Elemzés

Lassul az amerikai pénznyomda - Kezdjünk aggódni?

Az elmúlt hetekben az egyik legfontosabb témává vált a globális pénz- és tőkepiacokon, hogy az amerikai jegybank mikor és milyen ütemben állíthatja le a tavaly ősz óta gőzerővel üzemelő pénznyomdáját, azaz eszközvásárlási programját. Mivel a program az elindítása óta erőteljes hatásokkal járt a pénzügyi piacokon, így érthető a növekvő nyugtalanság, és a kialakult trendek megtörése. A Fed-program lassításának, majd leállításának időzítése a következő hónapok amerikai makroadatain múlik, ezért a piacok adatvezérelt üzemmódba váltottak, amely a következő hetekben is jelentős kilengéseket hozhat. A várhatóan tovább emelkedő amerikai állampapírpiaci hozamkörnyezet, illetve erősödő dollár azzal a veszéllyel is jár, hogy a feltörekvő piaci tőkebeáramlás lassul, illetve egyes országok esetén meg is fordul. Ez a kilátás Magyarország pénz- és tőkepiaci folyamatait is jelentősen befolyásolhatja: ugyan hozzánk nem özönlött a tőke az elmúlt években, de bizonyos szempontok alapján fokozottan sérülékenyek vagyunk.

Kétrészes elemzésünk első részének főbb megállapításai:

- az, hogy a Fed jegybankárai nyíltan beszélnek a program leállításáról, azt jelzi, hogy végéhez közeledik a rendkívül laza amerikai monetáris politika ötéves korszaka
- a program leállítása az amerikai gazdaság megerősödésével függ össze, ami javítja a globális gazdasági kilátásokat, így a döntésnek piaci értelemben kettős üzenete van
- kicsi az esélye, hogy a Fed szeptember előtt elkezdené lassítani az eszközvásárlási programját, az pedig esélytelen, hogy azt egy lépésben be is fejezné
- a lassított eszközvásárlás még mindig növekvő piaci likviditást, a program leállítása pedig huzamosabb ideig rendkívül magasan maradó likviditást jelent, így a piacokra eddig ható erők részben kitarthatnak
- a Fed első kamatemelésétől még messze, akár évekre lehetünk az amerikai gazdaság sérülékenysége, magas eladósodottsága miatt
- fel kell készülni egy több évtizedes amerikai hozamcsökkenési trend végére, illetve egy valószínűleg több éves dollárerősödési trend kezdetére.

Már nem annyira vonzó az OTP a profiknál

A májusi közel 6 százalékos emelkedést követően érezhetően megcsappant a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők optimizmusa mind a rövid mind a hosszú távú kilátásokat illetően. A korábbi hónapokhoz képest ezúttal is az Egis kapta a legtöbb említést a kedvenc papírok tekintetében, igaz, az előző havi felméréshez képest csökkent a népszerűsége csakúgy mint az OTP-nek, melyet ezúttal a Richter is megelőzött.

Így hárították át a bankok a tranzakciós illetéket

A bankok a háztartásokra 80-90, a vállalatokra 90-95 százalékban hárították át a tranzakciós illetéket az MNB kedden kiadott tanulmánya szerint. Jó hír, hogy a pénzintézetek mindezt az elektronikus csatornák készpénzzel szembeni előnyben részesítésével tették. A bankok arról panaszkodnak, hogy a legnagyobb ügyfeleik a deviza tranzakcióikat egyre többen külföldre helyezik át az illeték bevezetése miatt. Az MNB szerint ez még nem látszik a számokon, szerintük az illeték hatásait hosszabb távon érdemes vizsgálni. Elemzésünkben megvizsgáltuk a már rendelkezésre álló tranzakciós adatokat.

Forr az isztambuli levegő - Mi lesz a török sikersztoriból?

Egy isztambuli tér átalakítása elleni tüntetés múlt hét végére a török kormány elleni országos tiltakozássá fejlődött, amely jól rávilágított arra a feszültségre, ami a társadalomban már évek óta halmozódott. Amint alábbi elemzésünkben rámutatunk: a folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy elhúzódó társadalmi feszültségre van kilátás, ami egyelőre beláthatatlan következményekkel is járhat. Mindez az eddig szárnyaló török pénz- és tőkepiacokat éppen akkor érte el, amikor az amerikai jegybank felől várható változások egyébként is rontották a feltörekvő kötvény- és részvénypiacok kilátásait. Ezek a tényezők növelik annak esélyét, hogy a török piacok szárnyalása rövid távon véget ért.

Keresztbe tesz az új csapás a kormánynak?

Hatalmas árhullám vonul végig a Dunán, ami péntek-szombat magasságában tetőzhet Magyarországon, ötven éve nem látott magas vízszintre kell készülni. A katasztrófavédelem a 2002-es nagy árvízhez hasonló helyzetre számít. Felmerül ilyenkor a kérdés: felkészült-e az ilyen természeti csapásra a költségvetés és mekkora fedezet áll rendelkezésre a büdzsében? A Vidékfejlesztési Minisztérium egy márciusi anyaga szerint a költségvetésre hosszabb távon a megelőző intézkedések helyeznének kisebb terhet.

Itt léphetne előrébb Magyarország

Miért fontos a kutatás-fejlesztés egy gazdaság számára? Hogy áll az innovációs versenyben az Európai Unió és azon belül Magyarország? Miért akarja az EU a nemzeti össztermék 3%-át K+F célokra fordítani? Milyen eszközökkel akar Magyarország felzárkózni a kutatás-fejlesztés területén? Mely szektorokra támaszkodhat ebben a folyamatban? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körül.

Mire jó a 9 százalékos szja?

A kilenc százalékos személyi jövedelemadó ötletét nem csak a költségvetési feszültség miatt érdemes alaposan megfontolni. Nem biztos, hogy az adócsökkentésre itt lenne a legnagyobb szükség, ráadásul a fogyasztás adóztatásának irányába való elmozdulásnak is megvannak a gazdasági korlátai.

Nem tartok választási költségvetéstől (Interjú Kovács Árpáddal)

A fenntarthatóság szempontjából változott az Európai Bizottság véleménye a magyar költségvetésről, ezért született ezen a héten pozitív döntés Brüsszelben a túlzottdeficit-eljárás ügyében. A pálya azonban nagyon törékeny, az idei év sem lesz könnyű, de a tartalékok elegendőek lehetnek - fejtette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács elnöke nem tartja valószínűnek, hogy a kormány választási költségvetést készítene 2014-re, a pedagógus életpályamodell bevezetését a legkevésbé sem tartja választási költekezésnek. Elárulta azt is, hogy épp a napokban írt alá szerződést a Gazdaságkutató Zrt.-vel és a Századvég Zrt.-vel, melynek keretében a kutatóintézetek tanulmányokat fognak készíteni a KT számára.

A Twitter lesz a részvények delphoi jósdája?

A nagy adatbázisok elemzése óriási mértékű fejlődésen megy keresztül. Ez megteremtette a lehetőséget arra, hogy a részvényárfolyamok alakulását a "posztok, keresések és csevejek" alapján lehessen megjósolni. A leggyakrabban a Twitteren pörgő posztok százezreit használják fel programozók által írt algoritmusok ahhoz, hogy részvénypiaci hangulatindexet állítsanak elő. Az indikátorok segítenek a befektetési döntések meghozatalában, több tanulmány szerint egyszerű stratégiákkal óriási hozamokra lehet velük szert tenni. Az éles kereskedésben azonban eddig nem teljesítettek jól az indexek.

Zöld jelzést kaptunk Brüsszeltől!

Az előzetes várakozásoknak és kiszivárgott híreknek megfelelően az Európai Bizottság szerdai ülésén arról döntött, hogy javasolja a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését. A Bizottság figyelembe vette a legutóbbi magyar intézkedéseket (a Varga-csomagot), ezzel 2,7%-os, illetve 2,9%-os (vagyis 3% alatti) hiányt jelez előre a 2013-as és 2014-es évekre. Az EU pénzügyminiszterei június 21-én dönthetnek a magyar ügyben is, akkor zárulhat le véglegesen a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás.


Fontosabb részletek

• Pozitív döntést hozott szerdán a Bizottság a magyar túlzottdeficit-eljárás ügyében
• Figyelembe vette a legutóbbi magyar költségvetési lépéseket
• Ezért 3% alatti deficitet lát már 2013-ra és 2014-re
• A mostani kör után 16 tagállam lesz az EU szégyenpadján
• Málta pár hónap után kerül vissza a szégyenpadra, ami más országok számára is figyelmeztetõ jel

Még mindig túl nagy a bizonytalanság a bankszektorban (Interjú)

Az MNB új hitelprogramja nem ad lehetőséget arra, hogy számottevő új hitelkeresletet elégíthessenek ki a bankok. A gazdasági növekedéshez új beruházási hitelekre lenne szükség, amihez az MNB hitelprogramja túl rövid - véli Hendrik Scheerlinck, a K&H Bank vezérigazgatója, hozzátéve: a bank így is aktív résztvevője szeretne lenni a programnak. A banknál az adóssegítő programoknak köszönhetően már megkezdődött a nem teljesítő lakossági hitelek arányának csökkenése, de hatékonyabb lenne a kezelésük, ha a tartozáselengedést nem adóztatná meg az állam.

Az évszázad sztorija lehet a Tesla

Az utóbbi évek egyik legnagyobb részvényes sztorija formálódik a szemünk előtt: az eddig inkább csak utópiának tűnő vállalkozás, az elektromos autók gyártásával foglalkozó Tesla története során először profitot ért el, ami igencsak megmozgatta a befektetők fantáziáját. A vállalat részvényeinek árfolyama az elmúlt két hónapban közel megháromszorozódott, ezzel a Tesla piaci értéke már nagyobb, mint a Fiaté vagy a Peugeot-Citroené. Az exponenciális emelkedés után a Tesla már nem olcsó, elsősorban azoknak ajánlható, akik hisznek a víziókban, konzervatívabb befektetők a Tesla árazásának töredékéért is olyan erős cégeket kaphatnak, mint a Volkswagen vagy a Daimler.

Érkezik a jó hír Brüsszelből - Ez már tényleg a vége?

Az Európai Bizottság ma dönt a Magyarország ellen zajló túlzottdeficit-eljárás ügyében, melynek következtében egy kilenc éve húzódó folyamat zárulhat le. Más uniós tagállamok korábbi tapasztalatai azt mutatják, hogy a pozitív döntés bejelentése nem okozott látványos piaci reakciókat, ami arra utal, hogy a befektetők számára nem kiemelt fontosságú az EDP-eljárás sorsa. Meglátásunk szerint egy esetleges kedvező brüsszeli döntés esetén sem eresztheti el a gyeplőt a kormány a 2014-es választások felé közeledve, az Európai Bizottságnak ugyanis megvannak az eszközei a későbbiekben is.

Milliárdokat menekítettek biztosításba a magyarok

Egy év szünet után ismét növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele az első negyedévben. A MABISZ adatai szerinti 1,3%-os növekedés mögé tekintve azonban látható: ez lényegében csak néhány biztosító egyszeri díjas életbiztosítási termékének köszönhető. Sem a szerződésszámban, sem a tartós növekedést biztosító folyamatos díjas biztosításokban nem állt meg az évek óta tartó visszaesés. Az egyszeri díjas életbiztosítások növekedése pedig részben valószínűleg a bankbetéteket sújtó kamatcsökkenésnek is köszönhető.

Meddig vágja még a kamatot a jegybank?

