Gazdaság

Növekedett-e a tőkeellátottság?

Lukács András
Általános az egyetértés abban, hogy a magyar vállalkozások legnagyobb problémája a tőkehiány, a tőkeszegénység. Vajon az elmúlt 4 évben gyarapodott vagy fogyott a tőke Magyarországon? Alábbi írásomban bemutatom, hogy Magyarországon összességében jelentősen romlott a tőkeellátottság, ami az ország egyre fokozódó leszakadását vetíti előre.
Annak érdekében, hogy a tőkeellátottságról véleményt alkossunk, tudnunk kell, melyek és mekkorák egy mai gazdaságban a tőke összetevői. A vállalkozások tőkéjét tekintve, az elmúlt évtizedekben drámai változásokat mutatott a világ. Jól jellemzi a helyzetet az a tény, hogy 1975-ben az Amerikai Egyesült Államok gazdaságát leginkább meghatározó 500 cég piaci értékének 83 százalékát tették ki a tárgyi javak és mindössze 17 százalékát az immateriális javak. Amint azonban az 1. ábrán láthatjuk, 35 év alatt ez az arány teljesen megfordult: 2009-ben már a meghatározó jelentőségű amerikai vállalatok értékének 81(!) százalékát az immateriális javak alkották.

Növekedett-e a tőkeellátottság?
Napjainkban már világszerte általánossá vált, hogy egy korszerű vállalkozásnak nem a tárgyi javak (pénzeszközök, gépek, berendezések, épületek stb.), hanem az immateriális javak (a képzett, magas munkakultúrával rendelkező, egészséges munkaerő, egyéb szellemi értékek, innovációs képesség, alkalmazott szervezési módszerek, vállalati kultúra és arculat stb.) alkotják vagyonának, illetve tőkéjének túlnyomó részét.

Hasonló arányok jellemzik az országokat is. A mai világban egy ország tőkéjének nagyobbik részét az immateriális tőke teszi ki, és minél inkább fejlődni akar egy ország, annál inkább az immateriális tőkéjét kell növelnie. A Világbank által készített, nemzetközileg nagy visszhangot kiváltó (Magyarországon azonban sajnos egyáltalán nem közismert) tanulmány szerint 2000-ben a legfejlettebb államok tőkéjének már több mint 80 százalékát tette ki az immateriális tőke, és a közepesen fejlett országokban is megközelítette a 70 százalékot (ld. a 2. ábrát). Az országok esetében az immateriális tőkét elsősorban a munkaerő képzettsége és munkavégző képessége (testi és lelki egészsége), a jogbiztonság, az elszámoltathatóság, a politikai stabilitás, az erőszakmentesség, a hatékony kormányzati működés, a szabályozás és ellenőrzés minősége, valamint a korrupciómentesség alkotja. Tekintsük most át egyenként, miként alakultak ezek, a tőkeellátottság mértékét alapvetően meghatározó tényezők az elmúlt négy évben Magyarországon!

Növekedett-e a tőkeellátottság?
Amint láthattuk, napjainkban a tőke döntő részét a humán erőforrások alkotják, ezt pedig mindenekelőtt az oktatás biztosítja. A 2012. évi PISA-vizsgálatok eredményei a hazai közoktatási teljesítmények ijesztő romlását mutatják, és mérvadó szakemberek szerint az elmúlt négy év oktatáspolitikájának következményeként további számottevő romlásra lehet számítani. A felsőoktatásra jutó állami támogatások 2013-ban nominálisan 55 milliárd forinttal kevesebb volt, mint 2009-ben (3. ábra), ami reálértéken 36 százalékos csökkenést jelent ezen időszak alatt. 2013-ban 26 ezerrel kevesebb diák jutott be a felsőoktatásba, mint 2010-ben.

Növekedett-e a tőkeellátottság?
A rendszerváltás óta félmillió magyar távozott külföldre - minden bizonnyal végleg, hacsak valamilyen csoda nem történik. A Tárki kutatásai szerint 2012-ben már minden ötödik felnőtt magyar azt tervezte, hogy rövidebb vagy hosszabb időre külföldre költözik. Ezt a szándékot pedig tett követi: az elmúlt négy évben felgyorsult a kivándorlás. Nem lehetnek kétségeink afelől sem, hogy többnyire a legjobb koponyák, nagyrészt vállalkozó kedvű fiatalok hagynak itt bennünket, akik itthon maradva a leginkább segíthetnék országunk fellendülését. A veszteség sokrétű: odalesz országunk számára a felnevelésükre, oktatásukra fordított összeg, ami fejenként több 10 millió forint; nem dolgoznak, termelnek nálunk, így kisebb lesz a GDP; nem is fogyasztanak nálunk, ami tovább nehezíti a hazai vállalkozások helyzetét; sok helyen más komoly bajokat is okoz a hiányuk - például az egészségügyi személyzet elvándorlása miatt lassabban gyógyulnak a betegek, több lesz a beteg, növekszik a munkaidő-kiesés stb. Ha az így keletkező veszteségeket egy főre számítva évi 10 millió forintnak vesszük, és ezt megszorozzuk az említett 500 ezer fővel, akkor évi 5 ezer milliárd forintot kapunk!

