Romhányi Balázs a Portfolio.hu írása kapcsán részletesen értekezik az előrejelzések jelentőségéről és annak aspektusairól. Írásában többször megemlíti az önkormányzati hiány váratlan javulását 2012-ben, hozzá kell azonban azt tenni, hogy nem ez az első eset, amikor az önkormányzatok meglepetést okoznak. Az önkormányzatok hiánya a mai napig fekete-dobozt jelent mind a kormányzat, mind pedig államháztartási folyamatok elemzői számára, mivel nem adottak azok az eszközök, amellyel az önkormányzati hiány kontrollálható és ezzel tervezhetővé válna.
Az év elején bevezetett tranzakciós illeték nagy részét áthárították a bankok lakossági ügyfeleikre, de ettől nem kezdett tömeges bankváltásba a magyar lakosság. Mi a helyzet a bankok vállalati üzletágában, elvándoroltak-e a vállalati tranzakciók külföldre? Mi lesz, ha az elmaradó bevételek miatt a kulcs megemelése mellett dönt a kormány? Többek között erről kérdeztük Salgó Istvánt, az ING Bank vezérigazgatóját.
Bár a kéthetes MNB-kötvény betétté átalakításával valóban ki lehetne szorítani bizonyos külföldi bankokat a jegybank irányadó eszközéből, de ezt egyrészt könnyen ki lehetne kerülni, másrészt a lépés eleve nem mérsékelné kéthetes eszköz piaci állományát. Így a jegybank kamatvesztesége sem csökkenne tőle, azaz nem javulna a működési eredménye és emiatt ez a lépés önmagában a túlzott deficit eljárás alóli kikerülésben sem segítene.
Folytatódik a tőkeáttétel-csökkentés, és nő az egyes bankrendszerek közötti különbség. Egyre nagyobb fejfájást okoz a bankoknak az alacsony kamatkörnyezet, és sok helyütt problémás az eszközminőség a recesszió miatt. A bankok egy része áttér a helyi finanszírozásra, miközben megtérülésük továbbra is alacsony. A méretcsökkentés a korábban várt ütemben valósul meg, az európai bankok helyét pedig egyes piacaikon mások veszik át. Ezek a fő következtetések vonhatók le a Nemzetközi Valutaalap friss tanulmányából, amely érdekes ábrákon szemlélteti a világ bankjainak mozgását.
Az utóbbi napokban újra ugyanolyan szétválást lehetett megfigyelni a forint pályájában, illetve az állampapírok hozamában, mint amit kora tavasszal az unortodox jegybanki lépésekkel kapcsolatos várakozások hatására. Közös a két folyamatban, hogy most is részben a jegybankhoz köthetőek ezek a piaci mozgások. A Portfolio.hu információi szerint ugyanis a magyarországi kereskedelmi bankok levelet kaptak az elmúlt napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökétől, amelyben Balog Ádám többek között azt tudakolta az illetékesektől, hogy ha kiszorulnának bizonyos pénzösszegek a kéthetes MNB-kötvényből, akkor abból mennyi pénz áramolhatna az állampapírpiacokra. Számos egyéb (inkább technikai jellegű) tényező is szerepet játszik azonban abban, hogy a forint esése mellett mind a devizás-, mind a forintalapú állampapír hozamok tovább tudtak süllyedni. Az alábbiakban röviden ezeket is bemutatjuk.
Addig is, amíg feloldja az előző cikkünkben bemutatott ellentmondást a saját konvergenciaprogramja és saját propagandája között ("Magyarország jobban teljesít"), tekintsük úgy, hogy az idei programmal a kormány hallgatólagosan beismerte, hogy a tavalyi konvergenciaprogram megalapozatlan volt. Mivel a mai magyar politikai életben sajnos lúzernek tekintenék azt, aki - az óvodában elvárt szabályok szerint - ilyenkor bocsánatot kérne a kormány nevében, ezért csak azt a kérdést tesszük fel, hogy lehet-e kiinduló pontja a kormányzati hitelesség újraépülésének a valósághoz számos szempontból sokat közeledő új program? Elöljáróban csak annyit: az új konvergencia program lényegesen közelebb került a valósághoz ahhoz képest, amilyen messze volt a 2012-es program. Nehéz azonban annak örülni, hogy 2X2 már nem (a valóságtól messze elszakadó) 8, hanem csak 6.
