
Kezdjük sci-fi-vel! Véget ér az interjú, kisétálsz az utcára és elüt egy autó. A magyar egészségügy megment téged, kómába esel, 20 év múlva térsz magadhoz. Mi lesz akkor nagyon más, mint most?
A sci-fi-t arra érted, hogy megment az egészségügy? Egy dologban egyébként biztos vagyok, azon a nyáron is felújítják a körúti villamost. A viccet félretéve egyébként pedig minden elképzelhetetlenül más lesz. Gondoljunk bele: húsz évvel ezelőtt még nem történt meg a World Trade Center elleni terrortámadás. 1999-ben azt gondoltuk, hogy itt a történelem vége, beköszöntött a prosperitás és a béke időszaka. Az olyan jelenségeket, mint a terrorizmust, a globális biztonságpolitikát, a migrációt, a keresztény-muszlim szembenállást legfeljebb mellékesen említettük meg. Szeptember 11. teljesen megváltoztatta a világunkat.
Idén 20 éves a Portfolio, amit mi nem tortával és konfettivel, és nem is visszatekintéssel ünnepelünk. Inkább a következő 20 évünket kutatjuk és arra vagyunk kíváncsiak, milyen lesz a világ 2040-ben. Húsz, saját területén kimagasló szakembert kérdeztünk a jövőről, ők beszéltek többek között a következő húsz év gazdaságáról, társadalmáról, oktatásáról, egészségügyéről. Ezeket öszegezzük a következő hetekben a Portfolio2040 interjúsorozatban. „Jósolni nehéz, pláne ami a jövőt illeti” mondta Niels Bohr, de hozzátehetjük „praedicere necesse est”. Lássuk, mit mondanak a szakértők!
Biztosan lesz a következő húsz évben is olyan ikonikus történelmi esemény, amitől másképp fogunk gondolni erre a helyre, ahol élünk. Talán már meg is történt, de még nem látjuk a jelentőségét. 1999-ben Borisz Jelcin kinevezte Vlagyimir Putyint miniszterelnöknek. És egyébként a Harry Potter sorozat első kötete is akkortájt, magyarul pont 1999-ben jelent meg. Ebben az évben még bőven dagadt a dotcom-lufi, és azt hittük, hogy a profit a vállalati értékben másodlagos. Ehhez képest a legfőbb téma az volt, hogy az 1999-ről 2000-re való átállástól összeomlanak-e a világ számítógépes rendszerei.
Ekkora bizonytalanságban könnyen fel lehet vállalni a tévedés lehetőségét. Mi az, ami szerinted már most is itt van az életünkben, de 20 év múlva igazán meghatározó jelentőségű lesz?
A második világháború óta, de különösen az elmúlt 30 évben nagyon sok mindent elköltöttünk, ami nem a miénk. Feléltünk rengeteg mindent, amivel tartozunk, és ami hiányozni fog. Ez 20 év múlva biztosan érezhető lesz a mindennapi életünkben.

Ezt többféleképpen lehet érteni. Adósság? Erőforrások?
Mindkettő. Egyrészt elképesztő mértékű az eladósodás a világban. A globális adósság az éves globális GDP három-négyszerese, ezzel tartozunk a jövő generációknak. Eddig ennek a folyamatnak szinte csak az előnyeit láttuk. Kezdetben a fejlett világban, újabban a feltörekvő országokban a társadalom széles rétege emelkedett középosztályszerű létbe. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy megtörtént a választókkal, a néppel a kiegyezés. A jólétnek ugyanis nem mindenhol van meg az alapja, nézzük meg a széles egészségügyi, oktatási ellátórendszereket és az óriási államadósságokat. Vagy éppen a nyugdíjrendszerek implicit adósságait. Eközben persze az elitek nagyon ügyesen úgy alakították ezeket az elosztási rendszereket, hogy nekik különösen jó legyen.
Ebből az következik, hogy véget ér a világtörténelem hosszú időszaka, amelyben minden generáció jobban él, mint az előző?
Igen. Nagy bizonyossággal állítható, hogy a következő egy-két generáció nem fog jobban élni, mint a szülei. Egyes felmérések szerint a fiatalabb generáció több országban már így érzi ezt. Lehet, hogy 100 millióktól, milliárdoktól kell visszavenni civilizációs vívmányokat annak érdekében, hogy ne legyen összeomlás, és gyerekeink, unokáink is viszonylagos jólétben tudjanak felnőni. Elköltöttünk olyan pénzeket, ami nem a miénk.
Pontosan kikre érvényes ez a borús jövőkép?
Szinte a teljes globális középosztályra. Vannak persze kivételek: Indiában, ha nem rontják el, 100 milliók emelkedhetnek még ki a szegénységből. Afrika nem tart itt, de ők a következők, akiknél ez szóba jöhet. Ezt leszámítva mindannyiunknak, akik a középosztályban élünk valahol a világban, szembe kell nézni azzal, hogy nehéz lesz fenntartani azt a fejlődést, prosperitást, optimizmust, amibe az 50-es, 60-as évektől a három generáció belenőtt.
