Elemzés

2013. október 16. 06:35 | Palkó István

Örökre elfelejthetik a devizahitelesek az árfolyamváltozásokat?

Lekerült a napirendről a devizahitelek azonnali forintosítása, mert a forint árfolyamát vagy az MNB devizatartalékát rosszul érintette volna. Ehelyett az árfolyamgát továbbfejlesztésével mentesítené a kormány az árfolyamkockázattól a devizahiteleseket, csökkentve egyúttal a törlesztőrészleteket is. Többféle megoldás versenyez egymással, ezek közül forrásaink szerint valamiféle végtelenített árfolyamgát áll most nyerésre. Cikkünkben bemutatjuk, mit hozhat ez az adósoknak és a bankoknak.

2013. október 15. 14:28 | Turzó Ádám Pál

Egekben a banki költségek - Adószedővé silányították a bankokat

Az elmúlt két és fél évben látványosan emelkedtek a bankolási költségek, az egyre magasabb díjakon keresztül a bankok jórészt az ügyfelekkel fizettetik meg az illetékterheket. A lakosság és a vállalatok egyre inkább megérzik a bőrükön a növekvő pénzforgalmi és tranzakciós költségeket, ennek ellenére alig változtattak átutalási szokásaikon. 2010 óta a maginfláció ötszöröse a pénzügyi szolgáltatások inflációja. Ez meglátszik a bankszektor növekvő díj- és jutalékbevételein is. Három év alatt 17, egy év alatt pedig 30 százalékkal nőtt a bankszektor pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétele, ám a növekményt a költségvetésbe kell befizetniük.

2013. október 15. 11:15 | Kovács Krisztina

A gyerekeinknek is hagyunk a kihívásokból

Hosszú utat kell még bejárnunk, hogy azt mondhassuk, teljesítettük a küldetésünket az eurózónában - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Székely István, az Európai Bizottság igazgatója. A szakértő szerint bár a megszorítások hatásai lassan eltűnnek, az egyes országok magas eladósodottsága okozhat átmeneti turbulenciákat a piacokon. Csak úgy kerülhetjük el az újabb válságot, ha éberek vagyunk, és kritikus szemmel követünk minden új fejleményt a pénzügyi szektorban - véli Székely. A legnagyobb kérdés, hogy mikor és hogyan fogják vissza a világban a jegybanki stimulust, és ennek milyen hatása lesz a fejlett világra, illetve a feltörekvő és fejlődő piacokra.

Székely István Pál, az Európai Bizottság igazgatója az október 17-én megrendezésre kerülő Budapesti Gazdasági Fórumnak is előadója lesz.

2013. október 15. 06:35 | Palkó István

Ilyen lesz a devizahiteles csomag - Megszólaltak a profik

Alapkezelőket és elemzőket, külföldieket és hazaiakat vegyesen kérdeztünk meg arról, véleményük szerint mi várható a készülő devizahiteles csomagtól. Bár a bankok november 1-jéig időt kaptak arra, hogy a kormánynak tetsző javaslatot tegyenek az asztalra, arra számíthatunk, hogy a kormány a saját verzióját nyújtja majd be. Mikor, kiket és hogyan segítenek meg, illetve hogy hat majd ez az OTP-re? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos várakozásairól kérdeztük meg a piacot. Kiderült: a piac jelentős banki veszteségekre számít, ezek mértéke azonban az OTP számára várhatóan kezelhető lesz.

2013. október 14. 12:42 | Weinhardt Attila

Állva nézi az óriási robbanást a forintpiac

Idén áprilisban a három évvel ezelőttihez képest közel 35%-kal 5345 milliárd dollárra ugrott a globális devizapiaci forgalom - derült ki a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) világszinten legátfogóbb, közelmúltban közzétett statisztikájából. A japán jegybank végül éppen idén áprilisban bejelentett brutális pénznyomtatási programja bizonyára szerepet játszott abban, hogy a fő devizapárok közül a legnagyobb, 72%-os forgalomnövekedést a dollár/jen keresztnél mérte a BIS. Közben azonban az egyébként messze legnagyobb forgalmú euró/dollár devizakeresztnél "csak" 17%-os volt a forgalomnövekedés 2010 tavaszához képest. Az összesítés több igen érdekes folyamatra is rávilágít, így például arra, hogy a mexikói peso és a kínai jüan váltak a nyolcadik és kilencedik legkereskedettebb devizává, megelőzve olyan nagy fejlett piaci devizákat, mint a svéd és a norvég korona, amelyek három évvel ezelőtt még befértek a top10-be. A mi régiónkhoz sorolt devizák közül a forintnál és a lengyel zlotynál csak kis, a többieknél viszont hatalmas forgalomnövekedést láttunk az utóbbi három évben. A friss adatok alapján még egyértelműbbé vált, hogy a világ devizapiaci fővárosa London, így az is érthető, hogy a britek miért akarnak kimaradni a devizapiaci tranzakciókra is vonatkozó, 11 uniós ország által bevezetni tervezett illeték hatálya alól.

