A nemzetközi bankrendszert megrázó, tavalyi LIBOR-botrányhoz hasonló fenyegeti az olajpiacot, miután az Európai Bizottság versenyfelügyeleti szerve vizsgálatot indított amiatt, mert gyanúja szerint több nagyobb olajtársaság összejátszva torzított adatokat közölt a világ vezető olajpiaci referenciaár közlőjéhez. A hatóságok több országban tartottak előre be nem jelentett házkutatásokat, a feltételezett visszaélésben érintett több szupemajor és a világ vezető olajpiaci árjegyzője is, de egy magyarországi etanolgyártó neve is bekerült a nemzetközi sajtóba az ügy kapcsán.
Egy évvel ezelőtt megtörtént, amire a technológia szektor befektetői már régóta vártak: 2012 május 18-án megkezdődött a Facebook részvényeinek kereskedése a tőzsdén. A közösségépítő cég tőzsdei pályafutása nem indult simán, hiszen sorozatos botrányok övezték a részvénykibocsátást: technikai hibák miatt nem indulhatott meg időben a részvények kereskedése, majd fény derült elemzők nem túl korrekt húzásaira is. A Facebook hatalmas csalódást okozott az első hónapokban, az árfolyam lefeleződött a kibocsátási árhoz képest és bár mostanra felfelé korrigált, mégsem nevezhető igazán sikersztorinak. Az alábbiakban sorra vesszük a Facebook egyéves tőzsdei pályafutásának legfontosabb eseményeit.
A közép-kelet-európai bankokban általánosságban még mindig nagyobb a növekedési potenciál, emellett nagyobb nyereségességgel is kecsegtetnek, mint a nyugat-európai bankok. Ugyanakkor a régió országainak bankszektorai egyedi gondokkal küzdenek, szinte nincs két olyan ország, amely hasonló helyzetben lenne. Magyarország a KKE-régióban egyelőre sajnos inkább negatív irányban lóg ki a sorból. A Raiffeisen elemzése alapján átfogó képet kaphatunk a KKE-régió bankjairól, és a nemzetközi szereplők országokra lebontott piaci részesedéséről.
Technológiai óriás, úttörő az innovációban, kétszámjegyű növekedés, újabb és újabb történelmi csúcsra szárnyaló árfolyam - ezeket hallva egy évvel ezelőtt még mindenki első körben az Apple-re gondolt volna. Azonban egy év alatt nagyot fordult a világ, most már inkább a Google-re illik ez a leírás. Úgy tűnik, hogy múlóban az Apple-t övező mánia, míg a Google bejelentéseit rendre lelkes tapsvihar fogadja. Mindez vajon azt jelenti, hogy visszafordíthatatlanul megkezdőtt a Google-korszak?
Tegnap zárás után tette közzé negyedéves gyorsjelentését az Egis, mely a főbb sorokon az elemzői várakozások alapján felemás képet festett: üzemi profitban alulteljesítés mutatkozott, a nettó eredmény viszont nagyobb pozitív meglepetést okozott.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- a forgalom visszaesése mérséklődött Magyarországon; - az exportnak köszönhetően a konszolidált árbevétel enyhén emelkedett; - a FÁK-régió ezúttal is húzóerőnek számított, Ukrajnában és az egyéb FÁK-országokban két számjegyű forgalomnövekedés; - a régióban összességében stagnált a forgalom, a legnagyobbnak számító lengyel piacon a kedvezőtlen gyógyszerpiaci szabályozás hat negatívan; - emelkedő bruttó fedezeti szint; - jelentős költségnövekedés, ami az üzemi profitban 10% feletti visszaesést eredményezett; - a pénzügyi eredmény nagyot dobott a számokon, így nettó eredmény soron impozáns növekedés, a 12 havi gördülő profit soha nem látott magasságba kapaszkodott; - az idei évre várt EPS-konszenzusnak a 70%-a az első két negyedévben már teljesült; - tovább hízó készpénzállomány, a részvényárnak már közel 40%-a cash.
