Nem válhatnak tartósan veszteségessé a biztosítók (Interjú)

Portfolio.hu: Csehországból érkezett néhány napra Magyarországra. Milyennek látja hazájából a régió biztosítási piacát?

Ladislav Bartonicek: A régiót minden szempontból, így a biztosítások tekintetében is a sokféleség jellemzi. A Generali PPF Holding Kazahsztántól Montenegróig hatalmas területen, tizennégy országban működik - ahány ország, annyiféle biztosítási kultúra és piac. Úgy látom, a biztosítási szakma specifikusabb, mint például a banki tevékenység; külön szabályozás, sajátos értékesítési attitűd jellemzi. Csehország és Magyarország a fejlett piacaink közé tartozik, termékpalettánk ezekben az országokban szofisztikáltabb, mint másutt. Vannak azonban olyan kelet-európai piacaink is, ahol életbiztosítás szinte nem létezik, vagy csak a közelmúltban jelentek meg életbiztosítási termékek. A fejlettségi szintből következik, hogy a növekedési lehetőségek is eltérőek. Oroszország csaknem 5%-os GDP-növekedést produkál, Csehország viszont recesszióba került csakúgy, mint Magyarország. Ezt képezi le a mi teljesítményünk is: kétszámjegyű növekedést produkálunk Oroszországban és a FÁK-országban, a lengyel piacon szintén növekedünk, Csehországot, Magyarországot és Romániát viszont inkább a stagnálás vagy a visszaesés jellemzi. Magyarország ezzel együtt is mindig stabil tagja volt a portfóliónknak, amely képes volt megtartani piaci részesedését.

P.: A magyar piac díjbevételei fél évtizede inkább csak stagnálnak. Miként változtatta meg a régiós növekedési lehetőségeket a válság?

L. B.: A válság elsőként azokat a szolgáltatásokat érintette, amelyekre az állampolgárok úgy érezhették, kevésbé van szükségük. Étkezni természetesen nagyobb szükséglet, mint biztosítást kötni, így ez a jelenség minket is érzékenyen érintett. A biztosítók ehhez részben alkalmazkodtak, így például 2008-at követően a gépjármű-biztosítások díja látványos esésnek indult. A kgfb és casco biztosítások tarifáinak esése leginkább Közép-Európa egyes országaiban megfigyelhető, másutt kevésbé. Olaszországban például tavaly nőttek a biztosítók kgfb-díjbevételei a tarifák emelkedésének köszönhetően, Németország pedig, mint annyi mindenben, ebben is stabil piacnak bizonyult. Franciaországban a nem-élet üzletág jól teljesít, az életbiztosítások azonban kevésbé, hisz az ügyfelek egy része Svájcba és Luxemburgba csoportosította át megtakarításait. Magyarországon a gépjármű-díjbevételek esése mellett 2011 végén és idén év elején drámaian megnőtt az életbiztosítások visszavásárlásának aránya, mégpedig a végtörlesztés miatt. Általánosságban elmondható, hogy az ügyfelek jövedelmének és megtakarítási szintjének csökkenése a biztosítók lehetőségeit is rontotta.

P.: Milyennek látja a mai magyar gazdaságpolitikát, és miként fogadta a Generalit különösen is érzékenyen érintő biztosítási adó bevezetéséről szóló terveket?

L. B.: Nem érzem magam elég felkészültnek ahhoz, hogy megítéljem, jó vagy rossz irányba halad-e a magyar gazdaságpolitika, és hogy mely lépések mennyire elkerülhetők, mennyire nem. A biztosítási adóval kapcsolatban pedig azt javaslom, várjuk meg a tárgyalások eredményét! E tárgyalások során a biztosítási szakmának az a feladata, hogy elmagyarázza, komoly veszélyekkel jár a piacra és az ügyfelekre is az új adó bevezetése. Végső soron azonban az ügyfelek lehetnek a legnagyobb vesztesek. Hiszek azonban abban, hogy sikerül kompromisszumot kötni, ugyanis senkinek sem érdeke, hogy a ma szinte zéró profitabilitással működő biztosítási szektor tartósan veszteséges legyen, vagy tőkét veszítsen.

P.: Egyre több elemzés lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az alacsony piaci hozamok és a közelmúlt áresése után nem tolerálható tovább az európai biztosítási szektor alacsony eredményességi szintje, és tömeges díjemelésre kényszerül a piac. Egyetért ezzel?

L. B.: A biztosítási szektor ciklikus iparág, az élet és a nem-élet üzletág más-más ciklust követ. Jelenleg az utóbbiban beszélhetünk alacsony, változtatásra szoruló díjszintről, a mostani helyzetben ugyanis sok biztosító csak veszteségesen képes ezt működtetni. Ahhoz, hogy a profitabilitást és belső tőkeképzést valamelyest növelni lehessen, szükség lehet díjemelésekre is. Már látok erre utaló jeleket. Lengyelország túl van ezen: 2011-ben emelkedtek a díjak az előző évek esését követően. Romániában viszont túl alacsonyak a díjak: a károk és költségek, valamint a bevételek hányadosát jelentő ún. kombinált ráta (combined ratio) közel 120%. Nyereségesen így nem lehet működni.

P.: Van-e lehetőség arra, hogy erőteljes hatékonyságnöveléssel szüntessék meg ezt az állapotot? Magyarországon van-e szükség költségcsökkentésekre?

L. B.: A combined ratio számlálója három fő részből áll: a kárkifizetések, az értékesítési és az adminisztrációs költségek alkotják. E három közül legkevésbé az adminisztrációs költségek tekinthetők magasnak. Egyszerűen arról van szó, hogy a bevételek 50%-os esését nem lehet kigazdálkodni. Magyarországon alig több mint 40 euró az új kgfb-szerződések átlagdíja, Németországban ez 300 euró. A költségek között azonban nincs ekkora különbség. A kárkifizetéseket nem tudjuk befolyásolni, így a helyzet javulásához a szerzési költségek csökkenésére, illetve a díjak növekedésére lenne szükség. A hatékonyság persze ettől még fontos érték, és mi is folyamatosan vizsgáljuk, miként tudnánk még hatékonyabban működni. Magyarországon azonban sokkal inkább arról beszélünk, hogy olyan üzleti modellt alakítsunk ki, amely mellett az ügyfelek úgy érzik, megfizethetnek minket. Célunk, hogy magasabb díjért sokkal magasabb hozzáadott értéket tudjunk nyújtani nekik, mint a versenytársak. Ehhez magyar kollégáink mindig is hasznos ötletekkel szolgáltak nekünk. Mindebből következik, hogy nem célunk az agresszív piacszerzés, vagy a piaci helyzetünk megváltoztatása.

P.: A Generali PPF Holding Magyarországon működteti életbiztosítási és nem-életbiztosítási kompetenciaközpontját is. Mennyire vált be ez a modell?

L. B.: A kompetenciaközpont koncepciója azon az ötleten alapul, hogy a bizonyos tevékenységeket a legmagasabb szinten végző munkatársak beleszólást kapjanak a csoport tevékenységébe, segítve más országokban lévő leánycégeink munkáját. Így például azok, akik az életbiztosítási innovációban az élen járnak, a kárrendezést a legjobb minőségben folytatják, vagy sikeresek az értékesítésben, ellátják tapasztalataikkal és tudásukkal a Generali szomszédos országokban dolgozó leánycégeinek alkalmazottait is. Lehetővé válik ezzel, hogy ne a menedzsment akarata, hanem az adott területhez legjobban értő kollégák tudása határozza meg a mindennapi üzletmenetet. A magyar kollégák például Szlovákiában, Bulgáriában, Romániában, Szerbiában segítik az életbiztosítások árazásában a többieket. Emellett a gépjárműbiztosítás és a külső értékesítés kompetencia központja is Magyarországon van.

P.: A régiós leánycégeknél maradva: több pénzintézet is jókora goodwill-leírásra kerített sort egyes piacain a gazdasági környezet általános romlása miatt az elmúlt hónapokban, években. Mi a helyzet ilyen szempontból a Generali PPF-nél, illetve tervezik-e az akvizíciók újraindítását?

L. B.: Egy-két kivételes esetben fordult csak elő, hogy goodwillt kellett leírnunk. 2008-ban komoly akvizíciós tárgyalásokat folytattunk, amikor kitört a válság. Mindegy, hogy ügyesek vagy csak szerencsések voltunk-e, végül jól jártunk azzal, hogy el kellett halasztanunk az akvizíciókat, és felfüggesztettük a tárgyalásokat. Manapság leginkább a lengyel és az orosz piac vonzó számunkra, de figyelemmel kísérünk minden potenciális befeketetési lehetőséget a kelet-közép-európai térségben. Érdeklődtünk a KBC helyi leánycége, a Warta iránt is, a német Talanx azonban elvitte előlünk. Képtelenül magas árat fizettek érte, amit mi nem tettünk volna meg.

P.: A hírek szerint azonban érik egy kivásárlás a Generali berkein belül: az olasz tulajdonos megvenné a PPF Csoport kisebbségi részesedését. Milyen változásokat indíthat el ez?

L. B.: Részvényesi megállapodásunk úgy szól, hogy 2014-ben közösen dönt a Generali és a PPF a jövőről. Többféle megoldás lehetséges. Egyrészt folytatódhat a két cég jelenlegi együttműködése, ha azonban nem tudunk erről megállapodni, a Generali egy előre meghatározott áron megvásárolhatja a PPF Csoport részesedését. További lehetőség, hogy a részvényesek úgy döntenek, hogy egy harmadik félnek adják el részesedésüket. A legvalószínűbb ma az első két lehetőség közül valamelyik, de túl korai erről még részleteket mondani. A Generali PPF Holding jelenleg függetlenül működik, és komoly értéket teremt részvényeseinek. Azt várom, hogy ez folytatódni fog 2014 után is, függetlenül a Generali és a PPF végleges megállapodásának kimenetelétől

Ladislav Bartonicek 1964-ben született, diplomáját a Cseh Műszaki Egyetemen, MBA fokozatát a Rochester Institute of Technologyn szerezte. 1996-ig a PPF investicní spolecnost vezérigazgatója volt, majd 2000-től a legnagyobb cseh biztosító, a Ceská pojis»ovna igazgatóságának elnökeként dolgozott. 2004 márciusa óta a cseh biztosítók szövetségének elnöke, 2008 januárja óta pedig a Generali PPF Holding vezérigazgatója.

P.: Mennyire töltik el aggodalommal az európai fejlemények, mint például a görög dilemmák, vagy az a tény, hogy a Generali komoly kitettséggel rendelkezik az olasz kötvénypiacon?

L. B.: Nem spekulálnék azzal kapcsolatban, Görögország vajon elhagyja-e az eurózónát, esetleg követik-e mások is. Nyilvánvaló, hogy Európa az elmúlt évtizedekben adósságból finanszírozta saját jólétét, és ez nem folytatható. Nagyon nehéz azonban elmagyarázni az embereknek, hogy jelentős bércsökkentésre van szükség, ezért a szélsőségek sok helyen, így például Magyarországon is erősödnek. Az adósságválság probléma, de ennél még nagyobb baj származhat a társadalmi elégedetlenségből. Minden eszközzel arra kell törekedni ezért, hogy a társadalmi feszültségek mérséklődjenek.

• Címkék:
• bankok