2013. október 11. 12:30 | Turzó Ádám Pál

Tömeges bankfiók-bezárások a láthatáron?

A bankok arcának tekintett bankfiókokhoz köthető költségek a kereskedelmi banki kiadások több mint felét teszik ki. Érzékeny kérdés a bankoknak a fiókok bezárása, pedig a hálózatok a fejlett világban fenntarthatatlanul nagyok. Magyarország ráadásul a bankfiókokkal leginkább ellátott országok közé tartozik. A digitális csatornák kihasználása mellett egyes túl jól ellátott országokat leszámítva mégsem a fiókok bezárására, hanem azok átalakítására lehet szükség.

2013. október 11. 06:30 | Portfolio

Konténerhajó, diószedés, startup - Újításból lesz növekedés

A szélesebben értelmezett innovációs tevékenységekben a magyar teljesítmény az európai átlag harmada-negyede - mondja Békés Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Pedig Magyarország számára ez óriási lehetőség, hiszen a világgazdaságba integrálódott országok nyerhetnek vele a legtöbbet. Az általános vállalati tudás fejlesztésén túl az állam is tehetne azért, hogy ne így legyen: az üzleti környezet, ezen belül a speciális szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése nagyon hasznos lenne.

2013. október 10. 17:10 | Csiki Gergely

Visszavonulót fúj a kormány

Nyűgnek érzi a Matolcsy György által hátrahagyott, a kétharmados törvényben rögzített adósságcsökkentő képletet a kormány. A legújabb hírek szerint a nominális adósságra vonatkozó szabály térne vissza, épp ahhoz hasonlóhoz, amivel a kormány 2011-ben szakított. A költségvetési politika hitelessége szempontjából ez egyértelműen kínos fejezet, szépíti viszont a történetet, hogy a kormány belátta: lépnie kell.

2013. október 10. 12:16 | Portfolio

Elképesztő csúcson a lakossági állampapír állomány

Minden idők legerősebb értékesítési hónapját tudhatjuk magunk mögött a lakossági állampapírok terén, hiszen az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ma közzétett adatai szerint szeptemberben 108,5 milliárd forinttal (!) természetesen új történelmi csúcsra (1567,4 milliárd forintra) nőtt az állomány. A legintenzívebben továbbra is a Kamatozó Kincstárjegyet veszik a magyar háztartások, ami részben továbbra is azzal a racionális magatartással függött össze, hogy a mélybe zuhanó banki betéti kamatok mellett ezzel az értékpapírral mintegy 1 százalékponttal több kamatot tudnak elérni a megtakarítók.

2013. október 10. 06:35 | Palkó István

Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

A válság 2008-as kitörése óta immár öt szűk esztendőt élt át a magyar bankszektor. Egyes bankok akár csődbe is mehettek volna, ha tulajdonosuk nem áll folyamatosan melléjük. A magyarországi nagybankokat az elmúlt fél évtizedben összesen 880 milliárd forintnyi friss tőkével segítették meg külföldi anyabankjaik - derül ki a Portfolio.hu alábbi, friss gyűjtéséből. A teljes bankszektorban ez az összeg közel ezermilliárd forintra rúg, aminek nagy részét a magyar államnak kellett volna kifizetnie, ha a bankok többsége (amint manapság kormányzati célként hallani) hazai tulajdonban lett volna. A sorozatos tőkeemelések ellenére miért beszélhetünk mégis drasztikus anyabanki forráskivonásról? Cikkünkben e két, ellentétes előjelű folyamatot mutatjuk be röviden.

2013. október 09. 17:30 | Portfolio

Itt az IMF igazán lesújtó prognózisa!

Látványos előrelépés történt a fejlett országok költségvetésében, az adósságráták 2013-2014-ben stabilizálódhatnak a konszolidációs erőfeszítések hatására, ám ez csak a történet egyik fele. Továbbra is jelentős kockázatok leselkednek a világgazdaságra - olvasható ki a Nemzetközi Valutaalap szerdán megjelent Fiscal Monitor című átfogó elemzéséből. Érdekes adatokra és előrejelzésekre bukkanhatunk az anyagban Magyarországra vonatkozóan. Ezek szerint az IMF szakértői nem aggódnak a költségvetési hiány elszállása miatt, az adósság viszont magas szinten ragadhat és hazánk finanszírozási igénye az egyik legmagasabb a feltörekvő gazdaságok között. Az elemzés másik lényeges üzenete, hogy a Valutaalap várakozásai szerint nem csökken a magyar újraelosztási ráta.

2013. október 09. 06:20 | András Bence, Weinhardt Attila

Vihar közeleg - Mi várható az Egyesült Államokban?

Amennyiben nem sikerül a következő hetekben két fontos kérdésben megállapodnia az amerikai politikai elitnek, akkor a történelemben először következhet be államcsőd a világ legnagyobb gazdaságában. Az ügy súlyához és az eredménytelen politikai csatározásokhoz képest eddig viszonylag nyugodtak voltak a pénz- és tőkepiacok, de ez bármikor egy csapásra megváltozhat. Ennek már a keddi kereskedésben látszottak előjelei. Könnyen lehet azonban, hogy csak az utolsó pillanatban érkezik jó hír Washingtonból, így akár extrém forgatókönyvekre is fel kell készülnünk.

Az elemzés legfontosabb gondolatai, üzenetei:

• Politikai állóháború látszik az amerikai költségvetési törvény és az adósságplafon megemelése témájában, noha a csőd elkerülése érdekében legkésőbb a hónap végéig meg kell állapodni.
• A piacok keddig nem aggódtak különösebben, mert az utolsó pillanatos megállapodásban reménykedtek, vagy egy legfeljebb pár napig tartó részleges csődben (itt csak késő kifizetések), továbbá a Fed teljes ütemű pénznyomtatási programjának fennmaradása is nyugtatólag hat
• A viszonylagos nyugalom lényegében bátorító hatású a politikai manőverekre, ez viszont kedden már fokozott idegességet, pánikreakciókat okozott az amerikai piacokon
• A több republikánus által szorgalmazott út (bizonyos állami kifizetéseket priorizálnak mások rovására) se jogilag, se a gyakorlatban nem járható és egyébként is csak kis időnyerésre lenne alkalmas
• Nő az esélye, hogy a piac elveszíti a türelmét, megijed és pánikszerű reakciók alakulnak ki, amelynek jeleit tegnap már láttuk
• Bár a részleges kormányzati leállás is mérsékelt negatív hatással jár a reálgazdaságra, de az igazán nagy veszély az adósságplafon megemelésének elmaradásából, azaz az államcsődből eredne
• Már ennek növekvő esélye is leminősítést válthat ki a nagy nemzetközi hitelminősítőknél
• A piacokon megrendülhet az amerikai eszközökbe vetett bizalom, ami számos pénzügyi csatornán keresztül súlyos tovagyűrűző hatásokat válthat ki világszerte

2013. október 08. 14:21 | Portfolio

Mi lesz Hernádival és az INA-val?

Újabb felmérést készítettünk a MOL-t szorosan követő elemzők és alapkezelők körében arról, hogy mit gondolnak jelenleg Hernádi Zsolt és az INA sorsát illetően, különös tekintettel a közelmúlt fejleményeire. A válaszokból az derült ki, hogy a szakértők álláspontja összességében nem változott augusztus óta: a többség továbbra is a MOL vezér maradásával és az INA irányítási jogainak megőrzésével számolt. Fontos azonban kiemelni, hogy a profik körében érezhetően nőtt a bizonytalanság a korábbi felméréshez képest. A menedzsment jogok elvesztését augusztushoz képest még inkább jelentős kockázati faktornak vélik a szakemberek, egy ilyen forgatókönyv ennélfogva komolyabb csalódottságot válthatna ki. A MOL részesedésének értékét nagyságrendileg 500 milliárd forintra taksálják a profik.

2013. október 08. 11:30 | Portfolio

Törékeny alapokon nyugszik a magyar fellendülés

A gazdaság növekedési potenciálja továbbra is igen gyenge, a jövő évi gyorsulásban nem elhanyagolható szerepet játszanak egyszeri tényezők. Ameddig e téren nem látunk fordulatot, minden hasonló fellendülés törékeny alapokon nyugszik, és semmi garancia nincs arra, hogy fenntartható, arra pedig pláne, hogy erről a szintről tovább gyorsuljon a gazdaság - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője úgy látja, hogy a Növekedési Hitelprogram jó irányba tett lépést jelent, de a költségei meglehetősen bizonytalanok.

2013. október 07. 15:15 | Portfolio

Megtudtuk: olcsó számlát kényszeríthet a bankokra a kormány

Néhány hete havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt ígértek a kormánypártok a választóknak, és ettől az ígérettől most már nem tudnak visszatáncolni. A Nemzetgazdasági Minisztérium most látszólag emeli a tétet: egy új, alapszámla konstrukcióval tenné olcsóbbá a bankolást - értesült a Portfolio.hu. A bankok által kötelezően nyújtandó, az ügyfelek számára csak választható alapszámla azonban valójában tűzoltó megoldás: az általános jellegű ingyenes készpénzfelvételnél jóval kisebb terhet ró a bankokra. A minisztériumi szakértők szerint elvileg legfeljebb évi 30 milliárdosat, a gyakorlatban valószínűleg jóval kisebbet. Az ígéret úgy teljesülhet, hogy a többség számára nem feltétlenül éri majd meg az alapszámlát választani, így a politikusok kecskéje is jól lakhat, és a bankok káposztája is megmaradhat.

2013. október 07. 06:30 | Marsi Erika

Óriási törés a magyar bankszektorban

A bankszektor rövid távon a jegybank Növekedési Hitelprogramja ellenére sem lesz a gazdaság motorja. A pénzintézetek aktivitásának szűkülése 2010. év eleje óta folyamatos, és ez az idei év első félévében sem szakadt meg. A hitelintézeti szektor portfóliójának minősége továbbra sem javul, ami ugyancsak sötétebbre színezi az egyébként is borús képet.

2013. október 05. 08:30 | Turzó Ádám Pál

Magyarországon a készpénz úr - 13 év kell a fordulathoz

A kártyás vásárlások száma és értéke is dinamikusan növekvő trendet mutat, de még mindig háromszor több készpénzt vesznek fel a magyar kártyatulajdonosok, mint amennyit a plasztikokkal költenek. A fordulatra a az elmúlt három év trend folytatódását alapul véve még legalább 13 évet kell várni. A fizetési szokások drasztikus megváltozását nem, de a fejlődés felgyorsítását talán az érintésmentes kártyás fizetéstől és az online vásárlásoktól lehet várni. A POS-terminálok már több mint negyede, a kártyák viszont alig 15 százaléka támogatja az érintésmentes technológiát.

2013. október 04. 14:30 | Gayer Attila

Durvul a helyzet - Hogyan folytatódhat a MOL-INA-ügy?

Igencsak elmérgesedni látszik a helyzet a MOL és a horvátok között az INA (és Hernádi) sorsát illetően, ez pedig láthatóan nem tesz jót a részvényárfolyamnak, mely napok óta látványosan gyengén teljesít. Míg korábban meglehetősen alacsony valószínűséget adtunk annak, hogy a MOL kiszáll az INA-ból, most ennek esélye megnövekedett, aminek beárazódását figyelhetjük meg a részvényeknél is. A történetben meglátásunk szerint a kulcskérdés, hogy a horvátok szemében valóban ellenség lett-e a MOL, akit ki akarnak szorítani az INA-ból, vagy alapvetően elégedettek a magyar partnerrel és a támadások hátterében csupán a rövid távú politikai érdekek húzódnak meg. Az első esetben nagy a valószínűsége, hogy a MOL eladja az INA-t, egy idő után ugyanis eljön az a pont, amikor a vállalat úgy gondolja, erőforrásait érdemesebb inkább máshol hasznosítani. A második esetben az irányítási jogok sorsa lehet a döntő, elképzelhető, hogy a MOL elveszíti a kontrollt, de ezzel együtt is maradhat az INA-ban, ha lehetőséget kap valamilyen formában arra, hogy a későbbiekben 50% fölé menjen. Ekkor a hosszú távú érdekeket szem előtt tartva hajlandó lehet még tűrni a megpróbáltatásokat.

2013. október 04. 12:59 | Szebeni Dávid

Jönnek az uniós milliárdok - Mutatjuk, hol kéne változtatni

A 2014-2020-as uniós források tervezése során jó lehetőség kínálkozik arra, hogy a következő hét évben végre megfelelően kezelhessünk egy régóta félreértett területet és szakmát, a projektmenedzsmentet. Az alábbiakban bemutatom, hogy több sebből is vérzik jelenleg ez a terület, és egyúttal több pilléres megoldási javaslatot vázolok fel.

2013. október 03. 12:41 | Turzó Ádám Pál

Az FBI lecsapott, a Bitcoint bezúzták - Mi lesz a szuperpénzzel?

Tegnap az FBI, az Amerikai Igazságügyi Minisztérium és több más hatóság lecsapott a Silk Road nevű online piactérre, ahol a vád szerint többek között droggal, hackerszolgáltatásokkal és illegális gyógyszerekkel üzleteltek. Mivel a kereskedés nagyrészt Bitcoinban folyt, és 3,6 millió dollárnyi BTC-t lefoglaltak, a virtuális pénz kurzusát bezúzták. A hírre 140 dollárról 110 dollárig ütötték az árfolyamot. Mi lesz a Bitcoinnal hosszú távon? Leáldozóban a virtuális készpénz tündöklése, vagy a sikersztori még csak most kezdődött el?