Bár a várakozásokhoz képest vegyes lett a jelentés, az eredmények azt mutatják, hogy a fundamentális folyamatok kedvezően alakulnak az Egisnél, ennélfogva nem lennénk meglepődve, ha a mai kereskedésben (és rövid távon) pozitív árfolyam reakció bontakozna ki a papírok piacán. Ezt segítheti, hogy az Egis nagyon olcsó, EV/EBITDA alapon 2,5-es szórzóval forog, persze nem szabad elfelejteni, hogy a közelmúltban a Celltrion-sztori kapcsán a befektetőkben több kérdőjel is felmerülhetett, ami a részvények teljesítményét az előttünk álló időszakban is könnyen visszafoghatja.
Hosszú út végére érhet Lettország. 2005-ben indult el a balti ország az euróövezeti csatlakozás felé, és hamarosan kiderülhet, hogy sikerül-e a céldátumnak megfelelően áttérniük az euróra, ezzel 2014. január 1-jével valóban Lettország lesz-e az eurózóna 18. tagállama. Súlyos árat vállalva jutottak a nyolcéves út végére, miközben a gazdaságot a válság negyedével vágta is vissza és egy valódi masszív exodusban a népesség a tizedével fogyott. Mik a pozitív döntés esélyei?
Az elmúlt hetek fejlett piaci reálgazdasági adatait látva sokakat meglephet, hogy ekkora szárnyalás bontakozott ki április közepe óta a fejlett részvénypiacokon. A címben feltett kérdésekre a választ nem a friss makroadatokban, hanem egyéb fundamentális jellegű fejleményekben kell keresni. Alábbi elemzésünkben három főbb olyan tényezőt mutatunk be, amely megmagyarázza, hogy miért emelkedtek egyes vezető részvényindexek történelmi csúcsra. Ezek a tényezők egyébként abba az irányba mutatnak, hogy lehet még tere az emelkedésnek a következő időszakban. Az elemzésben azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az utóbbi hetekbeli mozgások intenzitása miatt megnőtt az esélye a gyors, rövid távon bekövetkező korrekciónak. Azokat a tényezőket is összegezzük végül, amelyek bekövetkezése esetén egy ilyen korrekció nem csak átmeneti, hanem valószínűleg tartós lenne.
Az elemzői várakozások fényében vegyes lett a MOL idei első negyedéves gyorsjelentése, ami pozitívum, hogy az egyes szegmensek között a fajsúlyosnak számító upstream egyszeri tételek nélküli üzemi profitja közel 10%-kal haladta meg a konszenzusban szereplő értéket.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- az egyszeri tételek és készletátértékelődés nélküli EBITDA minimális növekedést mutatott év/év alapon; - az egyes szegmensek között az upstream egyszeri tételek nélküli üzemi profitja 5%-kal csökkent, részben az alacsonyabb kitermelési volumen, részben pedig a szánhidrogén árak csökkenése miatt; - a downstream egyszeri tételek nélküli üzemi eredménye közel 90%-kal zuhant, azonban a készletátértékelődés nélküli tiszta üzemi profitban már javulás látszik mind a bázishoz, mind a korábbi negyedévhez képest; - a petrolkémiai tevékenység EBITDA alapon (készletátértékelődés nélküli tiszta EBITDA) nyereséges volt, szemben az egy évvel korábbi veszteséges működéssel; - a gázüzletágban az FGSZ visszaeső bevétele mellett a Prirodni Plin üzemi szinten veszteséges működése hatott negatívan; - az eladósodottság emelkedett, de továbbra sem mondható magasnak.
A MOL által közölt eredmények összességében kedvezőtlen képet festenek, komolyabb negatív árfolyam reakcióra azonban a jelentés hatására nem számítunk, részben azért sem, mert a papírok az elmúlt hónapokban igen sokat estek már. A részvényeknek emellett némi támaszt jelenthet, hogy az árazás egyáltalán nem elrugaszkodott, bár fontos megemlíteni, hogy rövid távon a Dana esetleges eladása továbbra is kockázati faktort jelent, ami a részvények teljesítményét visszafoghatja.
Ha nem is egy klasszikus költségvetési kiigazító csomagot, de egy többlépcsős intézkedéssorozatot jelentett be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken. Számításaink szerint ez már a hatodik büdzsékiigazítás a sorban, amelyik a 2013-as évet érinti. Ha minden az eredeti tervek szerint valósult volna meg, akkor már 1700 milliárd forintnál járna az idei megszorítások mérete.
