Elemzés

Mi harminc? - avagy mit tudunk a költségvetésről előrejelzések nélkül?

A Portfolio.hu oldalán tegnap megjelent írás az Európai Bizottság prognózisairól és általában az előrejelzések szerepéről (Madár István: “Ki hibázta el a költségvetési hiányt?") sok szempontból rendkívül időszerű. A 2012. évi költségvetési folyamatokról megszülettek már az első adatok, statisztikai jelentések és elemzések, de még távol vagyunk attól, hogy világos képünk legyen a folyamatokról - miközben a kormány napokon belül elkészíti az új konvergencia programot. Jó lenne tudni ugyanis, hogy mit tekintsünk váratlannak a programban.

Nem az agrármilliárdok jövője a kérdés, hanem az Európai Unióé

Sokak számára evidensnek számíthat, hogy az agrárium számára dőlnek az uniós eurómilliók, ám a háttérben komoly politikai harcok folynak a pénzek elosztásáért. Legnagyobb szerencsénkre Magyarország egyelőre a nyertesek oldalán küzd, így a jelenlegi helyzet szerint 2020-ig, ha nem is feltételek nélkül, de biztosan számíthat a szektor a támogatásokra. A KAP (közös agrárpolitika) jelenéről és jövőjéről, a rendszerbe épített megszorításokról, az ellenőrzések költségéről, és a formálódó hazai földtörvény várható hatásairól Tóth Péterrel, az Agrár Európa Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Ki hibázta el a költségvetési hiányt?

Előrejelezni márpedig szükséges. És még hasznos is, főleg, ha értjük, mi célt szolgál.

Fiókok nélkül hódít Demjánék bankja

Nem lehet nagy hitelezési boommal számolni rövid távon a lakossági szegmensben, ezért a növekedési lehetőséget inkább a kkv- és a vállalati szektorban látják a Gránit Banknál. Hegedüs Éva vezérigazgató többek között ezért is üdvözli azt a termékfejlesztést, amellyel a közelmúltban az Eximbank megjelent. Az MNB új hitelprogramjában is részt szeretnének venni, a dinamikus növekedést pedig anélkül szeretnék folytatni, hogy hagyományos értelemben vett fiókhálózatot építenének.

Elhozza az aranykort a Yahoo új vezérigazgatónője?

Tavaly nyár óta több mint 50 százalékkal emelkedett a Yahoo árfolyama, a szárnyalás kezdete nagyjából egybeesett azzal, hogy új vezérigazgatót, a versenytárs Google-től érkező Marissa Mayert nevezte ki vezetőjének a társaság. Az elmúlt éveket sorozatos vezetőváltások jellemezték, de most úgy tűnik, hogy az új vezetőről elhiszik a befektetők, hogy meghozhatja a régóta várt fellendülést a Yahoo-nál. Marissa Mayer számos, a költség csökkentését és a hatékonyság növelését célzó lépést tett, de miközben a részvényárfolyam szárnyal, a növekedési sztori igazából még nem indult el. A részvények árazása a szektortársakhoz képest magas, a kérdés az, hogy érdemes lehet-e még ekkora emelkedés után beszállni a papírokba.

A grafika, mint befektetés

A gyűjtők, múzeumlátogatók közötti presztízst és a befektetői érdeklődést tekintve a grafikák a legjobb esetben is csak mostohatestvérnek számítanak a festmények mellett. Pedig jelentős arányt képviselnek a műtárgypiacon; az aukciós műkereskedelemben elkelt tételeknek például nemzetközi viszonylatban úgy a darabszámot, mint az értéket tekintve megközelítőleg egyharmadát adják. Itthon ez az arány még jóval kisebb.

Történelmi mélyponton a magyar hozamok - Furcsa helyzet állt elő

A Magyarországgal kapcsolatos piaci aggodalmak enyhülése, a jegybankkal kapcsolatos intenzív kamatcsökkentési várakozások, valamint az agresszív japán jegybanki élénkítés globális hatásai együttesen történelmi mélypontra nyomták tegnap a 3 és 5 éves forintalapú államkötvény hozamát, és a 10 éves papírunk hozama is egyre közeledik ehhez a szinthez. A forintalapú kötvények mellett a magyar állam által euró-, illetve dolláralapon kibocsátott kötvényeknél is intenzív volt a hozamesés, és mindez egy igen ritka piaci helyzethez vezetett: a forintalapú 5 éves államkötvény hozama például az euróalapú 5 éves papír alá bukott. Ez azonban egyúttal most nem magyarázható meg a hagyományos logikával.

