedés csírái a hazai biztosítási piacon. A Portfolio.hu csütörtökön megrendezett konferenciáján a szakma színe-javát képviselő közönség gépi szavazással nyilvánított véleményt a piac jelenéről és jövőjéről - az alábbiakban ennek rendkívül érdekes eredményeiből szemezgetünk.
Az állami tulajdon növelése az energiaellátásban 2010 óta meghatározó eleme a kormány politikájának, amelyre 2013-tól a rezsicsökkentési akciósorozat is ráerősített. Több száz milliárd forint ment el már az elmúlt négy évben is energetikai eszközök állami felvásárlására, de már most látható, hogy egy újraválasztás esetén az energetika területre vonatkozó felvásárlási költések tovább fognak emelkedni.
Sajátos kísérletre vállalkozom: egy alapvetően száraz, unalmas témáról próbálom erősen szubjektíven elmondani a véleményemet. Mintha a vasbetonról akarnék ódát zengeni. Pontosabban egy elég szomorú balladát. Ez a téma ráadásul még csak nem is a vasbeton, hanem a statisztikai adatszolgáltatás egyre romló minősége.
Legkésőbb Adam Smith "A nemzetek gazdagsága" c. könyve óta tudjuk, hogy egy ország gazdagsága vagy jóléte a termeléstől függ, hiszen a nagy skót gondolkodó egyes országok nagyobb gazdasági és társadalmi fejlettségét a náluk tapasztalható szélesebb munkamegosztásra és a magasabb munkatermelékenységre vezette vissza. Persze, ez nincs mindig így! Smith idején a népességnek a termelésnél gyorsabb növekedése szinte természetes módon biztosított keresletet a megtermelt áruk iránt. A fejlettebb országokban azonban legkésőbb a 19. század végén megfordult ez az arány: a technikai fejlődés eredményeként a termelés növekedési üteme kezdte meghaladni a népesség dinamikáját - és ezzel a kereslet dinamikáját is. A "termelés minden áron" helyett most a "keresletnek megfelelő termelés" lett a gazdálkodás mottója.
Bár szinte minden forintpiaci tényező és gazdaságpolitikai jelzés a magyar fizetőeszköz további esése irányába mutatott az elmúlt hetekben, mégsem voltak különösen intenzívek a további gyengülésre irányuló (opciós) piaci várakozások és a forint nem is gyengült tovább. Az ellentmondást egyrészt a masszív folyó fizetési mérleg többletünk, másrészt néhány jegybanki esemény magyarázhatja; ugyanakkor továbbra is fennállnak olyan tőkepiaci kondíciók, amelyek mellett a következő hetekben akár újra is indulhat a forint gyengülési hulláma.
Magyarország európai összehasonlításban kiemelkedő exporttöbblete, s az ország ebből is következő jelentős nettó külföldi hitelnyújtása voltaképpen tükörképe a fizetési mérleg pénzügyi mérlegében regisztrált jókora hiánynak és a magánszektor, illetve az ország mérséklődő külső eladósodásának. E folyamatok hátterében a gazdaság lehangoló jövedelmi, fogyasztási és beruházási folyamatai állnak. Ezért indokolatlan egyfelől sikerként ünnepelni az exporttöbbletet, másfelől sajnálkozni a tőke kiáramlásán és az alacsony beruházási rátán. Beruházási fordulat nélkül sem az exportnövekedés fennmaradására, sem a gazdaság megélénkülésére nem lehet számítani, ám a beruházások remélhető emelkedése az import növekedésével jár, leapaszthatja az exporttöbbletet, ami viszont átmenetileg visszafogja a gazdasági növekedést.
Írásunk egy hamarosan megjelenő, részletes elemzés főbb megállapításait foglalja össze.
Legyünk igazságosak, a bajok nem most kezdődtek. Az eladósodás, mint probléma végigkísérte Magyarországot a 20. században. Kétszer volt deklarált államcsőd, de sokkal többször vészesen csőd közeli helyzet. A 21. század eddig eltelt másfél évtizedének is az eladósodás a kulcsproblémája. A természeti erőforrásokban szegény, kisméretű és nyitott gazdasággal működő Magyarország kizárólag a saját erejére támaszkodva soha nem tudott hiteles befektetői célponttá válni. Az ország akkor kapott jelentős mennyiségű és relatíve nem túlságosan drága hitelt külföldről, és akkor jött az országba nagy volumenben a működőtőke (FDI), ha az ország mögött ott állt egy garantáltan fizetőképes támogató. A szocializmus idején ez a Szovjetunió és Kína volt, a rendszerváltás óta pedig az IMF és az Európai Unió.
Míg korábban a térségben szinte nagyhatalomnak számítottunk az energiatermelés terén, addig a mostani erőműparkunk éppen hogy csak képes kielégíteni a hazai igényeket. Az új paksi blokkok azon túlmenően, hogy új, CO2-kibocsátástól mentes kapacitásokat jelentenének az ország számára, komoly lökést adhatnak a hazai energiaipar számára is, véli Deák László, az Alstom Hungaria Zrt. elnök-vezérigazgatója, valamint a MAGEOSZ elnöke. A Portfolio.hu a magyar energiatermelés helyzetéről, és a paksi bővítésről kérdezte a francia iparvállalat hazai vezetőjét.