Egyre több bankvezér, vállalatigazgató, magas beosztású állami vezető rezzen össze, amikor meghallja az Anonymous nevet. A magukat hacktivistaként definiáló globális online hackerközösség 10 éve olyan mozgalmat indított útjára, amelyet már nem lehet félvállról venni. Több millió, állításuk szerint néha több milliárd dolláros károkat okoznak az áldozatoknak egy akciósorozat során. Bár elsősorban nem Magyarországon tevékenykednek, itt is bankokat, oldalakat támadnak, vagy éppen átírják az alkotmányt. De kik ők, és mi a céljuk?
Miközben a világ egyre inkább érzékeli a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek veszélyeit, és számos ország költségvetése nyögi a magas szinten ragadt olajár hatásait, felmerül a kérdés, hogy meddig tart még az általános olajfüggőség. A világ egyik meghatározó olajtársasága, a BP nemrég közzétette, hogy 2030-ig milyen folyamatok valószínűsít a nemzetközi olajpiacon, amely részben választ ad az olaj alapú társadalom jövőjével kapcsolatos kérdésekre.
Meglép egyenlegjavító intézkedéseket a kormány annak érdekében, hogy kilenc év után megszûnjön a túlzottdeficit-eljárás - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő, zárolásokat említve. Varga Mihály három lépést jelentett be, de a kormány a fokozatosság elvét érvényesíti, nem egyszerre hajtja végre az egyes intézkedéseket, csak akkor ha az első lépések nem elegendőek.
Fontosabb részletek
Az elsõ lépcsõ keretében idén és jövõre is 92 milliárd forintnyi kiadást zárol a kormány a költségvetésben
Ha az elsõ lépcsõ nem elég az Európai Bizottságnak, akkor beruházásokat állít le a kormány, vagy más forrásból finanszírozza õket (ez 60 milliárdos megtakarítás lenne idén)
Ha az elsõ két lépcsõ sem elég a Bizottság szerint, akkor jöhetnek az adóemelések: pénzügyi tranzakciós illeték, energiaadó, bankadó
A magyar bankrendszer infrastruktúrája az elmúlt 5 évben alig növekedett, mivel a bankok a pénzügyi válság, a különadók és a tranzakciós illeték terhe miatt költségcsökkentő lépésekre kényszerültek. A pénzintézetek a veszteségek ellenére is próbálták megőrizni a már kiépített hálózatukat, ugyanakkor az idén már harmadik éve tartó veszteséges időszak egyre inkább érezteti hatását a bankok infrastruktúrájának méretén. A fiókok, banki alkalmazottak és a bankautomaták száma összességében csökkent, a bankkártyáknál stagnálás volt tapasztalható, viszont a POS-termináloknál egyenletes tempójú növekedés látható.
Ma hajnalban tette közzé az idei első negyedévre vonatkozó eredményei a Richter, melyek összességében kedvező képet festenek: nettó profit soron az elemzői várakozásokhoz képest jelentős, közel 20%-os felülteljesítés látszik.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- stabilizálódó hazai gyógyszerpiac, emelkedő belföldi forgalom; - az orosz piacon látott bevétel visszaesést az egyéb FÁK-országok ellensúlyozni tudták; - jó teljesítmény a legnagyobb európai piacnak számító Németországban 10%-os forgalomnövekedés; - szépen bővülő kínai értékesítések; - az egyéb FÁK-országok és Kína átlag feletti bevételnövekedése javította a bruttó fedezetet; - az értékesítési és K+F-költségek jelentősen emelkedtek év/év alapon, ami az üzemi profitban mérsékelt visszaesést hozott; - pénzügyi soron komoly eredmény növekedés a devizás pénzeszközök átértékelésének köszönhetően; - az adózott eredmény két számjegyű növekedést mutatott, a 12 havi gürdülő profit tovább emelkedett; - a cash állomány jelentősebb mértékben emelkedett, az egy részvényre jutó nettó pénzállomány az árfolyam 13%-ára rúg.
A gyorsjelentés hatására nem lennénk meglepve, ha a mai kereskedésben pozitív árfolyam reakció bontakozna ki a részvényeknél, persze fontos megemlíteni, hogy a 9 órakor kezdődő tájékoztatón lényeges információk hangozhatnak még el, melyek ugyancsak befolyásolhatják az összképet. A Richter részvényei a növekedési kilátásokat figyelembe véve a jelenlegi szinteken nem tekinthetők értékeltség szempontjából igazán attraktívnak (a legutóbbi gyorsjelentés óta a profitbecslések jelentősebb csökkenést mutattak), fontos persze megjegyezni, hogy az originális kutatások miatt az árazási mutatók felfelé torzítanak, ami azonban az elkövetkező években gyökeresen megváltozhat.
