11°C erősen fátyolfelhős
Budapest
  • Megjelenítés

Elemzés

2013. szeptember 17. 14:57 | András Bence

Az egyiket kicsinálták, jöhet a másik?

Lawrence Summerset tartotta korábban a legesélyesebbnek a piac Barack Obamával ápolt jó viszonya miatt. Ahogy azt korábban megjósoltuk, politikai cirkusz lett az amerikai jegybankelnök-választásból. Summers meghajolva az ellentábora előtt, visszalépett. Ezzel pedig ismét Janet Yellent, a 67 éves Fed-alelnököt tartják a legesélyesebbnek a posztra. Az amerikai elnök ugyanakkor mintha továbbra is húzná az időt. Furcsa, hogy a piac által elfogadott, "könnyű" választást még továbbra sem hozta meg. Előfordulhat, hogy az idő húzása vonakodást jelent, a piac ugyanakkor nagyon meglepődne, ha mégsem Yellen lenne a választott.

2013. szeptember 17. 14:27 | Palkó István

800 milliárdos veszteség négy magyar banknál - Itt a friss rangsor!

Melyik a legnyereségesebb és a legveszteségesebb bank Magyarországon? Melyikük bánik a legjobban a tulajdonosok pénzével? Melyik bank keres arányosan a legtöbbet a kamatokon, és melyik a legkisebb hitelezési veszteséggel működő pénzintézet? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a közelmúltban kiadott Aranykönyv adatait áttekintjük. Cikkünkben a magyar bankok 2012-es rangsorát és elmúlt néhány évi teljesítményét mutatjuk be.

2013. szeptember 17. 06:30 | Gayer Attila

Tárgyalóasztalhoz ül a MOL a horvátokkal - Mire számíthatunk?

Meglehetősen feszült a légkör a MOL-INA ügyében hamarosan kezdődő tárgyalások előtt, legalábbis erre utalnak az elmúlt hetekben megjelent hírek. Az alábbiakban a fontosabb forgatókönyveket gyűjtöttük össze a MOL-INA sztori kapcsán, ezek közül véleményünk szerint a legnagyobb valószínűsége annak a szcenáriónak van, hogy a hazai olajtársaság megtartja az irányítási jogokat az INA felett, részesedését pedig ütemezetten tovább növeli (meglátásunk szerint a horvátok 25%-ot megtartanak az energiaellátás stratégiai jelentősége miatt). Ehhez azonban nagy valószínűséggel a MOL-nak is kompromisszumokat kell kötni, ezek között lehet a tervezett létszámleépítések elhalasztása/mérséklése, vagy a gázüzletág további működtetése (egy esetleges későbbi átvétel ígérete mellett).

2013. szeptember 16. 06:30 | András Bence

Merkel megtarthatja Európa pórázát

Szeptember 22-én a német polgárok választani mennek. A felmérések szerint Angela Merkel, jelenlegi német kancellár lesz ismét Európa legnagyobb hatalmú nője, ugyanakkor a kormányzáshoz koalícióra lesz szüksége. A kancellárasszony rendkívül kedvező munkaerő-piaci helyzettel büszkélkedhet, ráadásul egy kiegyensúlyozott költségvetést is fel tud mutatni. Ugyanakkor a növekedés továbbra sem szárnyal Németországban, és a hosszú távú kilátásokkal kapcsolatban sok kétkedő elemzést olvashattunk. Ha Merkelt és pártját újraválasztják, akkor a görögök gond nélkül hozzájuthatnak a harmadik mentőcsomagjukhoz, de talán még egész Európa is jobban járhat.

2013. szeptember 14. 14:52 | Portfolio

"Próbálj meg lazítani"

A 2014-es választások miatt kiemelt figyelem övezi a költségvetés jövő évi tervezetét. Miközben a kormány minden erejével igyekszik cáfolni, hogy választási költségvetés készülne, az elemzők érzékelik a kormány költekező kedvét, "próbálj meg lazítani" magatartását. Összefoglaltuk, hogy eddig mit tudunk a jövő évi büdzséről.

2013. szeptember 12. 14:39 | Csiki Gergely

Kudarc lesz ebből, de mekkora?

Újabb fejezetéhez érkezett az államadósság ellen meghirdetett kormányzati küzdelem. Mostanra ugyanis világossá vált, hogy részben a valóság, részben pedig a kormány intézkedései szétcincálták az adósságszabályt. Ezért elérkezett a szembenézés ideje: újra kell gondolnia a már megalkotása óta problémás szabályrendszert. Ebben a helyzetben a kormány számára csak az a kérdés, hogy miként tud ebből a csapdából a legkisebb arcvesztéssel kijutni.

