21°C derült
Budapest
  • Megjelenítés

Elemzés

2014. április 28. 06:35 | Palkó István

Bécsben és Milánóban döntenek az MNB nagy tervéről

Egyszerűen összefoglalható a jegybank múlt héten bejelentett intézkedéssorozatának célja: az MNB azt akarja, hogy az ő kéthetes instrumentuma helyett állampapírba fektessenek a hazai bankok, és ezzel csökkenjen a külföldi finanszírozók jelentősége, az ország külső pénzügyi sérülékenysége. A Portfolio.hu által megkérdezett banki vezetők pozitívan, bár mérsékelt lelkesedéssel fogadták a döntést. A jelek szerint a program sikeressége nem Magyarországon fog eldőlni.

2014. április 27. 08:00 | Budai Ákos

Tarlós és Vitézy csatájából Budapest kerül ki győztesen?

2010 jelentős fordulópont volt a budapesti közösségi közlekedés történetében, az új főpolgármester, valamint az új szervezőegység, a BKK megjelenése jelentős változásokat hozott. Tarlós István és Vitézy Dávid kapcsolatát semmiképp sem lehet barátinak nevezni, a főváros és a BKK csatározásainak következményeit már több fejlesztés is megsínylette, a civakodás eredménye azonban bizonyos esetekben növelni tudta a beruházások hatékonyságát és gyorsaságát. Az elmúlt 24 év közlekedésfejlesztéseit vizsgáló cikksorozatunk második, befejező részében sorra vettük, hogy mit nyert és veszített a fővárosi utas 2010 óta, valamint, hogy mire számíthat a következő években.

Az első részt itt olvashatja:

2014. április 26. 13:00 | Weinhardt Attila

Mit tesz a forinttal az MNB bejelentése?

A monetáris lazítás összetett formájára utal a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja és ha ebből indulunk ki, akkor a tankönyvi összefüggések alapján a forintra nehezedő gyengülési nyomásról, valamint az állampapír hozamokra leszorító hatásról beszélhetünk. Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg a kérdéskört, akkor lényegében ugyanezen irányokat tudjuk megjelölni a két eszközosztály kapcsán. Amint azonban csütörtöki elemzésünkben már hangsúlyoztuk: nagyon sok múlik majd azon, hogy az MNB "csomagja" milyen mértékben tudja megváltoztatni a bankok magatartását, azaz milyen összegek mozdulnak meg a forintalapú állampapírpiac felé.

2014. április 26. 08:00 | Budai Ákos

Ennyit tudott tenni Budapestért Demszky

Emlékszik még a Thököly úti villamosra? A 2-es metró régi állomásain a mozaikokra? Vagy az első Combino megérkezésére? 1990-től kezdve összegyűjtöttük a főváros összes jelentős közösségi közlekedésfejlesztési beruházását. Számba vettünk minden jelentősebb átadást, felújítást, átszervezést és járművásárlást az elmúlt 24 évből, így megtudhatja, a különböző város- és közlekedési vállalatvezetők alatt mennyit fejlődött Budapesten a közösségi közlekedés.

A kétrészes cikksorozat első részben az 1990-2010 közötti Demszky-éra fejlesztéseit vettük górcső alá. A folytatásban pedig a 2010 utáni időszak fővárosi közlekedésfejlesztéseit vizsgáljuk meg részletesen.

2014. április 22. 15:35 | Palkó István

Történelmi fordulat: most kell lerázni a devizahiteleket?

Százezer forintnál is többet spórolhatnak meg évente azok, akik meglévő jelzáloghitelüket kedvezőbb kamatozású forinthitelre tudják cserélni. Egyre több bank igyekszik is kihasználni a forinthitelek alacsony kamatszintjét arra, hogy más bankok ügyfeleit átcsábítsa. Tavaly még alacsony lángon égett ez a piac, a tartósan alacsony kamatszint azonban egyre fontosabbá teszi a hitelkiváltásokat a lakossági hitelpiacon. Értékes ügyfelek ezreit veszíthetik el így idén egyes bankok.

2014. április 22. 14:15 | Portfolio

Citibank: mindenki jól járhat a beindult növekedéssel

Banki körökben ritkán tapasztalható optimizmussal beszél a magyar gazdaság kilátásairól Aftab Ahmed. A Citibank Magyarország vezérigazgatója szerint a gyártóipar erősödésével növekszik az érdeklődés a termelési kapacitások bővítését szolgáló működőtőke-finanszírozási megoldások iránt. Ahogy nőnek a megtakarítások és a lakossági fogyasztás fellendül, a bankok teljesítménye is javulhat például a vagyonkezelés és a személyi hitelek terén.

