Gazdaság

Mit jelent Orbán 90 százalékos szabálya?

Portfolio
A korábbi 2020-as "lebegtetett céldátumot" is zárójelbe teszi a miniszterelnök nyilatkozata, ami szerint 90%-os fejlettségi szint előtt nem érdemes csatlakozni az eurózónához. Kiszámoltuk, különböző felzárkózási ütemek mellett, mikor érhető el a cél. Nem biztos, hogy a mi életünkben.
"Magyarországnak komolyan az euróhoz való csatlakozással nem szabad foglalkoznia egészen addig, míg Magyarország általános fejlettségi szintje el nem éri az eurózóna fejlettségének a 90%-át" - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a kormányülés után. Valószínűleg leegyszerűsítő egyetlen mutatóhoz kötni a felkészültséget (például - más-más okból - a szlovákok és a szlovének sem feltétlenül értenének ezzel egyet), de érdemes megnézni, hogy mikorra lehet reális a csatlakozás ezen kitétel mellett.

A fejlettségi szintet hagyományosan a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-vel szokás mérni - az eurózónához képest vett 90%-os limitnek is ebben a megközelítésben lehet értelme. 2011-ben ez az érték számításaink szerint 61,1 százalék volt, innen kiindulva a felzárkózás éves sebességéből lehet következtetni a kívánatosnak megjelölt konvergencia időigényére.

A jövőbeni felzárkózási ütem reális megítélése persze nehézségekbe ütközik. Éppen ezért a múltbeli tapasztalatokból kiindulva négyféle forgatókönyvvel számoltunk. Az elsőben az utóbbi húsz év átlagos éves felzárkózási ütemét vettük alapul, a másodikban tíz, a harmadikban öt év eredményét vettük számba. A negyedik esetben - elsősorban a kormányzat optimista növekedési vízióját figyelembe véve - az 1998-2002 közötti felzárkózási tempóval számoltunk.

(Az eurózónával való összevetésben érdemes a 17 jelenlegi tag mindenkori teljesítményét nézni, hiszen a mindenkori valutaövezethez viszonyítva - a bővülés miatt - folyamatosan változna a viszonyítási alap, elfedve a valós felzárkózási ütemet. A jövőben már olyan nagy gazdaság csatlakozása nem várható, amelyik alapvetően változtatná meg a 17 jelenlegi ország adatait. Igaz, kilépés elképzelhető, de ettől a lehetőségtől most eltekintünk.)

A fent említett, a felzárkózás lehetséges üteméhez alapul vett periódusok nagyon eltérő képet mutatnak. A húszéves periódus évente átlagosan 0,9 százalékpontos magyar közeledést mutat, az utóbbi tíz évben viszont már csak 0,65 százalékpontos volt a konvergencia sebessége. A legutóbbi öt év eredménye nem is tűnik rossznak, ugyanakkor az 1,1 százalékpontos felzárkózási dinamikában jelentős szerepet játszik az eurózóna válsága. A leggyorsabb ütem (1,8 százalékpont) az 1998-2002-es időszak eredményéből adódik.

Az eredmények áttekintése előtt érdemes elgondolkodni azon, hogy melyik időszak figyelembe vétele tűnik a leginkább reálisnak. A 20 éves periódusban benne van a rendszerváltás utáni visszaesést követő korrekciós periódus, ami túlságosan hízelgő képet festhet a valós felzárkózási potenciálról. Hasonlót állapíthatunk meg az 1998-2002 közötti időszakról, ami egy kiigazítás utáni, kivételes európai konjunktúrával telő éveket jelentett. Sajnos a leginkább életszerű felzárkózási tempónak a tízéves eredményből adódó érték tűnik, hiszen egy európai és egy hazai gazdasági, gazdaságpolitikai cikkcakkot többé-kevésbé teljes egészében tartalmaz.

Nem kell azonban ennyire pesszimistának lennünk, hogy belássuk: a miniszterelnök által megnevezett 90%-os feltétel szigorúbb, mint a korábban óvatosan megjelölt 2020-as dátum.

Mit jelent Orbán 90 százalékos szabálya?
Ahogy az a fenti ábránkon látszik, még abban az esetben is 2033-ig kellene várni az euróövezeti belépéssel, ha újra az ezredforduló kivételes konjunktúrája, és jelentős tőkebeáramlás jönne el. Ha ennél kevésbé derűlátó forgatókönyveket veszünk alapul, akkor a 2045-2070 közötti idősávban érhetjük el a 90%-os fejlettségi szintet.

A fentiekből az következik, hogy két évtizednél hamarabb akkor csatlakozhatnánk, ha a rendszerváltás után soha nem látott növekedési csoda időszaka köszöntene be. Reálisan azonban az újonnan megismert szabály még három-négy évtized kívülmaradást ígér még az eurózónából.
berlin nemetorszag
Moody's keeps both rating and outlook on Hungary unchanged
kreml oroszország moszkva
egészségügy műtét kórház orvos
szeptember fa út ősz

Holdblog Kihaló iparágak?

Az ábrához hozzátehetjük, hogy azért az e-könyveket mégis csak könnyebb megosztani másokkal. Emlékezhetünk...

Holdblog Munka - Munka nélkül?

Lassan százmilliók döntenek úgy, hogy inkább a család jelentette örömök sokasítását, vagy például a távoli...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.22
Öngondoskodás 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Moody's keeps both rating and outlook on Hungary unchanged