Elemzés

Úttörő kötvénykibocsátás Magyarországon - Mi kellett a sikerhez?

Több tényező is szerepet játszott abban, hogy a BNP Paribas magyarországi fióktelepének úttörő forintalapú kötvénykibocsátása mind a befektetői érdeklődést, mind az árazást tekintve egyértelműen sikeres lett - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Barlai Róbert, az OTP Bank regionális treasury igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Meglátása szerint a mintegy féléves előkészítő munka, az OTP kötvénypiaci tapasztalata, az alacsonyra süllyedt piaci hozamkörnyezet és a BNP Paribas magyar államnál jobb hitelminősítése is kellett ahhoz, hogy ez a tranzakció lett Magyarországon a legnagyobb egyösszegű kötvénykibocsátás a szuverén magyar államkötvény kibocsátásokat leszámítva. A magas befektetői érdeklődés láttán a tervezett 15 milliárd forint helyett végül 20 milliárd forintnyi forráshoz jutott a BNP Paribas, amelyet fogyasztási hitelezésre fordíthat. Barlai úgy látja, hogy ez a kötvénykibocsátás olyan példa, amely más bankok, illetve nem-pénzügyi vállalati kibocsátók számára is ötletet adhat, hogy "a növekedéshez szükséges forrást egy alacsonyabb kamatszint mellett kibocsátott forintkötvényből biztosítsák".

Reagált a gazdasági tárca az IMF tanulmányára

A Portfolio.hu december 2-án egy elemzésében hivatkozott az IMF egyik októberben publikált tanulmányára, mely egy magyar gazdaságra kalibrált modellel vizsgálta, hogy a költségvetési kiigazítások lehetséges módozatai (különféle bevételek emelése, illetve kiadások csökkentése) mennyiben eltérően hatnak a gazdaság teljesítményére. A tanulmányra, illetve az általunk tett megállapításokra reagált Várpalotai Viktor, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető helyettese. Meglátása szerint a kormány politikája mérsékelte a növekedési áldozatokat: a kiigazításoknál a teherviselő képesség mellett a növekedési szempontokat is figyelembe vette a kormány.

Megindult a magyar gazdaság - de hogyan?

A harmadik negyedévben 0,9 százalékkal bővült a gazdaság az előző negyedévhez képest, a naptárhatással igazított éves GDP-növekedés pedig 1,8 százalék volt. A számok 0,1%ponttal még magasabbak is az előzetesen közölt adatoknál, amelyek akkor jócskán felülmúlták az elemzői várakozásokat.

Fegyvereket készít a Fed a szigorításhoz

A Fed számára nem pusztán a hosszú hozamok kordában tartása jelent nagy kihívást, hanem a jövőben várható szigorítás kapcsán a pénzpiaci hozamoké is. Ehhez kapcsolódóan tesztelnek egy új eszközt, aminek a bájosan csengő angol megnevezése az, hogy "Fixed-Rate, Full Allotment Overnight Reverse Repo Facility". Egyszerűen megfogva ez nem más, mint egy fordított Repo a jegybank részéről, amivel a rövid hozamok felett alakítana ki nagyobb kontrollt a jövőben. Simon Plotter, Fed-tisztségviselő szerint ez az eszköz kulcsfontosságú lehet a monetáris politika számára, amikor megkezdik a szigorítást és állítása szerint a piac is elégedett a most látott mechanizmussal.

Devizahitelek: Shylockot kell-e megfékezni?

Kérdésként tette föl a kormány az Alkotmánybíróságnak azt, hogy közvetlenül levezethető-e a hatályos alkotmányból azon döntések alkotmány-ellenessége, amelyekben a bíróságok megállapították a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések feltételeinek érvényességét, ha egyébként e szerződések érvényesítése erőfölénnyel való visszaéléshez, és a fogyasztók jogainak megsértéséhez vezethetett. Olyan szerződési feltételek bírósági jóváhagyásáról lehet szó, amelyeket tömegesen, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon alkalmaztak. A kormány aggályként fogalmazta meg: összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel az árfolyam-kockázat egyoldalú áthárítása az adósra, az egyoldalú kamatemelés lehetőségének kikötése, vagy árfolyamrés burkolt alkalmazása. Az indítványt Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Tanszékének mb. tanszékvezető egyetemi tanára elemzi az alábbiakban jogi szempontból.

Válságkezelés: mi ellen küzdünk valójában?

A két részes cikk az Európai Unió gazdaságpolitikájában 2010-ben bekövetkezett fordulat okait és annak következményeit elemzi. Mivel a gazdaságpolitikai irányváltás fókuszában az államadósság csökkentése illetve a befektetői bizalom visszaszerzése állt, ezért a szerző részletesen vizsgálja az adósságcsökkentés makrogazdasági törvényszerűségeit, az államadósság terhét, valamint a finanszírozásával összefüggő kérdéseket. A cikk 2013. november 13-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett tudományos konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.

Az MNB olcsó hitele lökést ad a gazdaságnak (Interjú)

A banki konszenzus szerint 500-700 milliárd forint fogyhat el a bankszektorban a Növekedési Hitelprogram második szakaszának 2000 milliárdjából - mondta a Portfolio.hu-nak Aladics Sándor. Az OTP kereskedelmi banki divíziójának igazgatója kiterjesztené a programot a bérlakásépítésre és az értékesítési célú lakásfejlesztésre is. A Növekedési Hitelprogramon kívül is van élet: az Eximbank által refinanszírozott hitelekben, a kereskedelmi faktoringban és a saját forrásból történő hitelezésben is hisznek a vállalati fronton egyre aktívabb OTP-nél.

A legdrágább megszorítást választja a kormány

A kormányzati beruházások csökkentésén és a vállalati adók emelésén keresztüli kiigazítások vágják vissza leginkább a gazdasági növekedést, illetve a reálbéreket is - derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból, ami a magyar gazdaságra kalibrált modell eredményeit ismerteti.

Lufi vagy nem lufi a Bitcoin? - Ez itt a kérdés

A BTC árfolyamának grafikonja kísértetiesen hasonlít a világ egyik "protolufijára", a tulipán-mániaként ismert árfolyambuborékra. De tényleg csak egy lufiról lenne szó? Október elejétől tartó szárnyalása óta a Bitcoin árfolyama körülbelül 10-szeresére emelkedett, ez azonban oda vezetett, hogy a hackerek is megsokszorozott erővel támadtak a BTC-tulajdonosokra. Több Bitcoin-tárca szolgáltató ügyfeleitől loptak el a virtuális pénzből dollármilliós nagyságrendű összegeket, de ennél kevésbé kidolgozott módszerekkel is megrövidítik a BTC-t használókat. Eközben a szabályozók is egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a szuperpénz felé, és a kereskedők is megtartották az idén második alkalommal megrendezett Bitcoin fekete pénteket. Az is kiderült, hogy a Bitcoin egyik őse, az E-gold is a legkedveltebb virtuális pénz babérjaira törhet. A Bitcoin körüli események billenthetik a fel- vagy leértékelődés felé a mérleget.

Újra lesz állami támogatás a nyugdíjbiztosításokra

Több fontos változást is hoz 2014 a biztosítások adószabályaiban. Az Szja újra tartalmaz kedvezményt (állami támogatást) a biztosításokra, de a korábbiakhoz képest egyrészt szűkebb termékkörre, csak a nyugdíjbiztosításokra, másrész a kedvezmény nem szabadon felhasználható forrás, a kedvezményt az adóhatóság - a magánszemélyek adójukról való rendelkezése alapján - a biztosítónak utalja át, amelyet a nyugdíjbiztosítási szerződésen írnak jóvá, azaz, ez az összeg növeli a magánszemély nyugdíj célú megtakarítását. A változások másik körébe azok a módosítások tartoznak, amelyek a tavaly újrakodifikált biztosítási szabályokat - az egy év alatt szerzett tapasztalatok alapján - pontosítják, javítják ki. József-Polonyi Gábor közgazdász, biztosítási adószakértő írása.

Elszivárgott a lekötött bankbetétek ötöde

Hat éve nem tartott olyan kevés pénzt lekötött betétben a magyar lakosság, mint most. Nem véletlenül: egy lekötött forintbetétre ma már csak átlag 2,9%-ot fizetnek a bankok. Négy év alatt több mint ötödével csökkent a lekötött lakossági betétek állománya, ezen belül az éven belülieké csaknem a harmadával. Ez viszont azért sem fáj nagyon a bankoknak, mert a vállalati betétek időközben jelentősen gyarapodtak. A Növekedési Hitelprogram ellenére még kisebb ma a vállalatok hazai banki tartozása, mint egy évvel ezelőtt, és a lakáshitelezés is gyenge lángon ég.

Ki irányítja igazából az "okosvilágot"? (Interjú)

Mobilitás, felhő, közösségi média, big data - ezek azok a trendek, amelyek az elmúlt években valóságos forradalmat indítottak el a technológia világában. Ami a legnagyobb mértékben befolyásolta a fejlődést, hogy a technológia "demokratizálódik", így most már az egyéni fogyasztókhoz jutnak el először a legkorszerűbb eszközök és ezzel megváltozott a fejlesztés iránya is - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak adott interjújában Papp István, a Microsoft ügyvezető igazgatója. A következő nagy kitörési pont az üzleti intelligencia és a "big data" hasznosítása lehet: a magunk mögött hagyott adatokból számos következtetést vonhatunk le a saját életvitelünkkel kapcsolatban is. A Nokia felvásárlása stratégiai döntés volt a Microsoft részéről, Steve Ballmer utódja pedig olyan személy kell, hogy legyen, aki megérti a "konzumerizáció" létfontosságát.

A politika lehetetleníti el az európai energiapiacot

Az európai energiapiaci szereplők rendkívül nehéz időszakon mennek keresztül, gyakorlatilag az összes szolgáltató korábbi működési modellje átalakítására kényszerül. Az EU és a tagállamok energiapolitikája nem mutat kellő erősségű kohéziót, ami jelentősen gyengíti az európai energiapiac válaszadó képességét a globális kihívásokra. A klímaváltozás szempontjából rendkívül rossz úton halad a világ, amelyről csak egy kivételesen erős politikai akarat téríthetné el - derült ki a harmadik KPMG Global Power & Utilities konferencián, Berlinben. Az alábbiakban helyszíni beszámolónk első részét olvashatják.

Vihar előtti csend? - Elképesztő nyugalom árad a forintpiacról

Az utóbbi napokban rekordok sorozata dőlt a bankközi forintpiacon, igaz nem az árfolyamban, hanem olyan mögöttes tényezőkben, mint az árfolyam ingadozása, a gyengülés intenzitásával kapcsolatos várakozás, vagy éppen a kamattartalom. Éppen ezek azok a tényezők, amelyek a forint gyengülés irányába való sérülékenységét jelentősen növelik, így olyan, mintha vihar előtti állapotot látnánk a bankközi piacon. Ez a rendkívüli nyugalom egyébként világszinten más eszközosztályokban is előfordul, amely jórészt a nagy országok jegybanki pénznyomtatási programjaival, a globális likviditásbőséggel függ össze. Ez azonban idővel meg fog változni, amelynek kedvezőtlen magyar piaci hatásaiból már nyáron és október végén is kaptunk ízelítőt. Utóbbi alkalommal 2-3 nap alatt hirtelen intenzív forintgyengülést láttunk, ami arra volt visszavezethető, hogy gyors irányváltás következett be a külföldi befektetők körében a tőkeáramlásban.

