Itt az árverési csúcsszezon
Egyetlen hónapban sem olyan zsúfolt a hazai aukciós naptár, mint májusban. Csaknem valamennyi fontos piaci szereplő porondra lép, köztük egy régi-új, a hosszabb szünet után ismét árverező Blitz Galéria is.
Egyetlen hónapban sem olyan zsúfolt a hazai aukciós naptár, mint májusban. Csaknem valamennyi fontos piaci szereplő porondra lép, köztük egy régi-új, a hosszabb szünet után ismét árverező Blitz Galéria is.
Egy március végi jogszabály-módosítás értelmében idén május 31-éig kérhetik a jogosultak, hogy felvegye őket bankjuk az árfolyamgát konstrukcióba. A program 2017 közepéig rögzített árfolyamon való törlesztést tesz lehetővé a deviza jelzáloghitelek esetében. Az időközben ki nem fizetett összegnek később csak a tőkerészét kell majd törleszteni, így az évek során több százezer forintos megtakarítást érhet el egy átlagos devizahiteles ahhoz képest, mintha nem lépne be a programba. Nem elképzelhetetlen, hogy módosítja a parlament a határidőt, de már kétszer meghosszabbították a programot (december 31., majd március 29. volt a korábbi határidő), így aki akarta, nagy valószínűséggel igénybe vette a lehetőséget. Mivel jelen állás szerint négy hét van már csak hátra, összefoglaljuk cikkünkben, mit érdemes tudni a konstrukcióról és a program állásáról.
Az előző havi felméréshez képest mind rövid, mind hosszú távon optimistábbak lettek a részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatban a megkérdezett alapkezelők - derül ki a Portfolio.hu friss felméréséből. A korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is az Egis kapta a legtöbb említést, mint kedvenc papír, de a blue chipekkel kapcsolatban is optimistábbak lettek a profik, melyek közül az OTP viszi a prímet a maga 6 említésével.
Miközben a lakossági szegmensben a valóságtól eltérő árképzés, addig a versenypiacon a folyamatosan csökkenő fogyasztás nehezíti a földgázkereskedők életét. A januári rezsivágást még túlélték a gázipari vállalatok, de egy hasonló kormányzati lépés már várhatóan veszélybe sodorná a gázszolgáltatók hosszú távú működését. A Portfolio.hu Koncz Lászlóval, a Főgáz Zrt. vezérigazgatójával beszélgetett a rezsivágásról, a szabadpiaci folyamatokról, a földgáz alapú közlekedésről (CNG), az MVM és az E.ON közötti tranzakcióról és a 2015 után várható gázpiaci modellről.
Közzétette az Európai Bizottság a Magyarországról szóló tavaszi országelemzését. A legfontosabb üzenete, hogy bár alacsonyabb deficitet lát, mint februárban, de 3% fölé emelkedő hiánypályát jelez elő hazánk számára. A friss prognózis szerint ugyanis a költségvetés hiánya 2013-ban 3%, 2014-ben 3,3% lehet. A részletekből kiderül: az Európai Bizottság már nem számol azzal, hogy az államnak 2014-ben a zsebébe kellene nyúlnia a jegybank 2013-as eredménye miatt. Ezek a deficitszámok a túlzottdeficit eljárás miatt rendkívül fontosak Magyarország számára és arra utalnak, hogy az Európai Bizottság nem látja egyelőre biztosítottnak, hogy az eljárás alóli kikerülés feltételeit tartósan teljesíti Magyarország.
Olli Rehn brüsszeli sajtótájékoztatóján kiderült: három országnak van esélye a friss számok alapján kikerülni az eljárás hatálya alól: Románia, Lettország és Litvánia. Magyarországnak további lépésekre van szüksége ehhez.
A BP elemzői nemrég ismét megjelentették a következő közel 20 évre vonatkozó energiapiaci várakozásaikat, amelyekből kiderül, hogy aggódnunk kell az energiahiány miatt, illetve hogy elképzelhető-e, hogy a Föld egyes térségeiben megálljt parancsoljanak a folyamatosan növekvő energiakeresletnek. Ki lesz a világ legnagyobb energiafogyasztója 2030-ban? Meddig nőhetnek a megújulók a következő 20 évben? Melyik szektor fogyasztja majd a legtöbb energiát két évtized múlva?
Milyen konfliktusok vannak itthon a politika és a közgazdász-társadalom között? Az április 30-án, a Rajk László Szakkollégium által megrendezésre került, "Az új közgazdásznemzedék dilemmái" című konferencián, a magyar politikai döntéshozók és az alkalmazott közgazdászok viszonyáról megtudtuk, hogy az ellentét meglehetősen súlyos. Nem kap megfelelő szerepet nálunk a közgazdaságtan. A jegybank példáján keresztül, Csermely Ágnestől megtudtuk, hogy a gazdaságpolitikai döntéstámogatásra szakosodó, jegybanki stáb kiépítése sok időt vett igénybe nálunk, de végül jól sikerült. Munkájuk ugyanakkor több kudarcot is megélt a különböző kormányzatok alatt, és összességében azt mondhatjuk, hogy a közgazdászok szakvéleménye háttérbe szorult már a kezdetekkor. A gazdaságot érintő politikai döntéshozás és a közgazdász szakma viszonyának sokféle megközelítése közül, így itthon leginkább egyik sem érvényes. A magyar gazdaságpolitikai döntéshozók sosem támaszkodtak a kutatások eredményeire, pusztán szelektíven használták azokat önnön döntéseik legitimálására.
A tudományos életben élénk teoretikus vita zajlik arról, hogy mi a helyes válságkezelési mód a mai világgazdasági helyzetben. Érdemes figyelembe venni azonban azt is, hogy az elméleti megfontolások általánosságán túl a való életben számos intézményi tényező is korlátozza, hogy a válságkezelés lehetséges eszköztárából szabadon választhassunk. Az eurózóna például éppen ezzel szembesült az elmúlt években.
A Bitcoint övező felhajtás a már egyébként is kedvelt virtuális pénznemet az abszolút első helyre emelte az alternatív digitális fizetőeszközök képzeletbeli rangsorában. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem ez az első, és nem is az utolsó virtuális fizetőeszköz, amely valaha létezett. Az internet hőskorában is használtak virtuális pénznemeket, és jelenleg is több riválisa van a Bitcoinnak. Ahogyan az a technológiai újításoknál tipikusan megfigyelhető, nem mindig az eredeti találmány lesz a végső befutó. Mitől egyedi a Bitcoin, és mi az, amely az abszolút elsőségét fenyegeti?
Az elektronikus kereskedelem egyre nagyobb teret hódít, az utánvétes fizetés azonban már "kőkorszakinak" számít, ráadásul számos kockázattal is jár. Az egyszerű és kényelmes online kártyás fizetés létrejöttéhez azonban számos szereplő összehangolt tevékenységére van szükség. Kik és hogyan biztosítják a vásárlóknak ezt a fizetési módot?
A korábbi 2020-as "lebegtetett céldátumot" is zárójelbe teszi a miniszterelnök nyilatkozata, ami szerint 90%-os fejlettségi szint előtt nem érdemes csatlakozni az eurózónához. Kiszámoltuk, különböző felzárkózási ütemek mellett, mikor érhető el a cél. Nem biztos, hogy a mi életünkben.
Miután a portugál alkotmánybíróság elmeszelte a kormány költségcsökkentő lépéseit, kérdésessé vált, hogy az ország tudja-e tartani a hitelprogramban vállalt deficitcélját. Bár újabb intézkedéseket tesz a kormány, hogy további 800 millió euróval javítsa államháztartási egyenlegét, az ország rendkívül gyenge makrogazdasági mutatói nagyban rontják a kilátásokat. Bár Portugália már affelé tendál, hogy visszatérjen a piacról való finanszírozásra, mégis sok jel arra utal, hogy újabb mentőcsomagra szorulhat majd az ország. Ugyanis a mély recesszió és az egekbe szökő munkanélküliség mögött álló okok, mint például a versenyképességi hátrány, egyelőre megválaszolatlan. Ezeken felül a politikai megosztottság és a lakosság növekvő elégedetlensége is a megszorítócsomag keresztülvitelét nehezíti. Amennyiben Portugália nem jár sikerrel és újabb kimentésre szorul, az eurózónával szembeni kételyek még erősebben törhetnek elő.
A konvergenciaprogram leadása után egy héttel a kormány elküldte Brüsszelbe az idei Nemzeti Reform Programot. Ebből többek között kiderül, hogy a kormány miként igyekszik eleget tenni az Európai Bizottság 2012-ben megfogalmazott országspecifikus ajánlásainak. Közben persze határozottan megvédi a brüsszeli kritikával illetett intézkedéseit, például az adórendszerrel, energiapolitikával kapcsolatosan.
A nagyon intenzív jegybanki kamatcsökkentési várakozások fontos szerepet játszottak abban, hogy rendkívül mélyre süllyedtek a forintalapú államkötvényhozamok, ez pedig oda vezetett, hogy lényegében nullára olvadt a forintbefektetésektől elvárt kockázati prémium. Ez az elmúlt két évben két periódusban is azt eredményezte, hogy a forint gyengülési hullámba keveredett, így most sem csodálkozhatunk azon, hogy ugyanez történt. A két alkalom közül az egyik esetén kamatot is emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a másik esetben pedig a kialakult helyzet megakadályozta a vágást. Jelenleg az állampapírpiacon kialakult furcsa állapot, pontosabban feszültség két módon oldódhat fel. Az egyik esetben az MNB kényszerülhet arra, hogy lassítson a kamatvágási sorozaton, a másik esetben a piac "magától" feloldhatja a feszültséget.
Heves társadalmi és szakértői vita övezi a bankkártya-piac körüli terveket, hisz a változások szinte mindenkit érintenek majd. A kártyás fizetések terjedése a készpénz rovására ugyanis jelentős, akár több tíz milliárd forintos megtakarítást is hozhat éves szinten. A kereskedők magas díjakat fizetnek a kártya elfogadásáért, ami hátráltatja az elfogadói oldal fejlődését. A boltosok által fizetett kereskedői jutalék nemcsak a bankok pénztárába kerül, hanem ezzel fedezik a POS-terminálok bérlését, üzemeltetését is. De mit is kell tudni ezekről a hétköznapjaink részévé vált eszközökről?
A következő egy hétben sorra üléseznek a világ vezető jegybankjai. Pénteken a japán jegybank, jövő szerdán az amerikai Fed, csütörtökön pedig az EKB tart kamatmeghatározó ülést. A kamatcsökkentési várakozások miatt a figyelem középpontjában ezúttal az EKB áll, de a japán eseményekre is érdemes figyelni, Tokióban ugyanis most teszik közzé a friss inflációs prognózisokat, ami tekintettel arra, hogy az új jegybankelnök a defláció elleni küzdelem legnagyobb híve, kiemelt fontossággal bír a piacok számára.
Nem nyilvános információ, hogy a Magyar Államkincstár mennyi pénzügyi tranzakciós illetéket fizetett be eddig. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint ugyanis ezek az adatok adótitoknak minősülnek. Így pedig év közben nem ismerhetjük meg, hogy van-e elcsúszás a 80 milliárd forintos éves tervhez képest és ha igen, mekkora.
Két évvel Fukusima után elmondható, hogy a japán nukleáris baleset alapvetően nem forgatta fel a világ atomenergia-piacát, továbbra is tucat számra épülnek a világon az új reaktorok, és továbbra is számos fejlődő ország gondolkozik azon, hogy növekvő energiaigényét - részben - az atomenergia felhasználásával elégítése ki.
Az elmúlt évek természeti katasztrófái, ipari balesetei ráirányították a figyelmet arra, hogy egyes iparágak a túlzott koncentráció miatt elképesztően sérülékenyek lettek, egy-egy ország vagy régió problémái vállalatok széles körét béníthatja meg. Hasonló forgatókönyv Dél-Koreában is elképzelhető, a koreai konfliktus elmélyülése komplett iparágakat veszélyeztethet, fennakadások lehetnek az elektronikai és autóalkatrészek szállításában, az ázsiai légiközlekedésben, de akár még az olaj árának alakulására is kihathat egy fegyveres konfliktus a Koreai-félszigeten. Bár az észak-koreai kommunista rezsim fenyegetései egyelőre csak erőfitogtatásnak tekinthetők, a helyzet egyre komolyabb: Phenjan újabb ultimátumot adott Szöulnak, mostantól értesítés nélkül hajtanak végre megtorló akciókat déli szomszédjuk ellen.
Az érintésmentes mobilfizetést lehetővé tévő mobiltárca tesztelése idén nyáron indul el Magyarországon, az alkalmazás segítségével a plasztikokat egyetlen helyen, egy okostelefonban elhelyezve lehet majd tárolni. Így a különböző bankkártyákat, kuponkártyákat, beléptetőkártyákat, pontgyűjtőket, illetve akár a bérleteket és jegyeket is virtualizált formában, érintésmentes fizetésre és belépésre is lehet majd használni. Az infrastruktúra kellően fejlett az induláshoz, a mobiltárca üzleti modelljét azonban még csiszolgatják. A projektet vezető Mobiltárca Szövetség szerint a fizetési piac szereplőit a közös ellenség, a készpénz egy oldalra állítja.
Padlón a lítium árfolyama, pedig igen fényes jövő előtt áll: megkerülhetetlen lesz a jövő e-autózásában... 
A kínai autóipar előretörése komoly veszélyt jelent a német és közép-kelet-európai régió gazdasági együttműködésre....
A startupok és spin-off cégek világában az egyik legnagyobb kihívás az, hogyan lehet egy ígéretes ötletből piacképes...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitel és jogi felelősség - indulatok helyett megoldások Miért fontos...
Az egészségügyi alkalmatlanság, a keresőképtelenség és a munkavállalói juttatások kérdése az elmúlt években... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan változtatja meg az Önazonossági törvény (2025. évi XLVIII.)...
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