Ugyanígy fogyasztottuk túl a természeti erőforrásokat is?
Igen, ez a másik része az elköltésre vonatkozó állításomnak. A mechanizmus teljesen ugyanaz. Azt mondtuk, hogy jól akarunk élni, fejlődni akarunk és az externáliákkal nem foglalkozunk. A társadalmi költségeket szétszórjuk a világba, ideértve a fosszilis üzemanyagok káros hatásait és a környezeti terhelés ezer formáját. A válaszunk annyi volt, hogy „majd csak lesz valahogy”, kicsit szofisztikáltabban meg annyi, hogy „majd megoldja a kapitalizmus”. Csak hát pont ez a tankönyvi piaci kudarc, amit a kapitalizmus, a piac nem nagyon old meg. Ez nem azt jelenti, hogy kipusztul az emberiség, de alkalmazkodni kell a változó klímához, a szűkülő erőforrásokhoz, és ezek minden társadalmi hatásához. És ez az alkalmazkodás nagyon sok pénzbe fog kerülni. Ezzel vissza is kanyarodtam az előző megállapításomhoz: a következő generáció rosszabbul fog élni, mert rászakad egy halom adósság, szélsőségesebb környezeti körülmények között találja magát, szűkösebb erőforrásokkal gazdálkodhat, tehát ő fizeti meg, amit mi költöttük el. Azt is megkockáztathatjuk, hogy a közgazdaságtan nemigen ismeri a válaszokat a jelen turbulenciáira, elegánsan az externáliák közé szokta sorolni a környezeti vagy egyenlőtlenségi problémákat, most pedig ezek válnak központi kérdésekké. És még egy kitérőt engedj meg. Nagyon szemnyitogató azt felismerni, hogy ez a jelenség tulajdonképpen nem más, mint a puha költségvetési korlát, amit Kornai János már a hetvenes években leírt, először a szocialista gazdaságokra, majd egyre általánosabban. Sokan gondoljuk, hogy Kornait mint az első Magyarországon élő és alkotó tudóst már rég megilletné a közgazdasági Nobel-díj.
Már látni a fényt az alagút végén: Bessent szerint közeleg Amerika nagy megállapodása Kínával
Trump tárgyalási technikáit is dicsérte.
Kiderült: Magyarország szomszédjában építik meg az európai fegyverkezéshez kulcsfontosságú hadihajókat
Nőtt a rendelés darabszáma.
Valósággal ellepik az amerikai F-35A lopakodó vadászgépek a világ legsötétebb diktatúrájának szomszédját
Nagy átcsoportosítások kísérik a döntést.
Kemény üzenetet küldött Trump, váratlan bejelentést tett Putyin - Háborús híreink vasárnap
Cikkünk folyamatosan frissül.
Amerikai elemzőház: Oroszország a háború folytatására készül, teljesen új taktikát dolgoztak ki Moszkvában
Ezzel védenék ki a háború leghalálosabb támadásait.
Elárulta az amerikai külügyminiszter, hogy pontosan milyen békefeltételeket képzelnek el Ukrajnában
Éppen ezekről egyeztetnek most a felekkel.
Itt lehet a fordulat: hamarosan pont kerülhet az évtizedek óta húzódó súlyos feszültség végére
A felek egyetértenek az időpontban.
Kína AI-ban is leversenyez mindenkit
Peking legutóbbi karácsonyi ajándéka a Nyugatnak a DeepSeek nevű AI-bomba volt, amely komoly felfordulást okozott a Wall Streeten, legalábbis annak techorientált részén. A nyugati féltekén...
T
Egy despota harca a piaccal
Egy fékeket vesztett rezsim épp visszaél egy fékevesztett helyzettel. Amióta Erdoğan az elnök, a török líra folyamatosan gyengül. Ez a folyamat az elmúlt négy évben...
The post Egy despota ha
Sokszínűség és befogadás: ESG fókuszban a vállalati kultúra
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A \"Social\" (társadalmi) pillér ugya
Lassan, de zöldül a globális villamosenergia-termelés
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát már a megújuló energiaforrások és a nukleáris energ
Háromszor annyiból enni tízmilliókba kerül!
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek fő oka, hogy a mi családunk költései annyival le vannak maradva a tipikustól (
Zöld hidrogén és ipari kereslet: segíti-e a tagállamok kibocsátáscsökkentését az EU hidrogénstratégiája?
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok lassítják.
Elszigetelt bunkerek versengése - Mind autarkisták leszünk
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent \"Mind merkantilisták vagyunk\" írása Milton Friedman 1965-ös \"Mind Keynesiánusok vagyunk\" kijelentését próbálta átformálni a modern kor
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit


- Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
Évtizedek óta nem látott változás az OTP-nél – Mi jöhet most?
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.