2013. szeptember 10. 14:00 | Madár István

Kinek jó a nonprofit energiaszektor?

Régóta tervezi a kormány az energiaszektor gyökeres átalakítását, és egyre inkább úgy tűnik, hogy erre hamarosan sor is kerülhet. A rezsicsökkentés második köre után alighanem sok szereplő kerül már víz alá, ami megkönnyítheti a vezetés álmainak megvalósulását - ez a legújabb hírek szerint a szektor nonprofittá tétele lenne. Tekintsük tehát át, hogy mit is jelent, ha egy vállalat nonprofit, illetve mennyire értelmezhető mindez a közműszolgáltatások, energetika területén!

2013. szeptember 10. 11:14 | Gayer Attila

Jön az újabb rezsicsökkentés - Mi lesz a MOL-lal?

Egy ideje lehet már tudni, hogy a januári 10%-os rezsicsökkentést követően a kormány idén tovább vágná a vezetékes energiaszolgáltatás árait, a legutóbbi nyilatkozatok alapján erre október közepétől/november elejétől sor is kerülhet. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy eddig az árcsökkentés finanszírozásában milyen szerepet vállalat a MOL, kitérve a társaságnál nagy fájópontnak számító hatósági gázárszabályozásra. Összességében elmondható, hogy 2010 decemberétől 2011 decemberéig az ármoratórium, ezt követően pedig a rezsicsökkentés 60 milliárd forint veszteséget okozott a vállalatnak, és egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy az újabb rezsicsökkentés terheiből teljes egészében kimaradna.

2013. szeptember 09. 14:03 | Weinhardt Attila

Példátlan magyar helyzet - Mi az üzenet?

Dominánsan a fejlett piaci hosszú hozamemelkedéssel, nem pedig a kétkedéssel figyelt magyar jegybanki kamatcsökkentési sorozattal függ össze a magyar hosszabb hozamok emelkedése és így az, hogy minden idők leginkább meredek magyar hozamgörbéje alakult ki - értett egyet megkérdezésünkre két budapesti befektetési alapkezelő és egy elsődleges állampapír forgalmazó. Abban azonban már nem volt teljes egyetértés a piaci szakemberek között, hogy a rendkívül meredek görbe mit üzen a gazdaságpolitikai döntéshozóknak. Míg ugyanis Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint "nincs komolyabb üzenet értéke a jövőbeli kamatpályával kapcsolatban", addig az állampapír kereskedő szerint a görbe mostani meredeksége azt üzeni, hogy "előbb-utóbb úgyis kamatot kell emelnie az MNB-nek, ha akarja, ha nem". Mindkét szakember fontos kockázatként azonosította a magyar hozamkilátások kapcsán a feltörekvő piaci jelentős tőkekivonási folyamatot. A kereskedő és Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, emellett arra is kitért, hogy a további MNB-vágások megbosszulhatják-e magukat és ha igen, akkor az milyen formában következhet be.

2013. szeptember 09. 11:38 | Bán Zoltán

Jó birkapörköltből nem lesz fejlett ország

1866-ban a porosz hadsereg rövid úton, egyetlen csatában eldöntötte, hogy Poroszország vezetésével valósuljon meg a német egység. Bár a vezérkar a hadjárat folytatását és megalázó békefeltételeket akart, Bismarck kancellár tudta, szükségük lesz Ausztria barátságára, így önmérsékletet tanúsított és gyorsan békét kötött.

A magyar kormányzat őszi idénykezdetéből pont az önmérséklet hiányzik. Az egy dolog, hogy feltett kézzel érkező bankszektort géppuskatűz fogadta, de a havi két ingyenes készpénzfelvétel és a közműszektor nonprofit jellegét szabályozó törvényötletek jóval túlmennek azon a határon, amely egy normál államrendben az állam és a magánszektor között húzódnak. Feltéve, ha még mindig kapitalizmusban élünk. Az, hogy egyszerre határozzuk meg a keretrendszert, nyúlunk bele a részletszabályokba s hozzunk rendkívüli intézkedéseket, vállalhatatlan.

