Jegybanki alapkamat - határ a csillagos ég?
Ahhoz, hogy a jegybanki döntés gazdaságra gyakorolt hatását megértsük, mindenekelőtt azzal kell tisztában lenni, hogy a kamatemelés milyen csatornán keresztül képes visszafogni az inflációt. Nos, ha a kamatlábak emelkednek, akkor az összességében a piaci kereslet csökkenésével jár együtt, hiszen a magasabb kamatok megdrágítják a hiteleket, ami csökkenti a vállalkozások beruházási célú keresletét, illetve mérsékli a háztartások hitelből való költekezését is. A gyengülő kereslet pedig kordában tartja az árak emelését, és fékezőleg hat a bérek növekedésére is, ami makroszinten az egyik legfontosabb inflációs tényező. Más oldalról megközelítve úgy is fogalmazhatunk, hogy a kamatemelés "hűti" a gazdaságot, s ezen keresztül vezet az infláció csökkenéséhez.
Csakhogy itt jönnek elő a problémák, s ezen keresztül érthető meg az, hogy a fejlett országok jegybankjai - szemben a hazai jegybankkal - a növekvő infláció ellenére sem rohannak hanyatt-homlok kamatot emelni. Ugyanis hűteni a gazdaságot akkor, amikor a gazdasági aktivitást és a munkanélküliség szintjét tekintve az egyébként is "fagyott" - illetve árnyaltabban fogalmazva enyhén "olvadó" - állapotban van, nem tűnik a közgazdasági racionalitással kifejezetten összeegyeztethető magatartásnak. Mindez különösen jól látható akkor, ha egy picit mögé nézünk, hogy mi is áll a vártnál kétségkívül magasabb infláció hátterében.
A vártnál nagyobb inflációt elsősorban a háztartási energia (7,5%), az üzemanyagok (20,1%), s az idényáras élelmiszerek (34,2%) drasztikus növekedése magyarázta. Ez még tisztábban látható akkor, ha az úgynevezett maginfláció alakulását nézzük. És ez most számunkra mind az infláció, mind a jegybanki kamatpolitika értékelése szempontjából rendkívül fontos.
A maginfláció számításának éppen az a lényege, hogy az árváltozások tartós komponensét ragadja meg, azaz kiszűri az átmeneti, vagy nem piaci eredetű (például a rendkívüli időjárás, hatósági áremelések stb. okozta) hatásokat. A maginfláció számításánál éppen ezért hagyják figyelmen kívül például az idényáras élelmiszereket, vagy a hatóságilag szabályozott áras termékeket, de még a piaci áras energiahordozókat is. A KSH által így számított maginfláció értéke jelentősen eltér a hivatalos inflációs rátától. Az elmúlt év decemberében a maginfláció ugyanis történelmi mélyponton, mindössze 2%-on állt. Ez kevesebb, mint fele az egy évvel korábbi, tehát a 2009 decemberében meglévő értéknek.
Vagyis a piaci alapú, tartósnak tekinthető inflációs nyomás brutálisan csökkent az elmúlt évben. Pontosan úgy, ahogyan azt egyébként a közgazdasági elmélet a válságban lévő ("lefagyott") gazdaságok esetén prognosztizálja. És most kanyarodjunk vissza újra a jegybanki kamatemeléshez!
Ha a jegybanki célnál magasabb inflációt döntően a költségoldali nyomás (energiaárak, nyers élelmiszerek stb.) növekedése magyarázza - és nálunk kétségkívül ez a helyzet -, akkor azt kamatemeléssel nem célszerű - és tulajdonképpen nem is lehet - megfogni. Az ilyen politika többet árt, mint használ, mert miközben a magasabb kamat mérsékli a gazdaságban a keresletet, vagyis nehezíti a válságból éppen csak meg-meginduló kilábalást, aközben nem tudja megakadályozni a költségoldalról (főleg a világpiaci árak alakulásából) táplálkozó inflációs nyomást.
A kamatemelés az infláció tompításánál elsősorban akkor hatásos, amikor a gazdaságot valóban hűteni kell. Vagyis az inflációt a kereslet húzza, azaz egy konjunktúra van kibontakozóban, amelyet gyors bérnövekedés, a maginfláció meglódulása, és a munkanélküliség markáns csökkenése fémjelez. Nyilvánvaló, hogy nálunk szó sincs erről. Hasonló a helyzet más fejlett országokban is, ahol az infláció szintén gyorsulóban van, azzal az eltéréssel, hogy náluk nem hogy egymás után többszöri, hanem - a hazai jegybanki gyakorlattal szemben - semmilyen kamatemelésre nem került sor. Ez a cikk folytatódik
Radikális változást követel az ENSZ vezetője: egyszerűen nem működik jól a szervezet
Túl sok a vétó mostanában.
Egyre több szakértő állítja: Putyin arcon röhögi Trumpot
Nem veszi túl komolyan az amerikai elnököt.
Hat éve még senki nem bízott abban, hogy ez megtörténhet - Újra megnyílt az ikonikus műemlék
Emmanuel Macron adta át a tornyokat.
Meg is jött Moszkva válasza a légtérsértésre: nem ők voltak
Azt mondjuk nem magyarázták el, hogy az észtek miért gondolják másképp
Hat kilométeres füstfelhő szállt fel az éjszaka: ismét megmozdult a Tűzgyűrű
Három hónapja volt az utolsó kitörés.
Hasadás az EKB-ban: van, aki sürgeti az újabb kamatvágást
Feleslegesnek tartja, hogy rettegjenek az inflációtól.
Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po
Rekordroham: 152 ezer háztartás rohanhat az Otthon Start hitelért a következő fél évben
A GKI friss felmérése szerint a lakosság 8,2%-a készül igénybe venni az új támogatott hitelt. De kik tervezik igényelni a kedvező lakáshitel programot? Milyen rekordok dőltek már meg az első
És a tengeralattjárókat ki fogja szabályozni?
E heti adásunkban mi úszunk, a tengeralattjárók viszont elsüllyednek. Szabó Dávid meg szakért. Valamelyest. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók..

Zöld szállodák: így formálja át a technológia a jövő utazásait
Képzeljünk el egy hotelt, ahol a zuhany pontosan jelzi, mennyi vizet használunk, az esővíz rögtön a medencébe kerül, a reggelinél pedig pontosan annyit főznek, amennyit val
Mennyit fogsz keresni?
Nemrég láttam Redditen egy kérdést, hogy mennyit keresnek az emberek a multin kívüli életben. Az internet nem egy jó merítés, mert általában a jobb helyzetben lévők használják, illetve bizo
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

Superwood: a fa, amely az acéllal is felveszi a versenyt
Genetikailag módosított fa, amely új dimenziót nyithat az építőanyagok világában.


Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod