Csak egyetlen nagy dolgot ígért a kormány - Szerinted teljesítették?

Tíz év alatt 1 millió munkahely létrehozását vállaltuk, és már 736 ezernél tartunk

- mondta Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében. Emlékezetes, a kormánynak ez volt a leginkább kézzelfogható gazdasági ígérete 2010-ben. A miniszterelnök úgy számolhatott, hogy ennyi munkahely jött létre azóta, hogy a 2010-es választásokat megnyerték egészen a tavalyi év végéig. (Ezzel kapcsolatban kerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.)

A miniszterelnök szavait annyiban érdemes pontosítani, hogy korábban azt ígérte, hogy

a cél olyan gazdaságpolitika bevezetése, amely elősegíti, hogy Magyarországon egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre, (...) az egymillió új munkahelyet a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg.

Íme, az ábra, amely megmutatja, hogy valóban csaknem 740 ezer munkahely jött létre a Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérése szerint 2010 március-májusa és 2017 október-decembere között. Az adatok mélyére nézve azonban az is látszik, hogy ezek közül nem mindegyik munkahely az elsődleges munkaerőpiacon jött létre, és az is, hogy nem mind Magyarországon.

A csaknem 740 ezer új munkahelyből 110 ezren közfoglalkoztatottak, 55 ezren pedig rövid ideje (egy éven belül) külföldön dolgoznak. Vagyis a hazai elsődleges munkaerőpiacon közel 575 ezer munkahely jött létre.

Érdemes azonban még egy korrekciót végezni, hiszen a grafikonokon is látszik, hogy érdemi ingadozások mellett - szezonális hatások miatt - növekszik a foglalkoztatás, ami természetes dolog. Vagyis (a 2010) március-májusi adatot nem érdemes (a 2017) október-decemberi negyedévhez viszonyítani.

Ráadásul nehéz azt gondolni, hogy "bármilyen intézkedés nélkül" a vállalatok elkezdték volna bővíteni a foglalkoztatást, az új kormány ugyanis 2010 harmadik-negyedik negyedévében kezdett el érdemi gazdaságpolitikai intézkedéseket hozni.

A két tényező

• összehasonlíthatóság, vagyis a szezonális hatások kiszűrése
• gazdaságpolitikai intézkedések meghozatala

szerencsésen egybeesik, és így 2010 negyedik negyedévéhez képest könnyen tudjuk hasonlítani 2017 végét, ez 7 teljes évet fed le.

Ez alapján 700 ezer munkahely jött létre összesen, amiből 100 ezer közfoglalkoztatott, csaknem 55 ezren pedig külföldön dolgoznak. Így látható, hogy az elsődleges munkaerőpiac 545 ezer munkahelyet teremtett.

Ha mindenképpen 2010 elejéhez szeretnénk viszonyítani, akkor a négy negyedéves gördülő adatokat hívjuk segítségül:

Ezzel gyakorlatilag hajszál pontosan ugyanazok az adatok jönnek ki, mint ami a korábbi grafikonok is látható.

Az adatok mélyére nézve az látszik, hogy 2013-ig visszafogottan nőtt a foglalkoztatás Magyarországon, amelyből az elsődleges munkaerőpiac, a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás nagyjából egyenletesen vette ki a részét. Noha a közmunkások száma még 2016-ig dinamikusan, a külföldön dolgozóké pedig visszafogottan nőtt, 2014-től már az elsődleges munkaerőpiac volt a fő hajtóerő.

Ezt nagyrészt az magyarázza, hogy a gazdasági növekedés beindult, és a vállalatok munkaerő-kereslete emelkedni kezdett. Innen pedig hamar eljutottunk oda, hogy az aktivitási ráta növekedése mellett is alacsony szintre süllyedt a munkanélküliségi ráta, így a cégek hamar azzal találták szembe magukat, hogy képtelenek megtalálni a képzett dolgozókat a pozíciók betöltésére.

Láthattuk tehát, hogy az elmúlt 7 évben 545 ezer adózó, működő vállalkozások által megteremtett munkahely keletkezett, ha tehát szigorúak vagyunk, akkor 3 év alatt még közel annyi piaci munkahelynek kellene létrejönnie (elsődleges munkaerőpiac), mint amennyi 7 év alatt teremtődött. Ez viszont nem lesz könnyű, hiszen 2010-ben még 450-460 ezer munkanélküli volt, most pedig már csak 175 ezer.

Az 1 millió új munkahely elérésnek esélyét rontja, hogy mostanra már csak azok maradtak munka nélkül, akik nem vagy csak nagyon nehezen foglalkoztathatóak. Ezzel párhuzamosan olvadt el a munkaerő-tartalék is: kb. 40 ezer az alulfoglalkoztatott van, de ők, ha találnak is teljes állást, akkor sem számítanak új munkavállalónak, mert már most is részét képezik a statisztikának; további 120 ezer körüli azon munkanélküliek száma, akik nem keresnek állást.

Az elmúlt időszakban - másfél évtized hibáin, kényelmességén és hanyagságán túllépve - a gazdaságpolitika nagy eredményt ért el a munkahelyteremtésben. 2007 óta gyakorlatilag folyamatosan zajlott a munkaerőpiac átalakítása, ami jelentős szerepet játszik abban, hogy az elmúlt 10 évben komoly előrelépést sikerült elérni az aktivitási ráta emelésében (pl. nyugdíjkorhatár folyamatos emelése, rokkantsági felülvizsgálat, passzív ellátáshoz való hozzáférés szigorítása stb.). A növekedésben kiemelten fontos szerepet játszott, hogy ezen lépések hatására az idősek foglalkoztatása érdemben bővült.

Ám ahogy feljebb láthattuk, ezek az erőfeszítések még úgy sem voltak elegendők a szlogenszerű "egymilliós cél" teljesüléséhez, hogy erre az időszakra esett a válságban elveszett több mint 100 ezer munkahely természetes újraépülése is.

Jó hír, hogy az elmúlt években már az elsődleges munkaerőpiac volt a növekedés motorja, vagyis éppen az a terület, amelyen a miniszterelnök megcélozta a munkahely-bővülést. A folyamatnak azonban már látszódnak a korlátai: alacsony szintre süllyedt a munkanélküliségi ráta és a mozgósítható munkaerőtartalék, így nagyon ambiciózus tervnek látszik az 1 millió munkahely, hiszen ehhez 450 ezer "adózó" álláshely kellene. Nem véletlen, hogy tavaly már lelassult a foglalkoztatás bővülése, és a becslésünk - valamint a szakértők - szerint idén már csak visszafogott bővülés várható.

(Címlapkép forrása: MTI Fotó / Máthé Zoltán)

• Címkék:
• Magyarország,
• munkaerő,
• munkahely,
• makrogazdaság,
• foglalkoztatás