2013. szeptember 09. 06:30 | Palkó István

Tündérmesébe illő sztori lett Matolcsy ingyen hiteléből

A kormányzati sanyargatások, ijesztgetések és ultimátumok közepette igazi felüdülés a hazai bankszektor számára a Magyar Nemzeti Bank június elején indult Növekedési Hitelprogramja. A Portfolio.hu által megkérdezett bankok többsége a vállalkozók vártnál nagyobb érdeklődéséről és a beruházási célú hitelek viszonylag magas arányáról számolt be. A 750 milliárd forintos, legfeljebb 2,5%-os kamatozással továbbadható keretösszeg nagy részére szerződést kötöttek a bankok az ügyfelekkel az augusztus 29-ei határidőig, így a folyósítások tervezett része szeptember végéig megtörténhet. A programot valószínűleg hamarosan ismét meghirdeti a jegybank. A jövőre vonatkozóan van is a bankoknak néhány jobbító szándékú javaslatuk, amelyeket velünk is megosztottak.

2013. szeptember 08. 15:55 | Portfolio

Kiköltekezik a kormány, figyelmeztet a KT

Kockázatosnak tartja az idei költségvetés legújabb módosítását a Költségvetési Tanács, azonban támogatja a kormány kiadásnövelő csomagját. A kormány egyrészt 84 milliárd forinttal növeli a kiadásokat több cél finanszírozásához (például a pedagógus-béremeléshez és felsőoktatás nagyobb finanszírozásához) és ennek fedezetéül ekkora összeggel csökkenti a biztonsági tartalékként szolgáló 400 milliárdos Országvédelmi Alapot. Másrészt 100 milliárdot, valamint 71 milliárdot költ a takarékszövetkezeti rendszer átalakítására, illetve az E.ON megvásárlásához szükséges többletforrásra. Ez a két tétel nem érinti az uniós módszertan szerinti egyenleget.

2013. szeptember 08. 09:00 | Portfolio

Aggasztó: mélyponton az energiaszektor beruházásai

Az elmúlt évek legalacsonyabb első féléves beruházásai adatait mutatja az energetikai szektor idén. A beruházási adatok alapján az ágazat nincs jó bőrben, komoly alulteljesítést mutat a teljes nemzetgazdasági beruházási teljesítményhez képest. Romló piaci környezet, különadók, rezsivágás, bizonytalan szabályozás, mind közrejátszhatnak az energiaszektor beruházási kedvének visszaesésében.

2013. szeptember 06. 14:15 | András Bence

Jól tesszük, ha importálunk és jó, ha itt vannak a külföldiek

Hogyan érhetjük el, hogy gyorsabban növekedjen Magyarország? Sokan gondolják és hangoztatják, hogy az exportvezérelt növekedés hozza majd el a csodát. Nos, leginkább akkor lesz fenntartható gazdasági növekedésünk, ha növeljük vállalataink termelékenységét. Vagyis önmagában a nemzeti össztermék felhasználási oldalát nézni nem elég, a kínálat az, ami igazán számít. Friss kutatások szerint viszont a növekedés importvezérelt is lehet! Az importálásba kezdő vállalatok termelékenysége ugyanis megnő, ahogy a külföldi tulajdonba kerülő vállalatoké is - tudtuk meg Koren Miklóstól, a Közép-európai Egyetem docensétől, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének (közismertebb nevén az ELTECON) tanévnyitóján adott elő.

2013. szeptember 06. 11:14 | Palkó István

Indul a devizahiteles háború - Csányi rémálma teljesül?

Értelmezhetetlen és ezért teljesíthetetlen ultimátumot kaptak a bankok tegnap Rogán Antaltól, ma pedig Orbán Viktortól. Amennyiben nem módosítják november 1-jéig a devizahitel-szerződéseket úgy, hogy az árfolyamveszteségek nagy részét a bankok nyeljék le, a kormány maga fogja forintosítani a devizahiteleket. Az ultimátum önkéntes teljesítésére hiába várunk, a banküzem egyszerűen nem így működik. A kormány megoldásával a Csányi Sándor által hétfőn felvázolt forgatókönyv teljesülhet: a bankoknak 900-950 milliárd forintos veszteséget kellene lenyelniük. Ez a tőkéjük közel harmada, és nagyjából megegyezik a válság előtti háromévi nyereségükkel. Ennek pusztító következményein túl csak egyben lehetünk biztosak: a bankszövetség és a kormány eddigi tárgyalásait elfelejthetjük, a devizahiteles konfliktus az ultimátum teljesíthetetlensége miatt háborús szakaszába lépett.