Tizedik egymást követő kamatdöntő ülésén csökkentheti a jelenleg 4,75%-on álló irányadó rátát a monetáris tanács. A piaci várakozások szerint még sokáig tarthat a lazítás. De tényleg, meddig is?

Indul az MNB programja - Sok országban zajlik ilyen

A Magyar Nemzeti Bank jövő héten induló hitelprogramja szokatlan jegybanki beavatkozásnak tűnhet, azonban számos központ bank tett már ehhez hasonló lépést korábban is. A britek "finanszírozás a hitelezésért" (Funding for Lending) programja sok szempontból hasonlít az MNB intézkedésére, de az Egyesült Államokban, Japánban, Ománban, Argentínában és Dél-Koreában is alkalmaznak hasonló eszközt a hitelezés élénkítésére. A magyar hitelprogram első pillére az optimista szcenárió szerint 2014-re akár 0,5-1 százalékos GDP-növekedést is eredményezhet az MNB szerint.

Ereszt a mexikói légvár

Bár világ összes részvénypiaca meredeken felfelé tartott január óta, azonban mint mindig, most is akadt olyan börze, mely az általános trenddel szemben haladt. A szerencsétlen kivételt a mexikói IPC index jelentette, mely új, hat havi mélypontra zuhant az elmúlt napokban. A mexikói tőzsde esését elsősorban a növekedési kilátások visszavágásával, másrészt az építőipari szektor szabályozó környezetének kedvezőtlen megváltozásával, harmadrészt a növekedéssel nem indokolható túlzottan magas árazással magyarázhatjuk.

"A bizalmatlanságon úszik el a magyar energiaszektor"

A kisebb távhőrendszerek esetében kiváló lehetőség rejlik a biomassza-felhasználásban, ami által növekedhet a helyi foglalkoztatás, és hosszabb távon a hődíjak is csökkenhetnek - véli Makra József, az AERD Zrt. társtulajdonosa. A korábban az RFV (E-Star) létrehozásában is szerepet játszó energetikai szakember meglátása szerint hatalmas, bizalmatlanságon alapuló finanszírozási űr jellemzi most az ESCO-szektort, amelynek kezelésében legalább egy hitelgarancia-programmal az államnak is részt kellene vállalnia. Makra Józseffel a múlt héten a figyelem középpontjába került mezőhegyesi távhőellátási zavar kapcsán beszélgettünk az ország kisebb távhőrendszereinek problémáiról, a potenciális megoldási lehetőségekről és a konkrét esetről.

Most lebuktak a magyar bankok - Árulkodnak a friss számok

Az egy évvel korábbinak több mint duplájára rúgó, 73 milliárd forintos adózott nyereséget értek el az első negyedévben a hazai részvénytársasági hitelintézetek. Gyorsan reagáltak a tranzakciós illeték bevezetésére: bár nem tudjuk, pontosan mennyit fizettek be ezen a címen a költségvetésbe, szépen hárítottak át belőle - példátlan mértékben (+19 milliárd) nőtt a jutalékeredményük, és ezen belül a pénzforgalmi szolgáltatásból származó bevételük (+11 milliárd). A banki eredmény javulásához a forrásköltségek csökkenése és egyes vállalati céltartalékok felszabadulása mellett a bankok takarékoskodása is hozzájárult. A külföldi forráskivonás eközben jelentősen lelassult, a vállalati betétek pedig 6%-kal növekedtek egy év alatt.

Átléptek a bankok egy küszöböt (Interjú Jelasity Radovánnal)

Mára a bankok többsége átlépte azt a küszöböt, amelyen túl már túlzott lenne a tőkeáttétel-csökkentés folytatása - véli Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója. A bankvezér szerint a bankok kamatmarzsa jelentősen csökkenni fog, aminek fényében az MNB új hitelprogramja is más színben tűnik fel, mint korábban tűnt volna. A vállalati szektor fogja beindítani a lakossági hitelezést is. Utóbbihoz a félszocpol bevezetése is hozzájárul, amelyre a kormány május végéig tett ígéretet.