Az alábbiakban Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetőjének írását közöljük.
Még mindig több lakáshitellel tartozik a magyar lakosság, mint 2008 nyarán, és magasabb a devizahitelek aránya is. Óvatosabbá váltak azonban a családok és a bankok is: öt évvel ezelőtt még 7,5 millió forintot, tavaly már csak 3,7 millió forintot vettünk fel átlagosan használt lakás vásárlására, persze szinte kizárólag forintban. Érdekesség, hogy tavaly a hitelek kevesebb, mint a felét nyújtották csak a kereskedelmi bankok, jelentősen nőtt velük szemben a lakástakarék-pénztári hitelek jelentősége. A piaci kamatok ma is nagyon magasak, állami támogatással azonban kedvező kamatok is elérhetők. Cikkünkben összefoglaljuk a magyarországi lakáshitelekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Milyen lenne a versenyképes adórendszer Magyarországon? Mi kellene a befektetések növekedéséhez? Tényleg kész van az adórendszer? Vagy még szükség volna finomhangolásra... s ha igen, hol? Ilyen kérdésekről beszélgettünk Lambert Zoltánnal és Gyányi Tamással a WTS Klient gazdasági tanácsadó partnerével és operatív igazgatójával.
Nagy felzúdulást keltett szakmai körökben az a nemrég megjelent tanulmány, mely szerint a mérföldkőnek számító, adósságszintet a növekedés visszaesésével összefüggésbe hozó, stilizált tény mégsem igaz. Rosszul kódolták az adatbázist és pontatlanul számoltak - állítják ezt a Massachusetts-i Egyetem professzorai kutatásukban. A tanulmányok alaposabb szemügyre vételével viszont azt látjuk, hogy a pontatlanságok ellenére, továbbra sem cáfolja senki az adósságráta növekedésre gyakorolt negatív hatását. Ha a 90 százalékos küszöb feledésbe is merül, más intézmények elemzései is arra utalnak, hogy a gazdaságpolitika szempontjából továbbra is fontos cél maradhat a GDP-arányos államadósság alacsonyan tartása.
A bő hat évvel ezelőttig létező kéthetes jegybanki betétre változtatná vissza a Magyar Nemzeti Bank irányadó eszközét Matolcsy György, hogy így szorítson ki bizonyos piaci szereplőket az eszközből. Ezzel lényegében elfogadta Patai Mihály minapi felvetését. A lépés egyértelműen segít annak - az utóbbi hetekben kiemeltté váló - gazdaságpolitikai célnak az elérésében, amely szerint javulnia kell a jegybank idei működési eredményének, hogy az államháztartásnak 2014-ben ne kelljen "kipótolnia" az esetleges idei jegybanki veszteséget. Amennyiben ez sikerülne, akkor az a jelenlegi egyik legfőbb gazdaságpolitikai cél elérésében, az uniós túlzott deficit eljárás alóli kikerülésben is segíthet. Nem lényegtelen mellékhatásként a (rövidebb futamidejű) állampapírok hozama tovább süllyedhet, így az állam adósságfinanszírozása is kissé olcsóbbá válhat. A nagy cél elérése közben azonban az történik, hogy egy korszerűbb eszközből visszalépünk egy korábbi állapotba, ami az MNB-kötvény pénzügyi rendszerbeli beágyazottsága miatt számos kérdést felvet. Erre egyelőre nincsenek pontos válaszok, ez pedig a bizonytalanságon keresztül hozzájárulhatott a forint mai gyengüléséhez is.
Kezdetben osztrák tulajdonossal indult útjára az SPB privát banki szolgáltatása, a piacszerzés többek között azért volt nehéz a 2000-es évek első felében, mert nagyobb multicég nem volt a társaság mögött, a konzervatív politika részeként pedig saját termékeket nem értékesítettek. A válság viszont mindent megváltoztatott, mert az ügyfelek már nem voltak olyan elfogadóak a termékértékesítésre épülő kereskedelmi banki stratégiával. Nemzetközi tendencia, hogy a kisebb, bankoktól független privát banki szolgáltatók megerősödnek, Magyarországon is ez látható - mondta el Parádi-Varga Tamás, a társaság vezérigazgatója. Az üzleti modell és a 2010-2012 között lezajlott nagyobb IT-fejlesztések mára oda vezettek, hogy több mint 32 milliárd forintos vagyont kezel a cég. Ráadásul most jutottak el oda, hogy nagyobb lépést tegyenek, és a kisebb szereplők közül éveken belül a közepes szolgáltatók közé törjenek be.