A 2013-ashoz hasonlóan a 2014-es költségvetésben is szerepel egy 50 milliárd forintos tétel a bevételek oldalán, ami a gyakorlatban egy fiktív bevételi tétel. Ez pedig nem más, mint az Államadósság Kezelő Központ által fizetett pénzügyi tranzakciós illeték. Az állam ugyanis ebben az esetben saját magába harapott, amikor előírta az állampapír-kibocsátások után fizetendő illetékkötelezettséget.
Ezt ígérték? Nem ezt ígérték? Esetleg nem ezt ígérték, de közbeszólt az "élet", vagy túl terhesnek bizonyult az "örökség"? Vagy talán valami más történt? Elemzésünkben megvizsgáljuk, hogy az elmúlt négy év unortodox kormányzása után hogyan változtak meg a legfontosabb, több esetben a kormány által is célzott gazdasági mutatószámok, mindezt régiós összevetésben. A felszínen látható (akár kedvező, akár kevésbé kedvező) számokat érdemes tovább elemezni, mélyebben vizsgálni, mivel sok esetben az egyszerű összehasonlítás tévútra vezethet. Az összkép eléggé ellentmondásos, a jövőre nézve pedig az mondható el, hogy a gazdaság kilátásai igen bizonytalanok.
Angus Maddison egy főre jutó GDP becslései alapján Magyarország a második világháború óta leszakadóban van a nyugat-európai gazdaságoktól. Bár a Maddison-projekt frissített idősorai csak 2010-ig tartanak, a jelek szerint az elmúlt négy év során sem sikerült fordulatot elérnünk a fejlett világhoz való felzárkózásban. Különösen aggasztó a kép, ha figyelembe vesszük, hogy ma már az európai gazdaságoknál virulensebb ázsiai gazdaságokkal is lépést kellene tartanunk. A legújabb nemzetközi vizsgálatok globális pozícióink romlását mutatják: a versenyképesség visszaesését, az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának nehézségeit, a vállalatok üzleti környezetének romlását, az oktatás minőségének hanyatlását, a népesség jelentős részének leszakadását, a gyermekszegénység terjedését. Mindez olyan időszakban történik, amikor korábban reménytelen helyzetben lévő országok, egész régiók kerülnek ki a szegénység és nyomor csapdájából.
Írásomban a kormányzati ciklus néhány jelentős, karakteres intézkedését tekintem át. Arra törekszem, hogy az egyes intézkedések kapcsán feltárjam, milyen konkrét problémák oldását célozták, miként illeszkedtek ezek a tágabb gazdaságpolitikai célrendszerbe. A lépések hatásait értékelve közelebb kerülhetünk annak megértéséhez, miért nem sikerült az ország növekedési kilátásaiban fordulatot elérni, miért vallott kudarcot az adósság elleni harc. Az biztosan kirajzolódik, hogy a kormány jobban bízik a közvetlen állami beavatkozásban, mint a piac folyamatokban, a hosszú távú intézményépítésben, a tartós megoldásokban és a szabályozásban. A növekedés-elmélet és az intézményi közgazdaságtan főárama szerint így nehéz lesz tartós prosperitást elérni.
Az adórendszer jelentős változásokon ment át az elmúlt négy évben, szinte nincs olyan gazdasági szereplő, akire nézve az adószabályok ne változtak volna. Cikkemben azt tekintem át néhány sztenderd mutató és korábbi elemzés segítségével, hogy az elmúlt évek során hogyan alakult az adóbevételek szintje és összetétele, továbbá hogy hogyan változott az adórendszer hatékonysága és egyéb alapvető jellemzői.
Az elkövetkező hat hónapban még újabb piaci ralinak nézhetünk elébe, de azt követően az Egyesült Államok gazdasága csalódást fog kelteni. Emiatt pedig a jelenleg túlértékelt eszközárak esetében eladási hullám bontakozhat ki és ezért az amerikai jegybank, a Federal Reserve sem akkor fog szigorú monetáris politikára váltani, amikor a piac számít rá. A fejlett világ jegybankjainak mennyiségi lazítási programja pedig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, cserébe kockázatokat hordoz magában a hosszú távon - véli Lars Seier Christensen, a Saxo Bank társalapítója és vezérigazgatója, akivel a globális makrogazdasági kilátásokról beszélgettünk magyarországi látogatása során.
Nézeteltéréseket okozott a jogászok között a március 15-én hatályba lépett új Ptk. szövege a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatban. Már csak ezért is izgalmassá vált a terület a hazai biztosítók számára: új üzletet látnak benne, hiszen biztosítást éppen a jövőbeni bizonytalan eseményekre szokás kötni. Csütörtöki biztosítási konferenciánk előadója, Dr. Sahin-Tóth Balázs vezető ügyvéd (Morley Allen & Overy Iroda) ismerteti az újdonságokat és osztja meg véleményét az alábbi interjúban. A szakember szerint a bizonytalan esetekben érdemes lesz a céget és a vezetőjét is perelnie a károsultnak.
Az Európai Bizottság összeállított egy csomagot az egységes belső piac hatékonyabb, kevesebb adminisztrációval...
Adóoptimalizálás, folyamatosan finomított szabályozás, és ezt kísérő heves viták - sok szó esik ezekben a hetekben... 
2025 júniusától új lehetőséget kapnak a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k), hogy technológiai megújulásukkal...
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A... 
Közeleg a jó idő, egyre többen kezdik tervezni a nyaralást. A K&H felmérése alapján már az is kiderült, hogy...
Blogunkon hét és fél éve jelentetünk meg rendszeresen gazdasági, pénzügyi témájú posztokat. Jubileumi, 500. bejegyzésünkben...
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