2014. április 22. 10:40 | Nagy Márton, Palotai Dániel

A devizatartalék óvatosan csökkenthető

A jegybankok különböző célok elérése érdekében tartanak devizatartalékot és a befektetők számos mutató alapján értékelik az országok tartalék-megfelelését. A különböző mutatók alapján az MNB tartalék-megfelelése jelenleg is érdemben meghaladja a befektetők által vizsgált referenciaszinteket. Előretekintve elmondható, hogy a rövid külső adósság csökkenésének folytatódása a tartalékigény szempontjából is kedvező lehet és - különösen figyelembe véve az elkövetkező évek EU forrásbeáramlásának tartaléknövelő hatását - lehetőséget adhat a tartalékok korlátozott mértékű, fokozatos és óvatos mérséklésére. Amennyiben a tartalékok csökkenése fokozatosan, óvatosan, a kockázatok által kijelölt mozgástéren belül valósul meg, az nem jár együtt külső sérülékenységünk emelkedésével.

2014. április 20. 06:08 | Budai Ákos

A nagy stadionlázban leállósávba kerültek az autópálya-fejlesztések

A korábbi kormányciklusok egyik legnagyobb slágere az autópálya-építés volt. 1998 és 2010 között gyakorlatilag nem telt el egy év sem nagy szalagvágó ceremónia nélkül. 2010 óta egyre inkább úgy tűnik, hogy a stadion az új autópálya, a hálózat azonban csendben, de most is folyamatosan épül tovább. Autópálya-körképünk harmadik részében megnéztük, hogyan fejlődhetnek tovább a hazai sztrádák.

A cikksorozat első két részét itt olvashatja:

2014. április 19. 06:30 | András Bence

Mit ér nekünk ez a sok pénznyomtatás?

Még mindig óriási a káosz a sajtóban és az emberek gondolkodásában a világ nagy jegybankjainak eszközvásárlási programjaival kapcsolatban. Gyakorta találkozni kétkedő hangokkal, amik szerint ez a sok "pénznyomtatás" valójában nem is ér semmit, legfeljebb a tőzsdéket hajtja. Márpedig nem egy kutatás irányul arra, hogy megmérje az adott országok GDP-jére gyakorolt hatását ennek az eszköznek és pontosan ezt teszi az angol jegybank legújabb tanulmánya is. Ebben pedig a korábbi szakirodalomhoz hasonlóan, statisztikailag szignifikáns, pozitív hatásokat mutatnak ki az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság esetében.

2014. április 18. 12:44 | Magas István

Tényleg volt megszorítás?

Mennyire nevezhető megszorítónak vagy élénkítőnek a válság során alkalmazott költségvetési politika a világban és Magyarországon? Az alábbiakban erre a kérdésre kísérel meg válaszolni Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora. Annak megítélése, hogy a kiigazítás vajon keynes-i ihletésű vagy inkább megszorítást mutató beavatkozásnak minősül, aszerint dől el, hogy a vizsgált időszakban miként változott az úgynevezett strukturálisan kiigazított költségvetési egyenleg Az OECD országok mezőnyét tekintve háromféle típusú fiskális alkalmazkodásról beszélhetünk, így állami keresletbővítő, semleges vagy éppen állami keresletszűkítő - megszorító - jellegű fiskális alkalmazkodásról.

2014. április 18. 11:25 | Portfolio

Jön-e a működőtőke Magyarországra?

Néhány milliárd euró működőtőke a válság ellenére minden évben érkezik Magyarországra - látszólag. Valójában az országon csak keresztülutazó pénzek, illetve a banki feltőkésítések nélkül ennél jóval szerényebb az eredmény. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy a közvetlen tőkebefektetések ki- és beáramlásának egyenlegéből nemigen gyarapszik a hazai tőkeállomány.

2014. április 17. 14:46 | Budai Ákos

Az autópályák hozták el az autógyárakat?

A korábbi kormányciklusok egyik legnagyobb slágere az autópálya-építés volt. 1998 és 2010 között gyakorlatilag nem telt el egy év sem nagy szalagvágó ceremónia nélkül. 2010 óta egyre inkább úgy tűnik, hogy a stadion az új autópálya, a hálózat azonban csendben, de most is folyamatosan épül tovább. Autópálya-körképünk második részében megnéztük, mennyire igaz az a gyakran hangoztatott érv, hogy az autópályák fejlesztik a vidéket.

A cikksorozat első részét itt olvashatja:

2014. április 17. 11:30 | Palkó István

Kezdődhet a magyar bankszektor átalakulása - Befut a varsói gyors?

Elbír-e Magyarország ennyi bankot? A Boston Consulting Group szakértői szerint egyértelműen nem a válasz. Az elmúlt évek 7 nagy lengyelországi banki tranzakciójából 6-ban közreműködő tanácsadó cég vezetői úgy vélik, a varsói gyors, vagyis a koncentrációs hullám hamarosan Magyarországra is megérkezhet, a tranzakciókkal elérhető szinergiák pedig számottevőek. Franciszek Hutten-Czapski, Norbert Dworzynski és Juhász László válaszolt kérdéseinkre.