Reform előtt áll az értékesítési szakma, ebben mi úttörő szerepet vállalunk - mondja Kósa Erika, a nemrég elindult Consequit Zrt. alapítója, elnöke. A Portfolio.hu-nak adott interjújában elárulja, miben bíznak a viharvert életbiztosítási piacon, piramist építenek-e ők is, és mit szólnak az arany árfolyamának hirtelen eséséhez. Kósa Erika szerint most is vannak "zseniális paradigmaváltó" gondolatok az életbiztosítási piacon, de tény: a középosztály mintha eltűnt volna.
Mivel a konvergencia programok - a bizottsági előírások miatt - azonos módszertan szerint készülnek és középtávra szólnak, ezért - gyakorlatilag az egyetlen - konzisztens alapot adják ahhoz, hogy a gazdaságpolitika, a gazdasági helyzet és a gazdasági kilátások alakulására vonatkozó kormányzati elképzeléseket nyomon kövessük. Összehasonlítva az idei és a tavalyi programot az derül ki, hogy a kormány szerint tavaly óta minden lényeges szempontból Magyarország rosszabbul teljesít. Az alábbiakban Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetőjének írását közöljük.
Bár Németország hamarabb heverheti ki a válságot az eurózóna többi országához képest, a hosszú távú növekedési kilátásai csalódást keltőek lehetnek. Idén fél százalékkal nőhet a német gazdaság, de nem számíthatunk gyorsuló gazdasági teljesítményre, a Bundesbank 1,25 százalékos potenciális GDP növekedést becsül, mely tovább csökkenhet a jövőben az elmaradó beruházások és a kedvezőtlen demográfiai változások következtében. További oka lehet a kedvezőtlen kilátásoknak az, hogy hiába érte kevesebb megszorítás a német lakosokat, fogyasztási szintjük továbbra is alacsony ahhoz, hogy jelentős növekedési tényezővé váljon. Ezt tetőzi, hogy a vállalati szféra további költségcsökkentést eszközölhet az elmaradó beruházásaikat követően. Ráadásul a szeptember 22-én következő választásokig könnyen háttérbe szorulhat a reformokra vonatkozó gazdaságpolitikai diskurzus és nem lehetünk biztosak abban sem, mely koalíció lesz képes kormányt alakítani - fejtették ki a Morgan Stanley szakértői az országgal kapcsolatos elemzésükben.
A Raiffeisen múlt heti jelentésével véget ért a régió legnagyobb bankjainak negyedik negyedéves gyorsjelentési szezonja, így ismét összehasonlíthatóvá vált pénzügyi teljesítményük. 2012 utolsó három hónapjában vegyes volt a kép: a lengyel bankok stagnálását az osztrákok visszaesése, illetve az OTP és a Komercni növekedése kísérte az eredmény szempontjából az egy évvel korábbihoz képest. Az osztrák bankok nem csupán egyszeri veszteségeik miatt lettek sereghajtók: csoportszintű hitelezésük most már tartósnak nevezhető csökkenést mutat. A legnagyobb magyar bank viszont magas nettó kamatmarzsával és hiteleinek több mint 19%-os nem teljesítési arányával tűnik ki a mezőnyből.
A Nemzetgazdasági Minisztérium elküldte a konvergenciaprogramot az Európai Bizottságnak. A dokumentum legfontosabb üzenete, hogy pótlólagos költségvetési intézkedések nélkül is tartható a 2013-as 2,7%-os hiánycél. Pedig a kormány rontotta az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését, és csökkentette az inflációs prognózisát. Vagyis a tárca nem állított össze egy Varga-csomagot, ami részben azzal magyarázható, hogy épít az eddig meghozott intézkedésekre, és az élesedő kockázatokra leköti a szabad tartalékok felét. A túlzott deficit eljárás szempontjából óriási jelentőséggel bír a 2014-es költségvetés is, itt a kormány a kedvezőbb jegybanki eredményben és információink szerint az Európai Bizottság - makrogazdasági pályát illetően - megengedőbb hozzáállásában bízhat. A választási költségvetés miatt aggódok is felszisszenhetnek, amikor azt látják, hogy a kormány 2,2%-ról 2,7%-ra emeli a 2014-es hiánycélt és a korábbi évekhez képest szokatlanul alacsony tartalékot tervez be.
