Gazdaság

Nagy kamu a bérlemaradás?

Portfolio
"Illúziókon alapul és illúziókat kelt az a közkeletű vélekedés, amely szerint nemzetközi összehasonlításban a hazai árak szintje sokkal magasabb, ellenben a bérszint jóval alacsonyabb annál, mint amit a gazdaság viszonylagos fejlettsége indokol. Az ilyen jelszavak azt a hamis, teljesíthetetlen ígéretet hordozzák, hogy Magyarország átlagos kereseti szintje reálgazdasági erőfeszítések nélkül is közeledhet az Európai Unió fejlett tagországainak kereseti szintjéhez." - írja Oblath Gábor közgazdász, az ÉS-ben. A közgazdász szerint a kérdéssel kampányoló pártokat egyszerre támadta meg egy ragályos kór: az árfelzárkózás és a bérlemaradás illúziója.
Az "Európai munkáért - európai béreket!" Jobbik-szlogen azt üzeni, hogy egyórányi átlagos magyarországi munka ugyanakkora termelési mennyiséget képes létrehozni, mint egyórányi átlagos nyugat-európai munkaráfordítás. Ha ez megfelelne a tényeknek, valóban indokolt lenne az a követelés, hogy a hazai béreket - valakik - emeljék fel a nyugat-európai szintre - írja Oblath, aki rögtön rá is mutat: a helyzet egyáltalán nem ez. Magyarországon az egy ledolgozott órára GDP mennyisége a nyugat-európai (EU-15) átlag 53 százalékának felelt meg 2012-2013-ban.

Hasonlóképpen fals az Együtt-PM kampányszövege: "Ne csak áraink, a fizetésünk is legyen európai!" Egyrészt az ár- és a bérszint ilyen formában nincs összefüggésben egymással. Ha az áraink (nyugat)-európaiak lennének, a bérünk akkor is csak a nyugati bérek fele lehet, ha a termelékenységünk fele a fejlett országokban látottaknak. Ráadásul az árszintre vonatkozó megállapítás nem is igaz: az áraink egyáltalán nem nyugat-európaiak. 2012-ben az össztermelés - a GDP - árszintje Nyugat-Európa megfelelő mutatója 54 százalékának, a háztartási fogyasztási kiadásoké pedig 57 százalékának felelt meg.

Bár a hétköznapokban szívesen soroljuk azokat a termékeket, amiket "kint" olcsóbban meg lehet kapni, valójában azonban ha egy magyar átlagkereső Nyugat-Európában próbálna itthoni fizetéséből megélni, akkor életszínvonala nagyjából a felére zuhanna (például Dániában 60, Angliában 50, Németországban 40 százalékkal csökkenne) - hívja fel a figyelmet Oblath a gazdasági adatok alapján. "Azok a nyugat-európai nyugdíjasok, akik Magyarországra költöznek, nem szenvednek pénzillúzióban: tudják, hogy időskori jövedelmük vásárlóereje több mint kétszeresére is emelkedhet, ha azt nálunk, nem pedig anyaországukban költik el."

Az a nyugatra látogató turista, aki csak az elektronikai cikkek árát hasonlítja össze, egyáltalán nem érzékeli, hogy a hazai átlagos árszint lényegesen alacsonyabb a nyugat-európainál, sőt ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalja. Ugyanezt tapasztalhatja bárki, aki a távközlési díjakat veti egybe. Aki a ruházati termékek árát nézi, azt találja, hogy a hazai árszint csaknem azonos a nyugatival, aki pedig az élelmiszerekét, arra jut, hogy erősen megközelítettük a nyugati árszínvonalat.

Ha azonban megkérdezzük Nyugat-Európában dolgozó ismerőseinket vagy hozzátartozóinkat, hogy havonta mennyit költenek lakhatásra (lakbér, háztartási energia stb.), megváltozik a kép: e szolgáltatások díja átlagosan két és félszerese (Angliában háromszorosa, Dániában 3,3-szerese) a hazainak. (Magyarországon a lakhatási költségek az összes háztartási kiadás közel egynegyedét, Nyugat-Európában valamivel magasabb hányadát teszik ki.) Az árarányok összehasonlítása alapján az az általánosabb minta rajzolódik ki, hogy Magyarországon a háztartások által fogyasztott árucikkek ára közelebb van a nyugat-európai szinthez, a szolgáltatásoké pedig jóval távolabb: 2012-ben az előbbiek árszintje a nyugati árszint 77, az utóbbiaké annak 44 százalékán állt. E kettő súlyozott átlagaként adódik a fogyasztási kiadások Nyugat-Európához viszonyított 57 százalékos relatív árszintje.

Hasonló képet láthatunk, ha a béreket hasonlítjuk össze. Pontosabban a versenyképességi szempontból meghatározó hazai bruttó bérköltséget, ugyanis a nettó bérek innentől már (többek között) azon múlnak, hogy az állam mennyit kíván elvonni belőle. "A hazai bruttó bérköltség átlagos szintje euróban kifejezve a nyugat-európai szint mintegy 30 százalékának felelt meg 2012-ben. Ez önmagában megint csak keveset jelent: figyelembe kell venni, hogy a GDP árszintje a nyugat-európai átlag 54 százalékán állt. A termelői reálbérek így számított, mintegy 55 százalékos felzárkózottsága (30/54=0,55) csaknem pontosan megfelel az ország 53 százalékos relatív termelékenységi szintjének." Vagyis a bérköltségek tekintetében nem tapasztalható bérlemaradás - állapítja meg Oblath Gábor.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne bérfelzárkózás Magyarországon. Annak azonban egyetlen útja a gazdasági fejlődés, amiben mostanában nem teljesítettünk jól.

NÉVJEGY Oblath Gábor közgazdász, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének és az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa. 1975-ben szerzett közgazdász diplomát, 1995-ben kandidátusi fokozatot. 1975-től a Konjunktúra- és Piackutató Intézet (1987-től: Kopint-Datorg) munkatársa, majd kutatási igazgatója; 2000 és 2002 között a Kopint-Datorg IT elnöke. Vendégkutató volt a Helsinki School of Economics-on, a Brookings Institution-ban és a Finn Nemzeti Bankban; dolgozott az ENSZ EGB elemzési részlegénél, oktatott a CEU Közgazdasági Tanszékén. 2001 és 2008 között az MNB Monetáris Tanácsának, 2009- 2010-ben a Költségvetési Tanácsnak a tagja. Fő kutatási területei: makrogazdasági politika, gazdasági felzárkózás, külgazdasági versenyképesség, a makrogazdasági statisztikák módszertani kérdései. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának és az MTA Közgyűlésének választott, nem akadémikus tagja. Szakmai eredményeit Káldor-díjjal és Fényes Elek díjjal ismerték el.

HitelesAndrás

Pénzügyi tudatosság gyermekszemmel

Egy pénzügyi csoportban beszélgetés bontakozott ki, hogy a gyermekeket mikor és milyen mélyen kell bevonni a pénzkezelésbe, illetve mikor kell felhívni a figyelmüket a befektetés fontosságára&

KonyhaKontrolling

Ez védi a megtakarításod!

Az internetes beszélgetéseimben rendre belefutok, hogy az emberek nem tudják, hogy mire jó a betétvédelem, mire a befektetővédelem. Pedig nagyon fontos megérteni ezeket a koncepciókat, mert a koc

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Minden tojás ugyanabba a kosárba? Olyan nagyhatalommá válik Magyarország, aminek csúnya vége lehet

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Property Warm Up 2024
2024. március 7.
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Retail Day 2024
2024. április 11.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!