A beruházási teljesítményérték mintegy hattizedét képviselő építési beruházásoké 22%-kal, ugyanakkor a teljesítményérték mintegy négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké ennél mérsékeltebben, 15%-kal nőtt.
A nemzetgazdaság szinte minden területén emelkedett a beruházási aktivitás. A meghatározó nemzetgazdasági ágak között kimagaslóan nőttek - a beruházások több mint negyedét képviselő - feldolgozóipar fejlesztései (30%), ahol az alágak döntő többségében bővülést regisztrált a KSH. A növekedést elsősorban - a járműipari beszállítóknak köszönhetően- a villamos berendezések gyártásában és a vegyi anyag, termék gyártása területén realizált beruházások eredményezték. A fejlesztések felfutásában zöldmezős beruházások és meglévő kapacitások bővítései egyaránt szerepet játszottak. Számottevő volt a külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházási tevékenysége is.
A második legnagyobb beruházónak számító szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak dinamikus növekedése folytatódott, volumene 20%-kal nőtt, ismételten elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítkezések következtében, de jelentős beruházási aktivitás jellemezte a városi és a távolsági közlekedésben tevékenykedő vállalatokat is.
Nem csak jó hír van A KSH a mai, második negyedéves adatközlése kapcsán az első negyedéves számokat is átírta. Eszerint az év elején a beruházások nem 26%-kal, hanem "csak" 20%-kal bővültek éves alapon. A fő eltérést a szállítások ágazat produkálta, ahol a 60% feletti indexet 20% alá korrigálta a hivatal. A korrekció nem feltétlenül érinti a GDP-növekedést, meglehet, hogy csak a növekedés szerkezete változik. Az okokról megkérdeztük a KSH-t, amint válaszolnak, közzétesszük. Frissítés: a változó indexek képe bonyolultabb, ugyanis a tavalyi bázisidőszakot feljebb húzták, valószínű, hogy az idei lefelé történő korrekció legalább részben a magasabb bázis eredménye.
A harmadik legnagyobb beruházónak számító, a teljesítményérték mintegy 16%-át képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye szintén nagymértékben nőtt (15%-kal), ahol a lakásépítések csökkenését ellensúlyozta a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (logisztikai csarnok, bevásárlóközpont stb.) történő beruházások erőteljes növekedése. Az ötödik legnagyobb beruházónak számító kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény növekedése folytatódott (6,0%-kal), ehhez a legnagyobb mértékben a nagykereskedelmi hálózatok gépjárműbeszerzései járultak hozzá.
Az államhoz kötődő beruházások továbbra is meghatározóak a nemzetgazdaság egészére jellemző növekedésben. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás immár a negyedik legnagyobb beruházónak számít, teljesítményértéke a bázisidőszakhoz képest 13%-kal nőtt. Az árvízvédelmi védvonalak kiépítése is növelte a tárgyidőszaki ráfordításokat. Néhány alacsony súlyú nemzetgazdasági ágban a beruházások volumene a nemzetgazdasági átlag felett nőtt. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (82%) területén a hotelépítések és a szállodafelújítások a korábbi időszakokhoz hasonlóan ismét szerepet játszottak a beruházások kiugró teljesítménynövekedésében. A víz- és hulladékgazdálkodás ágban a részben uniós forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő projektek révén jelentősen nőttek a beruházások (64%). Az építőipari gazdasági szervezetek a kedvező ágazati konjunktúra hatására 28%-kal növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket. Négy nemzetgazdasági ágban a tárgyidőszaki volumen nem érte el a bázisidőszakit: az energiaipar (-12%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (-4,5%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (-3,7%) és az oktatás esetében 3,0%-kal csökkentek a beruházások.