2013. szeptember 06. 06:30 | Palkó István

Erste és Raiffeisen: ez most már kezd nyomasztóvá válni

Miközben az OTP-re a közelgő devizahiteles csomag árnyéka vetül, az osztrák bankok továbbra sem találják a hitelezési visszaesés ellenszerét, és egyre rosszabb számokat produkálnak. A lengyel magán-nyugdíjpénztári rendszer kvázi államosítása az ottani bankok hosszú ideig tartó felülteljesítését törheti meg, a cseh Komercni Bankánál viszont legalább "csak" a lassulás jelei mutatkoznak. A múlt héten zárult második negyedéves gyorsjelentési szezon fényében hasonlítottuk össze ismét a régiós nagybankok fundamentális teljesítményét. Ahogy a fenti mondatok is érzékeltetik, egyelőre nem mutatkozik pozitív fordulat Közép-Európa bankpiacán. Különösen a korábban gyorsan terjeszkedő osztrák bankoknál kezd nyomasztóvá válni a tartósan alacsony megtérülés.

2013. szeptember 04. 11:15 | Gayer Attila

Újabb kockázat a MOL-nál - Kiszállhat a cseh áramóriás

Vélhetően elevenen él még a befektetők emlékezetében, amikor idén januárban jelentős mennyiségű MOL részvénytől vált meg az egyik nagytulajdonos, a Dana Gas. A befektetők januártól hasonló kockázatokkal nézhetnek szembe, a 7%-os CEZ-pakett esetében ugyanis lejár a MOL vételi opciója, így a cseh közműóriás megválhat részesedésétől. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy milyen érvek szólhatnak az eladás mellett, illetve ellene, ezek között a fontosabbak meglátásunk szerint az alábbiak:

Érvek:

- likviditási helyzet javítása a cseh atomenergia-beruházásokat megelőzően;
- nem túl kedvező olajipari kilátások;
- profiltisztítás;
- politikai kockázatok;
- általános kockázati megítélés javítása;
- a vételi opció lejárata, éves opciós díj kiesése;

Ellenérvek:

- a jelenleginél jóval magasabb árfolyam mellett tudna veszteség nélkül kiszállni az ügyletből a CEZ;
- relatíve nagy részvénycsomag, nehéz értékesíthetőség (komolyabb árfolyam veszteség nélkül)
- nincs likviditási kényszer;
- piaci körülmények (esetleges) javulása.

Összességében úgy véljük, hogy a Dana Gas meglévő részesedése mellett januártól a CEZ potenciális eladásai is kockázati tényezőként jelentkezhetnek a MOL-nál, ez pedig akár tartósan is nyomást helyezhet a papírok árfolyamára.

2013. szeptember 03. 17:01 | Portfolio

Rajonganak a profik a Richterért

Mozgalmas hónapot tudhat maga mögött a BUX, mely augusztusban közel 2 százalékkal került lejjebb. Az előző havi gyengélkedést követően a piaci szereplők továbbra sem nyugodhatnak meg, hiszen a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők pesszimistábbá váltak 3 hónapos időtávon. Míg az előző hónapban a kedvenc papírok rangsorát az Egis-Richter duó vezette, addig a szeptemberi felmérésben a nagyobbik gyógyszergyártó már egyedül vezeti a legnépszerűbb társaságok listáját, szorosan nyomában az Egisszel.

2013. szeptember 03. 13:03 | András Bence

Ennyit keresnek a jegybankárok - Megérdemlik-e?

Az angol jegybank újdonsült elnöke nem sokkal megválasztását követően magyarázkodásra kényszerült, hogy miért olyan magas a fizetése, amíg mások számára befagyasztották a béremelést. Mark Carneyról van szó, aki a világ legjobban fizetett jegybankára, ugyanakkor messze nem a legjobban fizetett bankár. Azt látjuk ugyanis, hogy a pénzügyi szféra magasságaiban még az ő nem csekély kompenzációjánál is jelentősen nagyobb összegek hullanak az égből. Az biztos, hogy a ma látott válságos környezetben nincs könnyű dolga egyetlen jegybanki vezetőnek sem, de mennyi fizetést érdemelnek meg? Szerintünk a kérdés rossz. Úgy lenne helyes feltenni: mi az a pénz, amiért a legmegfelelőbb embert tudjuk a jegybankunk élére alkalmazni, hogy a vezetése alatt működő jegybank a lehető legkisebb áldozati rátával stabilizálja gazdaságunkat. Írásunkban bemutatjuk, hogy például az amerikai jegybank élére készülő jelöltek milyen pénzügyi háttérrel jönnek, majd a jegybankelnöki fizetést vesszük fókuszba. Meglepő lehet, de a legbefolyásosabbnak számító amerikai jegybank élén levő Ben Bernanke egyáltalán nem számít különösebben gazdagnak, fizetése elmarad nemzetközi társaiétól.

Gazdaság

Befektetés

Bank

Üzlet

Ingatlan

Deviza

Címlapról ajánljuk

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility