Az MNB elmondta, hogyan lehetne jobb a magyar egészségügy

A jegybank szakértői már korábban, a 180 pontból álló versenyképességi javaslatcsomagjukban részletesen foglalkoztak az egészségügy helyzetével. A mostani jelentésükben szintén külön foglalkoznak a magyar lakosság egészségi állapotával és annak lehetséges javításával.

Megállapítják: magyar lakosság egészségügyi állapota - hasonlóan a régiós országokéhoz - elmarad a nyugat-európai szinttől. Hazánkban a csökkenő trend ellenére továbbra is magas a korai halálozás miatti életév-veszteség, illetve az Unión belül a legmagasabb a daganatos betegségek standardizált halálozási aránya. Az Európai Unió országai 2015-ben 3692 potenciális életévet vesztettek el átlagosan 100 ezer főre vetítve a korai halálozás következtében, míg Magyarországon közel 6000 évet.

A magyarok egészségi állapotát és halandósági statisztikáit épp mai cikkünkben mutattuk be a Demográfiai Portré alapján:

Az egészségi állapot javulása leghatásosabban nem az egészségügyi rendszer valamely elemének, hanem az életmód változtatásával érhető el

- hangsúlyozzák az MNB szakértői, akik emiatt javasolják, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a prevenció az ellátórendszerben.

A prevenciós rendszernek ki kell terjednie a betegségek kialakulásának megelőzésére (primer prevenció), a kialakult betegségek minél koraibb stádiumban történő felfedezésére és kezelésére (szekunder prevenció), illetve a már kialakult betegségek esetén a további állapotromlás megakadályozására (tercier prevenció). Ennek legfontosabb eszköze a rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok rendszerének kialakítása, amelyek eredményeit célszerű lenne egy közös adatbázisban tárolni (Nemzeti Egészségügyi Adatbázis) az adatok minél hatékonyabb felhasználása érdekében.

A következő konkrét javaslat az MNB részéről, hogy a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásainak aránya (out of pocket) csökkenjen a régiós országok átlaga alá. Szerintük ugyanis a hazai egészségügyi rendszer egyik fő problémája, hogy az egészségügyi magánkiadások nem intézményesült formákban, tehát nem egészségpénztárakon vagy magán egészségbiztosításokon keresztül kerülnek elköltésre. A háztartások közvetlen hozzájárulásainak aránya az összes kiadáson belül 28,9 százalék volt 2015-ben, ami számottevően magasabb, mint Ausztria (19,0 százalék) vagy a többi visegrádi ország átlaga (18,6 százalék). Ezzel szemben az intézményesült csatornákon keresztül történő kiadások csupán a hazai kiadások 4,2 százalékát tették ki, ami nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő színvonalú és lefedettségű magántulajdonú egészségügyi ellátórendszer alakuljon ki - magyarázzák.

A magánforrások felhasználásának hatékonyságát jelentős mértékben javítani lehetne akkor, ha sikerülne a háztartások közvetlen kiadásait becsatornázni a már eleve kiépült hazai szolgáltatórendszerrel (1 millió taggal és évi 50 milliárd forint árbevétellel) rendelkező egészségpénztárakba, vagy a dinamikusan bővülő magánbiztosítókba.

"Ezek az intézmények ugyanis képesek lennének arra, hogy kikényszerítsék az ellátórendszer intézményeinek átláthatóvá válását, az állami és a magán ellátórendszer szétválasztását, az ágazat fehéredését, a mérethatékonyság növelését, illetve az ellátás biztonsága miatt fontos minőségi kritériumok betartását. Az egészségpénztárak és egészségbiztosítók ezen felül képesek alacsonyabb árakat kialkudni a betegek számára, illetve ezen intézmények aktív használatával jobban tervezhetővé válna az egészségügyi ellátások finanszírozása és így betegség vagy baleset esetén nem érné akkora anyagi sokk az egyéneket és családjukat" - magyarázzák a javaslat előnyeit. Érdekes egyébként, hogy a kormány a nyáron elfogadott adócsomag értelmében épp ezzel ellentétes irányt vett fel: megszűnik a magánegészségbiztosítások eddigi adóelőnye, így kérdéses, hogy a vállalatok fenntartják-e ezt a juttatást a jövőben.

A magyar egészségügyi rendszer számos kihívással küzd, amelyek megoldása túlmutat a ráfordítások növelésén - vélekednek.

A kiadásokon belül az állami kiadások aránya hazánkban átlag alatti, ugyanakkor a közkiadások növelése önmagában nem képes megoldani az ágazat problémáit, amelyben jelentős szerepet játszik az, hogy a rendelkezésre álló forrásainkat nem hatékony módon költjük el - írják.

• Címkék:
• MNB,
• egészséggazdaság,
• magánegészségügy,
• versenyképesség,
• makrogazdaság,
• egészségbiztosítás