Gigantikus kísérlet kezdődött - Összeomlik tőle a jen?

A történelemben csaknem példátlanul agresszív monetáris élénkítést jelentett be múlt csütörtökön a Bank of Japan (BoJ), hogy a szigetországot immár bő két évtizede sújtó defláció után két éven belül elérje a két százalékra emelt inflációs célját. A gigantikus kísérlet sikere érdekében az amerikai jegybankéhoz hasonló méretű pénznyomtatásba kezd, hogy a pénzügyi rendszerbe kerülő hatalmas likviditás nagyobb (külföldi) kockázatvállalásra ösztönözze a piaci szereplőket, mindezzel pedig kimondatlanul is a japán jen további, akár jelentős gyengülését is elérje. Az inflációs cél elérésének sikere nem garantált, az viszont nagyon valószínű, hogy a japán jen tovább gyengül, mivel egyre több ottani megtakarító a külföldi piacok felé mozdul. A gigantikus kísérlet egyik legfőbb veszélye, hogy lényegében kontrollálhatatlan folyamatokat, így például a japán jen szándékoltnál is sokkal nagyobb méretű hanyatlását váltja ki, illetve külföldön abnormális piaci reakciókat okoz. Mindezek mellett az is valószínű, hogy Japán versenyképességi okok miatt számos partnerét magára haragítja.

Mindenkit lepipáltak a Raiffeisen devizahitelesei

A Portfolio.hu becslései szerint több mint 160 ezer igénylés futott be a bankokhoz március végéig az árfolyamgát konstrukcióra. Ez azt jelenti, hogy a jogosult devizahitelesek több mint 35%-a élt a kivételes lehetőséggel a legutóbbi változtatás előtti, március 29-ei határidőig. Ebből a PSZÁF adatai szerint február végéig több mint 141 ezer esetben írták már alá a szerződést is. A parlament időközben 2013. május 31-éig kitolta az igénylés határidejét. A gyengébb forint ellenére a Portfolio.hu-nak nyilatkozó bankok többsége az érdeklődés csökkenéséről számolt be, amit a kormány, az MNB, a PSZÁF és a bankszövetség kampánya még megfordíthat. 40%-nál várhatóan így sem lesz magasabb a részvételi arány, ami jelentősen elmarad az egy évvel ezelőtti indulásnál várttól. Cikkünkben a bankok egyedi tapasztalatait és adatait mutatjuk be a 2013. március végi állapot szerint. Kiderült: a Raiffeisen ügyfelei voltak eddig a legaktívabbak.

Nem mindegy, milyen lesz a következő csomag

Egyáltalán nem mindegy, hogy a kormány milyen szerkezetű - kiadáscsökkentésre vagy bevételnövelésre fókuszáló - költségvetési csomagot állít össze legközelebb - olvasható ki a Nemzetközi Valutaalap egy, a napokban megjelent tanulmányából. Habár a kormány határozottan állítja, hogy egyelőre nincs szükség újabb kiigazításra, érdemes számba venni a lehetőségeket és azok hatásait.

Ugró forint, zuhanó hozamok - A japánok "keze" is benne volt

Az euró csütörtökön (és pénteken) annak ellenére erősödött hirtelen és jelentősen a dollárral szemben, hogy a héten megjelent makroadatok, illetve Mario Draghi EKB-elnök csütörtöki beszédének üzenete sem ebbe az irányba mutatott volna. Nemcsak az euróövezetben, hanem más országokban, így például Lengyelországban is furcsa mozgások következtek be aznap a kötvénypiacon és könnyen lehet, hogy a forint csütörtök-pénteki erősödésében, illetve a devizaalapú kötvényhozamok drasztikus esésében is szerepe lehetett ugyanannak az oknak: a japán jegybank által csütörtök reggel bejelentett, rendkívül agresszív monetáris élénkítésnek. Ez ugyanis sok befektetőt terelhetett az európai piacokra (is). A magyar piacok kapcsán viszont mindezzel időben egybeesett a jegybank növekedési tervének bejelentése, így - mivel az megkönnyebbülést hozhatott sokaknak és ez is erősítette a magyar eszközárakat - "összemosódik", hogy a bekövetkezett mozgások mennyiben köthetők a japán, illetve mennyiben a magyar jegybank döntéseihez.

Szépen vitték a magyar kötvényeket - Mire volt ez elég?

Az idei első negyedév végéig bő 400 milliárd forintért tudott forintalapú államkötvényeket értékesíteni az Államadósság Kezelő Központ, ami az időarányosan indokoltnál csak kissé kedvezőbb, de ha a tavalyi értékesítési folyamatokhoz viszonyítunk, akkor szép teljesítményről beszélhetünk - derül ki a Portfolio.hu vizsgálatából. Főként az első negyedév elején volt fokozott a feltörekvő kötvénypiacok iránti befektetői érdeklődés és ez, illetve a magyar jegybanki kamatcsökkentési várakozások rendkívül alacsonyra süllyesztették a kötvényaukciókon kialakult átlaghozamokat. Az elérhető hozam a kockázatok tükrében azonban a jelek szerint már kezd túlzottan alacsony lenni egyes külföldi befektetőknek, hiszen a február közepi nagy kötvénylejárat után is folyamatosan nettó eladók voltak a magyar állampapír piacon. Ez március végére oda vezetett, hogy bő öthavi mélypontra esett a külföldiek forintalapú magyar állampapír állománya és aránya.

Újra dönt az MSCI - Mi lesz a Richterrel és a MOL-lal?

Tavaly november óta nem talál magára a Richter, azóta, hogy a részvények kikerültek az MSCI indexeiből. A társaságnál a soron következő féléves felülvizsgálat eredménye május közepén lát majd napvilágot, az alábbiakban azt igyekeztünk számításokkal alátámasztani, hogy mi várható a két leginkább figyelt papír, a Richter és a MOL esetében. Az előbbi kalkulációink szerint még nem tudja teljesíteni a minimálisan elvárt likviditási küszöböt, azonban ha az elmúlt fél évben látott pozitív folyamatok tartósak lesznek (ezt erősítheti meg a közelgő részvényfelaprózás is), akkor csak idő kérdése, hogy a papírok visszakerüljenek a megfelelő indexekbe. A MOL-nál ezzel szemben az elmúlt hónapokban tovább romlott a likviditási helyzet, azonban a minimálisan elvárt értéket így is teljesíteni tudja majd számításaink szerint. A MOL egyébként meglátásunk szerint az MSCI jelenleg érvényben lévő irányelvei mellett technikailag nem eshet ki az MSCI Magyarország indexből.

Áldatlan állapotok várták Matolcsy legújabb bejelentését

Mélyponton lévő lakossági és vállalati hitelezés várta Matolcsy György csütörtöki bejelentését a jegybank hitelösztönzési programjáról. Az MNB februárra vonatkozó adatai szerint évtizedes mélypontján tartózkodik az új program által egyébként nem érintett lakossági hitelezés - ráadásul itt a jegybanki kamatcsökkentés hatásai is csak mérsékelten látszódnak. A kamatcsökkentést jobban érző és az új jegybanki hitelprogramból is részesedő vállalati szektor esetében nőtt ugyan a hitelezési volumen az év elején, ám ez a növekedés egyelőre nem látványos. A bankbetétek volumenének alakulása sem igazán támogatja a bankok erőteljesebb szerepvállalást a hitelezés terén.

Mi is ez az új jegybanki hitelprogram? - Gyors értékelés

Első pillantásra úgy tűnik, hogy az alapigazság érvényesülhet a jegybank mai nem konvencionális programjánál. Eszerint az ilyen típusú eszközök csak magas kockázatok mellett hozhatnak érdemi eredményt. Ezen az átváltáson talán jól egyensúlyozott a jegybank: a programtól nem várható nagy ösztönző hatás - de legalább ártani is keveset fog.

Itt a jegybank növekedési programja!

Angol mintára funding for lending program indul a kkv-k hitelezésének és beruházásainak fellendítésére. Az olcsó forrás az alapja a Növekedési Hitel Programnak (NHP). A kkv-k hitelt kapnak a devizahiteleik leváltására is. A program devizatartalékot 3+1 milliárd euróval csökkenti.

Fontosabb részletek

• Három pilléren alapul az új Növekedési Hitel Program
• Az elsõ pillér a kkv-k olcsó hitellel való ellátása, ami a beruházásokat élénkítené
• A második pillérben azért látnák el olcsó hitellel a kkv-ket, hogy a devizahiteleiktõl megszabaduljanak, a konverzió piaci árfolyamon történik
• A harmadik pillér keretében a jegybank 1000 milliárd forinttal csökkenti kéthetes kötvényeinek állományát, ez azonban a hárompilléres program eredményeképp valósul meg, nem pedig adminisztratív lépés hatására
• A devizatartalék legfeljebb 3+1 milliárd euróval csökkenhet a program következtében
• Stressz esetén beavatkozhat a jegybank az állampapírok másodpiacán

Csodát tesz-e Matolcsy mai bejelentése?

Nagy várakozás előzte meg az MNB ma bejelentett "növekedési programját", ehhez képest a hazai hitelezésre, a bankszektorra és így az OTP gyakorolt hatása is várhatóan mérsékelt lesz. A 250 milliárd forintos refinanszírozási keret elsősorban az amúgy is hitelezett vállalkozásokhoz juthat el, emellett az MFB és az Eximbank már meglévő programjaihoz hasonlít. A devizahitelek kiváltására rendelkezésre álló további 250 milliárd a vállalkozók terheit várhatóan csak kis mértékben csökkenti. E programok végleges hatását azonban a kéthetes jegybanki kötvényállomány korlátozásához hasonlóan a jegybank és a bankok későbbi megállapodása dönti majd el. Csoda nem várható, de a program legalább figyelembe veszi, hogy a hitelezés növekedése csak a bankszektorral együtt képzelhető el.

Nem valószínű, hogy az idén növekedne a magyar gazdaság

A félremenedzselt ciprusi válság az európai adósságválság folytatását jelenti, ám a sebezhető és még nem megmentett országok köre már szűkül - mondja Valentinyi Ákos. A Cardiffi Egyetem professzora szerint csak Európában szokatlan az a megoldás, hogy a részvény- és kötvénytulajdonosok mellett bankcsőd esetén a nagybetétek tulajdonosai is szenvednek veszteséget, az Egyesült Államokban ez teljesen megszokott. Nem pusztán a külső kereslet elégtelenségére, vagy a válság miatti alacsony fogyasztásra vezethető vissza, hogy idén sem nagyon lesz növekedés a magyar gazdaságban - véli a European Economy Advisory Group tagja. A magyar gazdaság komoly strukturális problémákkal küzdött már a válság előtt is, a bizonytalan adó- és intézményi környezet tekintetében az elmúlt három évben nem javulás, hanem romlás tanúi lehettünk.

Komoly veszteségek az MKB-nál - Mi áll a háttérben és merre tovább?

Az előző két évinél kisebb, de így is 89 milliárdos veszteséget szenvedett el tavaly az MKB Bank. Mivel még mindig nagy a bank projektingatlan-portfóliója, a válság pedig nem múlt el, idén is jelentős céltartalék-képzésre készül a társaság. Simák Pál vezérigazgatót megkérdeztük a példátlanul nagy háromévi veszteség okairól, a Moody's hitelminősítővel való szakítás hátteréről és a tranzakciós illeték következményeiről is. Az MKB-nak középtávon kiegyensúlyozott jövedelemtermelő-képességgel kell bírnia, a saját lábára kell tudnia állni a finanszírozásban, emellett legkésőbb 2016 végéig eladhatóvá kell tennie a menedzsmentnek a bankot.

Egyre többen látnak fantáziát az OTP-ben

A márciusi felméréshez képest mind rövid, mind hosszútávon valamelyest optimistábbak lettek a részvénypiaci kilátásokkal kapcsolatban a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők. Ez a részvények saját benchmarkhoz képesti súlyozásában azonban nem figyelhető meg, ugyanis az eszközosztály tekintetében a korábbi 8 százalékos nettó felülsúlyozás 0 százalékra mérséklődött. Az egyes társaságok közül az Egis népszerűsége továbbra is töretlen, de az OTP-ben is többen látnak már lehetőséget.