Az új támogatási rendszer nélkül is van élet a zöldenergia-piacon

Új szélerőművekkel, egy rendhagyó napelemes projekttel és és egy szintén nem szokványos gázmotor-értékesítéssel hívta fel a figyelmet magára idén az ALTEO Nyrt. A cég idei működésről, a hazai zöldenergia-termelés helyzetéről és az állami szerepvállalás erősödéséről beszélgettünk Ifj. Chikán Attilával, a csoport vezérigazgatójával.

Tollvonások költségvetése

A kormány olyannyira átírta legutóbb a költségvetés elfogadásának folyamatát, hogy gyakorlatilag még a végleges decemberi szavazás előtt teljesen átírhatja a számokat. Vagyis a következő egy hónapban jöhetnek még osztogatások, amelynek fedezetét egy tollvonással "előteremtheti" a kormány. A Parlament keddi ülésén elfogadott főösszegeknek így sok teteje nincs, főleg a gyakori év közbeni módosítások fényében.

Itt az újabb világméretű botrány - Mit manipulálnak még?

A Libor, a devizaárfolyamok és a jelzálogpiaci manipulációk után egy újabb világméretű pénzügyi botrány rengetheti meg a pénzintézeteket: a jelek szerint manipulálhatják az arany árfolyamát is. A londoni fixing benchmarkok az arany derivatív pénzügyi termékeinek árazásában számítanak viszonyítási alapnak, ezeket manipulálhatták a piacokon. Az egyik brit pénzügyi felügyelet, az FCA, és az amerikai határidős piaci felügyelet is vizsgálódik az ügyben. A piacmozgató amerikai makroadatok idő előtti kiszivárgására utaló jelek is meglátszanak a grafikonokon, az FBI erről készített jelentése is meglepő eredményekkel záródott. Sőt, a fontos adatokat a New York Post szerint már a kormányzati hivatalokban, a közzétételük előtt is meghamisítják.

Így élnek a szegények és a gazdagok Magyarországon

A gazdag háztartások egy főre jutó fogyasztása 3,5-szerese a szegény családokénak. A gazdagok többet esznek, de igazából a képzettebbek jobban figyelnek az egészséges táplálkozásra. Nagyok a különbségek telefonálási szokásokban és műszaki cikkel való ellátottságban is.

Fordulat a magyar bankszektorban?

Az elmúlt évek legkisebb, 13 milliárd forintos nyereségét érték el a harmadik negyedévben a hazai részvénytársasági hitelintézetek. Már annak is örülhet a bankszektor, hogy az előző negyedévvel ellentétben ezúttal nem lett veszteséges. Annak viszont kevésbé, hogy az egyes bankok között továbbra is óriási eltérések mutatkoznak. A jegybank politikája erőteljesen csökkentette a kamatbevételeket, ezt azonban nagyjából kompenzálta a kamatköltségek még nagyobb visszaesése. A bankok hitelportfóliója tovább romlott (a teljes NPL-ráta 14,5%), és a hiteleken elszenvedett értékvesztés is növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A tőkeáttétel-csökkentés (deleveraging) viszont mintha megtorpant volna, kérdés, vajon ez már a fordulat első jele-e.

Menekülj, ha jön a tapír!

Az idei év tőzsdei sztoriját egyértelműen a bőséges likviditás jelentette/jelenti, a FED azonban előbb-utóbb elkezdi elzárni a pénzcsapokat. A legfrissebb információk alapján erre valószínűleg hamarosan sor is kerülhet, ami akár egy komolyabb fordulatot is hozhat a világ tőzsdéin. Ha ez bekövetkezik, a befektetők fókuszába kerülhetnek a csökkenő profit várakozások, illetve a már alacsonynak egyáltalán nem nevezhető árazási szintek, ami tovább fokozhatja az eladói kedvet.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Közeleg az újabb pusztító háború? – Kiadta a figyelmeztetést a hírszerzés
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.