"Elmúlt4év" A Portfolio.hu az "Elmúlt4év" sorozatának keretében üzletembereket, egyetemi oktatókat, piaci elemzőket, gazdasági szereplőket kért fel, hogy mondják el, milyennek látták a mögöttünk hagyott kormányzati ciklus négy évét, illetve értékeljék a kilátásainkat. Mindezt műfaji megkötöttség és szorosabb témamegjelölés nélkül. Az írások ezen az oldalon olvashatók.

A magyar lakosság szinte valamennyi egészségi mutató tekintetében messze elmarad az Európai Unió más országaitól, beleértve a 2004 óta csatlakozott többi tagállamot is. Az egészségügy helyzete az elmúlt négy évben tovább romlott: az ágazat teljesítményének minőségét és mennyiségét is leginkább meghatározó tényező az ott dolgozó szakemberek, a kivándorlásuk viszont szinte töretlenül folytatódott, sőt az egészségügyi szakdolgozóké 2013-ban tovább növekedett.

Nem vitatva a gyógyító egészségügy fontosságát, azt tudnunk kell, hogy az szakértői becslések szerint mindössze mintegy 15 százalékban határozza meg a lakosság egészségi állapotát; további mintegy 45 százalékért az életmód, közel 40 százalékért pedig a környezet a felelős (az egyszerűség kedvéért a genetikai tényezőket itt figyelmen kívül hagyjuk). Ez utóbbit tekintve, a helyzet jelentősen romlott az elmúlt 4 évben. Környezetvédő civil szervezetek a kormányzati ciklus félidejében 177 részterületen elemezték a kormány környezetpolitikai teljesítményét, és azt - az ötfokozatú iskolai osztályzatok mintáját alkalmazva - összességében gyenge kettesre értékelték. A helyzet azóta sem javult, sőt inkább tovább romlott.

Az elmúlt négy évben Magyarországon jelentősen erősödtek a korrupciós kockázatok. Ezt számos elemzés, tanulmány támasztja alá, többek között a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Az intézményrendszer és a költségvetés átláthatósága Magyarországon című tanulmánya. A tanulmány egyebek mellett a következőket állapítja meg: "Kétharmados országgyűlési többségére támaszkodva a kormány a fékek és ellensúlyok szerepét betölteni hivatott intézmények irányítását a végrehajtó hatalom iránt elkötelezett személyekre bízta, más esetben a vonatkozó törvényeket átírva szűkítette az intézmények ellenőrzési lehetőségeit. Ennek a folyamatnak az eredményeként a fékek és ellensúlyok rendszere a 2010 óta regnáló kormány alatt szétzilálódott. (...) Magyarországon egyes üzleti csoportok és a politikai rendszer korrupt összefonódása tényként kezelhető. A közhatalom a fékek által nem ellensúlyozott mértékű politikai hatalmat összpontosító kormány foglyává vált, a kormány pedig gyakran önkényesen dönti el, hogy mely üzleti szereplőkkel hajlandó együttműködni. A kivételezett üzleti csoportokat akár közhatalmi eszközökkel, jogszabályokkal és/vagy közpénzek transzferálásával is előnyhöz juttatja. Ez a gazdasági szereplők részéről járadékvadászathoz vezet, aminek az a következménye, hogy a vállalatok nem a profitszerzésben, hanem az állam kegyeinek keresésében lesznek érdekeltek."

A jogbiztonságnak az elmúlt négy év során bekövetkezett gyengülése nyilvánvaló, erről már sokan írtak, így például ebben a rovatban is, ezért ezeket most nem ismételném. Az elszámoltathatóságot illetően sokat mond már az az adat is, hogy az állami költségvetés átláthatósága tekintetében nemcsak a többi uniós ország van messze előttünk, hanem még olyan országok is megelőznek, mint Botswana és Tanzánia. A helyzetünk korábban sem volt jó, de azt határozottan merem állítani - mint az állami költségvetéshez immár 23 éve rendszeresen javaslatokat készítő civil szervezet vezetője -, hogy a jelenlegi kormány alatt a korábbiakhoz képest is számottevően romlott a helyzet. Továbbá az elmúlt négy évben általában is számos olyan jogszabályt hoztak, amelyek rendkívül megnehezítették az információhoz való hozzáférést, illetve a társadalmi részvételt a döntések előkészítésében (ilyenek voltak például az egyes kiemelt beruházásokról szóló törvények, az információszabadságról szóló törvény korlátozó rendelkezései, a Ptk.-nak az információhoz jutást megnehezítő előírásai).