2014. április 17. 06:36 | Palkó István

A bolondnak is megéri - 10 soha nem látott ábra a lakáshitelekről

Ma már 5% körüli kamattal is lehet lakáshitelt felvenni piaci alapon, árfolyamkockázat nélkül. E kamatszint mellett a törlesztőrészletek nagyjából harmadával kisebbek, mint két évvel ezelőtt. Mégsem rohamozzák meg az ügyfelek a bankokat: a folyósítások a 2008-as szint ötödét érik csak el. A lakáshitelek csaknem kétharmadát három bank (Fundamenta, OTP, K&H) folyósította tavaly, a kamattámogatott hitelek pedig egyharmadnál is kisebb arányt képviseltek. Az alábbiakban 10 érdekes ábrán mutatjuk be az új lakáshitelek helyzetét.

2014. április 16. 10:56 | Szandányi Levente

Az orosz-ukrán konfliktus küldi padlóra az autóipart?

Az orosz-ukrán konfliktus mára odáig fajult, hogy polgárháborús helyzet alakult ki Ukrajnában, amit a nyugati hatalmak sem néznek ölbe tett kézzel, az orosz lépésekre reagálva büntető szankciókat léptettek életbe az országgal szemben. A térségben zajló kedvezőtlen folyamatoknak az egyik legnagyobb vesztesei a nemzetközi autógyártók, akiknek a zuhanó autóeladások mellett a negatív devizahatásokkal is meg kell küzdeniük. Mindezek fényében alábbi cikkünkben arra kerestük a választ, hogy az egyes gyártók közül kik vészelhetik át a legkisebb veszteségekkel a nyugat és Oroszország összecsapását, és ki veszíthet a legtöbbet a konfliktus eszkalálódásán.

2014. április 16. 06:20 | Pellényi Gábor

Adóelkerülés, infláció és monetáris politika

Egy, az elmúlt hetekben megjelent elemzés szerint a több termékkört érintő áfacsalás nélkül akár lényegesen magasabb is lehetett volna a tavalyi évi infláció, aminek figyelembevétele akár a monetáris politika vitelét is befolyásolhatta volna. Cikkünk néhány helyen kiegészíti a számításokat. Eredményeink árnyaltabb képet adnak az áfaelkerülés inflációs hatásáról. Néhány korábbi évben valóban jelentős lehetett az áfacsalás inflációt torzító hatása. Ám a rendelkezésünkre álló (korlátozott) információk alapján az elmúlt 1-2 évben e torzítás jelentősen csökkenhetett.

2014. április 15. 15:08 | Madár István

Újraiparosítás? Minek?

Kevés gazdasági érv hozható fel a kormány gazdaságpolitikai szlogenje, az újraiparosítás mellett. Talán a magyar munkaerőpiac néhány sajátossága magyarázhatja a kormányzat azon törekvését, hogy a feldolgozóipart nevezze meg első számú fejlesztendő területnek. Ugyanakkor a nemzetközi tendenciák, illetve a pillanatnyi relatív helyzetünk alapján sem látszik, hogy miért lenne ez az irány üdvözítő Magyarország számára.

2014. április 15. 06:35 | Palkó István

Súlyos üzenetek Bécsből - Mennyit fizetnek a bankok?

"A világrekordnak számító bankadónál és két rossz fociválogatottnál többet egyelőre nem sikerült e két országnak összehoznia" - mondta az osztrák-magyar tőkepiaci összefogásról a Portfolio.hu-nak másfél évvel ezelőtt Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója. A világ két legmagasabbjának tartott bankadója, a magyar és osztrák azóta is böki az osztrák bankok csőrét, s a hírek szerint ezzel is összefügg, hogy az Erste mellett az egyik tartományi Raiffeisen is felvetette a külföldre költözés lehetőségét. Bár ez inkább furcsa nyomásgyakorlásnak, mint valós szándéknak tűnik, az ügy apropóján megnézzük az alábbiakban, hol mennyi bankadót fizetnek most a bankok.

2014. április 14. 15:10 | Budai Ákos

Alagút mosómedvéknek - Mi ássa alá az olcsó autópályaépítést?

A korábbi kormányciklusok egyik legnagyobb slágere az autópálya-építés volt. 1998 és 2010 között gyakorlatilag nem telt el egy év sem nagy szalagvágó ceremónia nélkül. 2010 óta egyre inkább úgy tűnik, hogy a stadion az új autópálya, a hálózat azonban csendben, de most is folyamatosan épül tovább. Autópálya-körképünk első részében megnéztük, mennyiért épültek eddig autópályák.

2014. április 11. 06:35 | Palkó István

Nagy drámák a magyar bankoknál - Íme a friss rangsor

162 milliárd forintos veszteséget szenvedett el tavaly a nyolc magyar nagybank, 110 milliárd forint bankadó befizetése mellett. Négy banknak javult, négynek pedig romlott a teljesítménye - derül ki a Portfolio.hu gyűjtéséből. Egyesek meghazudtolták a zord működési környezetet, mások a korábbiaknál is jobban szenvedtek. Annyi biztos: az új devizahiteles mentőcsomagot silány pénzügyi állapotban várják bankjaink. Különféle szempontok alapján állítjuk sorrendbe az alábbiakban a legnagyobb hazai bankokat.

Gazdaság

Befektetés

Bank

Üzlet

Ingatlan

Deviza

Címlapról ajánljuk

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility