Jegybanki alapkamat - határ a csillagos ég?
Ahhoz, hogy a jegybanki döntés gazdaságra gyakorolt hatását megértsük, mindenekelőtt azzal kell tisztában lenni, hogy a kamatemelés milyen csatornán keresztül képes visszafogni az inflációt. Nos, ha a kamatlábak emelkednek, akkor az összességében a piaci kereslet csökkenésével jár együtt, hiszen a magasabb kamatok megdrágítják a hiteleket, ami csökkenti a vállalkozások beruházási célú keresletét, illetve mérsékli a háztartások hitelből való költekezését is. A gyengülő kereslet pedig kordában tartja az árak emelését, és fékezőleg hat a bérek növekedésére is, ami makroszinten az egyik legfontosabb inflációs tényező. Más oldalról megközelítve úgy is fogalmazhatunk, hogy a kamatemelés "hűti" a gazdaságot, s ezen keresztül vezet az infláció csökkenéséhez.
Csakhogy itt jönnek elő a problémák, s ezen keresztül érthető meg az, hogy a fejlett országok jegybankjai - szemben a hazai jegybankkal - a növekvő infláció ellenére sem rohannak hanyatt-homlok kamatot emelni. Ugyanis hűteni a gazdaságot akkor, amikor a gazdasági aktivitást és a munkanélküliség szintjét tekintve az egyébként is "fagyott" - illetve árnyaltabban fogalmazva enyhén "olvadó" - állapotban van, nem tűnik a közgazdasági racionalitással kifejezetten összeegyeztethető magatartásnak. Mindez különösen jól látható akkor, ha egy picit mögé nézünk, hogy mi is áll a vártnál kétségkívül magasabb infláció hátterében.
A vártnál nagyobb inflációt elsősorban a háztartási energia (7,5%), az üzemanyagok (20,1%), s az idényáras élelmiszerek (34,2%) drasztikus növekedése magyarázta. Ez még tisztábban látható akkor, ha az úgynevezett maginfláció alakulását nézzük. És ez most számunkra mind az infláció, mind a jegybanki kamatpolitika értékelése szempontjából rendkívül fontos.
A maginfláció számításának éppen az a lényege, hogy az árváltozások tartós komponensét ragadja meg, azaz kiszűri az átmeneti, vagy nem piaci eredetű (például a rendkívüli időjárás, hatósági áremelések stb. okozta) hatásokat. A maginfláció számításánál éppen ezért hagyják figyelmen kívül például az idényáras élelmiszereket, vagy a hatóságilag szabályozott áras termékeket, de még a piaci áras energiahordozókat is. A KSH által így számított maginfláció értéke jelentősen eltér a hivatalos inflációs rátától. Az elmúlt év decemberében a maginfláció ugyanis történelmi mélyponton, mindössze 2%-on állt. Ez kevesebb, mint fele az egy évvel korábbi, tehát a 2009 decemberében meglévő értéknek.
Vagyis a piaci alapú, tartósnak tekinthető inflációs nyomás brutálisan csökkent az elmúlt évben. Pontosan úgy, ahogyan azt egyébként a közgazdasági elmélet a válságban lévő ("lefagyott") gazdaságok esetén prognosztizálja. És most kanyarodjunk vissza újra a jegybanki kamatemeléshez!
Ha a jegybanki célnál magasabb inflációt döntően a költségoldali nyomás (energiaárak, nyers élelmiszerek stb.) növekedése magyarázza - és nálunk kétségkívül ez a helyzet -, akkor azt kamatemeléssel nem célszerű - és tulajdonképpen nem is lehet - megfogni. Az ilyen politika többet árt, mint használ, mert miközben a magasabb kamat mérsékli a gazdaságban a keresletet, vagyis nehezíti a válságból éppen csak meg-meginduló kilábalást, aközben nem tudja megakadályozni a költségoldalról (főleg a világpiaci árak alakulásából) táplálkozó inflációs nyomást.
A kamatemelés az infláció tompításánál elsősorban akkor hatásos, amikor a gazdaságot valóban hűteni kell. Vagyis az inflációt a kereslet húzza, azaz egy konjunktúra van kibontakozóban, amelyet gyors bérnövekedés, a maginfláció meglódulása, és a munkanélküliség markáns csökkenése fémjelez. Nyilvánvaló, hogy nálunk szó sincs erről. Hasonló a helyzet más fejlett országokban is, ahol az infláció szintén gyorsulóban van, azzal az eltéréssel, hogy náluk nem hogy egymás után többszöri, hanem - a hazai jegybanki gyakorlattal szemben - semmilyen kamatemelésre nem került sor. Ez a cikk folytatódik
Varga Mihály szerint a vámháború átírhatja az idei növekedési pályát
Recessziós és inflációs kockázatok jelentek meg.
A tűzszünet lejártával berobbantak a bombázások, hatalmas fordulatot jelentett be Putyin - Háborús híreink kedden
Cikkünk folyamatosan frissül.
Vámháborús hírekre rángatják a forintot
Az amerikai pénzügyminiszter szerint hamarosan jöhet a fordulat.
Egy pozitív jel elég volt a vámháborúról, máris tépik az amerikai tőzsdéket
Megszólalt Scott Bessent.
Pénzmosási botrányok után reformálta meg a Vatikán pénzügyeit Ferenc pápa
Nemcsak hitéletileg jelentős hagyatékot hagyott hátra az egyházfő.
Az amerikai finomítóipar válsága
Egy mondat a gyűjtőoldalra: Az amerikai finomítóiparnak a keresletcsökkenés és a szigorúbb szabályozások miatt szerkezetátalakításon kellene átesnie a fentarthatóbb működés érdekében.
Van egy előrejelzés, ami akár működhet is
Három hete havazott, múlt héten eljött a 30 fok - mintha Donald Trump vámbejelentéseit néznénk az időjárás köntösébe bújva. Ilyen az, amikor a bőrünkön kezdjük...
The post Van egy előre
Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül Lehetetlen? Nem. Nehéz? Igen. Sokan panaszkodnak, hogy ma Magyarországon lehetetlen
Amit a unit linked biztosításokról tudnod kell(ett volna)
Hogy mennyire nem felesleges írni a pénzügyi termékekről újra és újra, az a múlt heti cikk hozzászólásaiból derül ki, akár itt, akár a Facebookon. Hiába volt róla már számtalanszor sz
Minél több bizonytalanságot okoz Trump, annál valószínűbb a recesszió
Zsiday Vikor volt a Partizán vendége, Trump vámpolitikáját vitatta meg Gulyás Márton műsorvezetővel. Az interjút megnézheted a YouTube-on, A HOLDBLOG-on egy szerkesztett változatát közöljük
Zsidayval vágjuk a rendet a káoszba
Zsiday Viktorral próbáltunk meg rendet teremteni Trump fejében. De sikerült? Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, A
NIS2 megfelelés minimális üzletmenettel rendelkező szervezeteknek
A NIS2 hazai szabályozásának hatálya alá olyan szervezetek is bekerülhetnek, amelyek üzletmenete, vagy létszáma minimális, de jelentős árbevételük, vagy ágazati szerepük miatt a NIS2 érint
Hogyan jutnak el a szélturbinák a tökéletes körforgásos gazdaságig?
A megújuló energiaforrások közül a szélenergia mutatja az egyik legdinamikusabb fejlődést, miközben a költséghatékonysága is évről-évre jelentősen javul. A tökéle


- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
- Ömlenek a fegyverek Európa délkeleti bástyájába – Bármikor berobbanhat a két NATO-ország konfliktusa?
- Itt a halállista: ezeket a befektetéseket kerüld most
- Az euró lassan, de biztosan átveszi a dollár szerepét
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Sokakat megrémisztett a Fed-elnök beszéde – Hova mehet most a pénz?
Estek a piacok a beszéd hatására.
Budakeszitől az USA-ig: a Mayer Szörp hihetetlen sztorija
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.