A kormányzati működés hatékonysága jelentősen romlott. Az indoklás nélküli elbocsátás lehetősége és az ehhez kapcsolódó néhány emblematikus ügy végképp elbizonytalanította az közigazgatásban dolgozókat, akiknek (tisztelet a kevés kivételnek) a fő céljuk immár a saját túlélésük lett, nem pedig a köz feltétel nélküli szolgálata. (Az emblematikus ügyek közé tartozott például az az eset, amikor a földrajzinév-bizottság tagjai arra szavaztak, hogy a Ferihegyi reptér új neve ne a kormány által javasolt Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér legyen, hanem Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest-Ferihegy. Ezt követően a "rosszul" szavazókat nemcsak a bizottságból, hanem a főállásukból is kirúgták, egyértelműen megüzenve minden közigazgatási dolgozónak, mihez tartsa magát.) Mint a közigazgatással rendszeresen kapcsolatban lévő szervezet vezetője, a leépülést magam és munkatársaim nap mint nap a saját bőrünkön tapasztaljuk.

A kormányzati politika eredményességét (vagy eredménytelenségét) tükrözi az innováció alakulása is. A Világgazdasági Fórum (WEF) Globális Versenyképességi Jelentése szerint e téren 2013-ban Magyarország minden mutatója romlott a 2012. évihez képest. A jelentés szerint az innovációs kapacitásban a világ 148 országa között egy év alatt a 45. helyről a 97. helyre zuhantunk. Bár a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala állásfoglalásában cáfolni igyekszik a jelentés megállapításait, az a tény, hogy a kormányzati ciklus első éveiben jelentős összegeket vontak el a kutatás-fejlesztéstől, azt valószínűsíti, hogy a WEF számaiban lehet némi igazság. Egy magas színvonalon dolgozó kutatócsoport létrehozásához ugyanis több év kell, felbomlasztásához viszont egy hónap is elég, hiszen ez utóbbihoz elegendő például a források megvonása. Az innovációs lehetőséget szintén jelentősen rontja, és az ezzel kapcsolatos hivatalos statisztikákat igencsak megkérdőjelezi az innovációs támogatások terén is általánossá vált korrupció, amiről személyesen is rendszeresen hallok a legkülönbözőbb vállalkozóktól, akik a környezetvédelemhez kapcsolódó innovációkkal foglalkoznak.

A politikai stabilitás egyik alapfeltétele a méltányos jövedelemelosztás, illetve az arányos közteherviselés. A nagy szociális egyenlőtlenségek nemcsak a hátrányos helyzetűek számára rossz, hanem az egész társadalomra és gazdaságra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak. A 2010-es kormányváltás óta viszont nőttek az egyenlőtlenségek. Ennek okai közé tartozik az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, amely évi több százmilliárd forintot csoportosított át a jómódú rétegeknek, valamint az adócsalások és adóelkerülések elterjedtsége. Ez utóbbira szemléletes példa az évi 1700 milliárd forintra becsült áfacsalás, ami a kormányzati - fogalmazzunk finoman - tétlenség következtében érte el ezt a hatalmas mértéket.

Bár a szerkesztőség felkérése alapján ennek az írásnak az elmúlt négy évről kellett szólnia, igazságtalanság lenne a részemről, ha itt nem szögezném le: a korábbi kormányoknak is óriási a felelőssége azért, hogy idáig jutottunk. Továbbá távolról sem állítom, hogy a jelenlegi kormány minden intézkedése hibás lett volna, azonban úgy látom, hogy az elmúlt négy év kormányzati tevékenysége következtében Magyarországon összességében jelentősen romlott a tőkeellátottság, ami az ország egyre fokozódó leszakadását vetíti előre.

NÉVJEGY Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, az Európai Zöld Költségvetés (Green Budget Europe) egyik alelnöke, a Moszkvai Földtani Egyetemen (MGRI) szerzett geofizikusi diplomát 1975-ben. Az 1988-ban alakult, jelenleg 70 tagszervezetet tömörítő Levegő Munkacsoport egyik alapítója. Több mint 60 tanulmány szerzője vagy társszerzője a környezetvédelem, a környezetgazdaságtan, illetve a környezetileg fenntartható közlekedés témakörében. Több ezer alkalommal jelent meg a médiában.

koronavírus járvány covid-19 vakcina oltás ampulla
országos gerincgyógyászati központ budai egészségközpont
izrael vakcina újranyitás
ausztria_tajkep_hegy_haz
temesvár

Kasza Elliott-tal Magyar Telekom

Február 25-én jelentett a Telekom, és kisebb sokkot okozott az osztalékhoz kapcsolódó közleményével, miszterint...

Variance Minden (is) eladó!

Közel két hónapja próbálok nekifogni, hogy kiírjam magamból az NFT (Non Fungible Token) téma kapcsán a gondolataimat...

Kiszámoló A bőség zavara

A mai ember a bőség zavarában él. Elég elmenni egy bevásárlóközpontba, bemenni az éttermi részre vagy ellátogatni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Tedd meg az első lépéseket a tőzsdei befektetéset terén-fogjuk a kezed!
Online előadás
Mik azok a japán gyertyák és miért hasznosak? Aktuális, élő példák az amerikai részvénypiacról.
országos gerincgyógyászati központ budai egészségközpont