Mit jelent Orbán 90 százalékos szabálya?
A fejlettségi szintet hagyományosan a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-vel szokás mérni - az eurózónához képest vett 90%-os limitnek is ebben a megközelítésben lehet értelme. 2011-ben ez az érték számításaink szerint 61,1 százalék volt, innen kiindulva a felzárkózás éves sebességéből lehet következtetni a kívánatosnak megjelölt konvergencia időigényére.
A jövőbeni felzárkózási ütem reális megítélése persze nehézségekbe ütközik. Éppen ezért a múltbeli tapasztalatokból kiindulva négyféle forgatókönyvvel számoltunk. Az elsőben az utóbbi húsz év átlagos éves felzárkózási ütemét vettük alapul, a másodikban tíz, a harmadikban öt év eredményét vettük számba. A negyedik esetben - elsősorban a kormányzat optimista növekedési vízióját figyelembe véve - az 1998-2002 közötti felzárkózási tempóval számoltunk.
(Az eurózónával való összevetésben érdemes a 17 jelenlegi tag mindenkori teljesítményét nézni, hiszen a mindenkori valutaövezethez viszonyítva - a bővülés miatt - folyamatosan változna a viszonyítási alap, elfedve a valós felzárkózási ütemet. A jövőben már olyan nagy gazdaság csatlakozása nem várható, amelyik alapvetően változtatná meg a 17 jelenlegi ország adatait. Igaz, kilépés elképzelhető, de ettől a lehetőségtől most eltekintünk.)
A fent említett, a felzárkózás lehetséges üteméhez alapul vett periódusok nagyon eltérő képet mutatnak. A húszéves periódus évente átlagosan 0,9 százalékpontos magyar közeledést mutat, az utóbbi tíz évben viszont már csak 0,65 százalékpontos volt a konvergencia sebessége. A legutóbbi öt év eredménye nem is tűnik rossznak, ugyanakkor az 1,1 százalékpontos felzárkózási dinamikában jelentős szerepet játszik az eurózóna válsága. A leggyorsabb ütem (1,8 százalékpont) az 1998-2002-es időszak eredményéből adódik.
Az eredmények áttekintése előtt érdemes elgondolkodni azon, hogy melyik időszak figyelembe vétele tűnik a leginkább reálisnak. A 20 éves periódusban benne van a rendszerváltás utáni visszaesést követő korrekciós periódus, ami túlságosan hízelgő képet festhet a valós felzárkózási potenciálról. Hasonlót állapíthatunk meg az 1998-2002 közötti időszakról, ami egy kiigazítás utáni, kivételes európai konjunktúrával telő éveket jelentett. Sajnos a leginkább életszerű felzárkózási tempónak a tízéves eredményből adódó érték tűnik, hiszen egy európai és egy hazai gazdasági, gazdaságpolitikai cikkcakkot többé-kevésbé teljes egészében tartalmaz.
Nem kell azonban ennyire pesszimistának lennünk, hogy belássuk: a miniszterelnök által megnevezett 90%-os feltétel szigorúbb, mint a korábban óvatosan megjelölt 2020-as dátum.

A fentiekből az következik, hogy két évtizednél hamarabb akkor csatlakozhatnánk, ha a rendszerváltás után soha nem látott növekedési csoda időszaka köszöntene be. Reálisan azonban az újonnan megismert szabály még három-négy évtized kívülmaradást ígér még az eurózónából.
Sorra bukkannak fel a titokzatos bázisok a kulcsfontosságú útvonalnál: egy új katonai hatalom van felemelkedőben
Egyre több az árulkodó bizonyíték.
Clarke: hatalmas támadásra készül Ukrajna, még idén súlyos csapást mérhetnek Oroszországra
A Krím-félszigeten jelenhetnek meg ukrán csapatok.
Tényleg a gyenge forint a jó forint? Ideje lenne ezt elfelejteni
Egy kiszámíthatóbb árfolyam kilátásai.
Itt van Trump végső ultimátuma: gyorsan dönteni kell, különben „kitör a pokol”
Csak napok maradtak.
Kazahsztánban terjeszkedhet az OTP, a Mol és az MVM
Magyar-kazah befektetési alapot hoztak létre.
EU Bíróság ítélete a közösségi értékesítésről
A közelmúltban egy érdekes ítélet született az Európai Unió Bíróságán (EUB), amely iránymutatást adhat a közösségi értékesítések és az exportértékesítések áfamentességének meg

Így szerezhetsz a lakáshiteleddel 20%-os adóvisszatérítést
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 2025-ben egyszeri, időszakos lehetőséget adnak arra, hogy a pénztárban felhalmozott összeg egy részét lakáscélra (hiteltörlesztésre vagy felúj
Burgonyaválság a láthatáron: így hat a globális felmelegedés az élelmiszer-ellátásra
A klímaváltozás már nem a jövő problémája a mezőgazdaság területén sem. Kína kutatólaboratóriumaiban már most kísérletekkel mutatják ki, hogy milyen következmén
Vidéken még maradt valaki?
E heti vendégünk Móricz Dani és Cser Tamás. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podcast, Google Podcas

Minden jónak vége lesz egyszer?
A világ egyik kellemetlensége, hogy folyamatosan változik. Ugyan sokan örülhetnek is ennek, hiszen kevesen tudják ugyanazt a játékot játszani 40-70-100 éven keresztül, azonban megvan ennek a kom
A rézszektor és a Trump-adminisztráció vámjai
Az Egyesült Államok saját réz kitermelése és újrahasznosítása a belső szükséglet felét fedezi, a fennmaradó mennyiség importból származik.
A kutatói indikátor kritikus pontjai és a biztos megoldás
A GINOP PLUSZ-2.1.1-21 közleménye pontosítja az RCO06 indikátort, és elérhetővé teszi az FTE-nyilatkozat kötelező Excel-sablonját. A benyújtás feltétele a szabályszerűen kitöltött sablon.

Drága a forint vagy csak mi érezzük annak?
Sokan panaszkodnak az utóbbi időben, hogy Magyarország nagyon drága hellyé vált, külföldön a nyaralás alatt olcsóbb volt az élet. Az ilyen típusú észrevételek döntően szubjektív... The p


Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa
Fedezd fel az ETF-ek izgalmas világát, és tudd meg, miért válhatnak a befektetők kedvenceivé!
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Megmentették a magyar költségvetést, de mire lesz ez elég?
Egyszeri tételek javították a számokat.
Előttünk hever az aranyat érő termék, de kevesen hajolnak le érte
A terület eddig jobbára kiaknázatlan maradt, aminek egyik oka az összefogás hiánya.
Magyar piactól a világmárkákig: így hangolják újra a BDPST Konceptet
Márton Szabolcs márkafejlesztési és stratégiai igazgatót kérdeztük.