Vajon kellő lökést adnak-e az állami vagy állami hátterû ösztönző programok a mélypontján lévő magyarországi hitelezésnek? Többek között erről értekeztek szerdán a Portfolio.hu Hitelezés 2013 címû konferenciájának résztvevői, arra a következtetésre jutva: mindez egyelőre elégtelen ahhoz, hogy rövid időn belül hitelezési fordulatról beszélhessünk hazánkban.
Fontosabb részletek
Balog Ádám (MNB): erõsödnek az árstabilitás melletti jegybanki célok
Panelbeszélgetés (bankvezérek): a bankok létérdeke, hogy hitelezzenek
Korábbi bankvezérek: kollektív kudarc lett a devizahitelezés
Panelbeszélgetés: a magáncsõd lehet az egyik megoldás a késedelmes hitelek problémájára
Nátrán Roland (Eximbank): Az Eximbank is kedvezõ hitelekkel árasztja el a gazdaságot
Panelbeszélgetés: nem a hitelkínálat, hanem a –kereslet a szûk keresztmetszet
Tokodi Gábor (FHB): a támogatási rendszer újjáéledése elérhetõbbé teszi a lakásszerzést
Panelbeszélgetés: az OTP hosszabb kamattámogatást javasol a lakáshitelezésben, a korszerûsítés egyre fontosabb
Az első negyedévben valószínűleg véget ért a recesszió Magyarországon, ám a gazdaság kilátásait mégsem az erre az időszakra vonatkozó, jövő héten megjelenő GDP-számokból fogjuk megismerni. A részadatok alapján továbbra is meglehetősen ellentmondásosnak látszik a növekedési kép, ezért látványos növekedési fordulatról még korai lenne beszélni.
Vannak olyan beruházások, amelyek a korábbi, magasabb kamatpálya mellett nem lettek volna életképesek, emiatt az ügyfél és a bank részéről sem lett volna racionális ezek elindítása, illetve megfinanszírozása. Az MNB új hitelprogramja azonban változtathat ezen - mondja Soltész Gergő, az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, egyben az FHB Bank Zrt. vezérigazgatója. Soltész szerint már többen jelezték bankjuknál érdeklődésüket az új hitelek iránt, ugyanakkor még több kérdés is tisztázásra vár, például, hogy mit tekint a program forgóeszköz-finanszírozásnak.
Az előző hónapban igen volatilis kereskedés jellemezte a forint piacát, az euróval szembeni jegyzések bő 10 forintos sávban ingadoztak. Ami a folytatást illeti, a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők a hazai fizetőeszköz kilátásaival kapcsolatban pesszimistábbak lettek. Bár a kötvényeknél hosszabb távon óvatosabbak lettek az alapkezelők, ez az eszközosztály saját benchmarkhoz képesti súlyozásában nem mutatkozik meg, ugyanis a felülsúlyzók aránya jelentősen emelkedett.
Egyetlen hónapban sem olyan zsúfolt a hazai aukciós naptár, mint májusban. Csaknem valamennyi fontos piaci szereplő porondra lép, köztük egy régi-új, a hosszabb szünet után ismét árverező Blitz Galéria is.
Egy március végi jogszabály-módosítás értelmében idén május 31-éig kérhetik a jogosultak, hogy felvegye őket bankjuk az árfolyamgát konstrukcióba. A program 2017 közepéig rögzített árfolyamon való törlesztést tesz lehetővé a deviza jelzáloghitelek esetében. Az időközben ki nem fizetett összegnek később csak a tőkerészét kell majd törleszteni, így az évek során több százezer forintos megtakarítást érhet el egy átlagos devizahiteles ahhoz képest, mintha nem lépne be a programba. Nem elképzelhetetlen, hogy módosítja a parlament a határidőt, de már kétszer meghosszabbították a programot (december 31., majd március 29. volt a korábbi határidő), így aki akarta, nagy valószínűséggel igénybe vette a lehetőséget. Mivel jelen állás szerint négy hét van már csak hátra, összefoglaljuk cikkünkben, mit érdemes tudni a konstrukcióról és a program állásáról.