Fontosabb részletek:
- Az NGM szerint pótlólagos intézkedések nélkül is tartható az idei évre kitűzött 2,7%-os hiánycél, ezt a már eddig elfogadott és végrehajtott intézkedésekre alapozza a minisztérium. - Az idei GDP-növekedési prognózist 0,7%-ra csökkentette a korábbi 0,9%-ról, a 2013-as inflációs előrejelzését 3,1%-ra mérsékelte 5,2%-ról. - Jövőre 1,9%-os gazdasági növekedés jöhet (eddig 2%-kal kalkulált a tárca), az infláció 3,2% lehet. - A minisztérium is látja az idei évet övező költségvetési kockázatokat, ezeket úgy kezeli, hogy leköti a szabad tartalékok felét. - Ami a 2014-es büdzsét illeti: az eddigi 2,2%-os hiánycélt 2,7%-ra emeli a kormány, a korábbi évekhez képest szokatlanul alacsony tartalékkal vág neki az évnek. - Az idei évre minimális jegybanki veszteséggel kalkulál a tárca, vagyis jövőre nem kell az államháztartásnak mélyen a zsebébe nyúlnia.
Az agresszív japán mennyiségi lazítás már elkezdte kifejteni hatását, mind a nemzetközi mind az itthoni piacokon. Az erősen expanzív monetáris politikának köszönhetően a piacon fellelhető hozamszintek általános csökkenésének lehetünk szemtanúi. A Japánból kiáramló tőke először a biztonságosabb papírok hozamát szorítja le, majd a hatás tovagyűrűzése mehet végbe a feltörekvő piacok esetében, kedvezően érintve Magyarországot is - fejtették ki véleményüket a Portfolio.hu-nak befeketési alapkezelők.
A japán jegybank is úgy döntött, hogy beszáll a devizaháborúba, és gigantikus méretű pénznyomtatásba kezdett, ennek hatására a japán jen jelentősen gyengült a fontosabb devizákkal szemben. A devizagyengülés elsődleges haszonélvezői az exportőrök, különösen az autógyártók járhatnak jól a devizák számukra kedvező irányú elmozdulásával: árbevételük és profitjuk is jelentősen emelkedhet a jen gyengülésével. Amennyiben valóra válnak a nagy elemzőházak előrejelzései, a jen akár további 10-20 százalékot is gyengülhet a dollárral szemben, ebben az esetben pedig komoly versenyelőnyre tehetnek szert a japánok konkurenseikkel, például a német gyártókkal szemben. Annak ellenére, hogy a japán autógyártók részvényei sokat emelkedtek az elmúlt hónapokban, a befektetők valószínűleg még nem árazták be a jengyengülés összes pozitív hatását, ez alapján több japán gyártó is vonzó befektetés lehet.
A legújabb IT-megoldásokkal a bankok és biztosítók költséghatékonyságot érhetnek el, könnyebben szerezhetnek ügyfeleket és képesek megerősíteni ügyfeleik bizalmát. Az adatbányászati és egyéb elemzési eljárásokkal védekezni lehet a csalások ellen, az egyre gyakoribb hackertámadásokkal szembeni védelem pedig ugyancsak az informatika feladata. Egy korábbi, az adóhivatalnál elvégzett informatikai fejlesztés megtérülési ideje csupán 3 hét volt, ami azt is mutatja, hogy a bankok az informatika segítségével előre is menekülhetnének a válság elől. A témáról Gupta Sanjay, a T-Systems Magyarország Üzleti Intelligencia és Tanácsadás ágazatának igazgatója és Orosz Nándor, a T-Systems Magyarország, pénzintézeti szektorért felelős szakmai igazgatója mondta el a véleményét a Portfolio.hu-nak.
Lényegében a költségvetésen kívüli lépéssel próbálja megmenteni a kormány a 2014-es költségvetést. A MNB növekedési programjának egyik kimondott célja ugyanis a jegybank idei eredményének javítása, hogy a kormánynak jövőre ne kelljen a zsebébe nyúlnia. Számításaink szerint azonban ennek hatását túlbecsüli a kormány. Százmilliárd forintos tétel repked a kifeszített 2014-es költségvetés felett.
