Hogy lehet az, hogy hónapokig kell várni egy villanyszerelőre vagy egy festőre?

Portfolio

2020. január 16. 11:30

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

A mesteremberek hiánya jó ideje komoly gondot okoz nem csak a különböző iparágban tevékenykedő cégek és munkavállalóik, de tulajdonképpen mindenki számára, aki az elmúlt időszakban szakember segítségére szorult volna, legyen szó festésről, burkolásról, tetőfedésről vagy villanyszerelésről. Az aktuális helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a KSH adatai szerint 2019 második negyedévében az 5 főnél nagyobb létszámú vállalkozások által meghirdetett 55 ezer munkahely kétharmadára fizikai állománycsoportú, vagyis kézműipari szakembert kerestek. Kiderült az is, hogy különösen nehéz helyzetben vannak az építőipari cégek, miközben nincs utánpótlás, az elérhető munkaerőnek pedig hatalmas a bérigénye, miközben sokan alulképzettek.

Országszerte hatalmas problémát jelent a szakképzett mesteremberek hiánya. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) is foglalkozik a kérdéssel, Szakképzések iránti igényfelmérés című kutatásuk eredményei is megerősítik a KSH adatait.

Kiderült, hogy a fővárosban minden harmadik vállalkozás munkaerőhiánnyal küzd.

A budapesti cégek számára az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy egyáltalán nincs jelentkező, vagy ha van is, akkor alulképzettek és rossz munkamorállal, ellenben magas fizetési elvárásokkal rendelkeznek – állapította meg a kutatás.

A kézműipari szakmák esetében nehézséget jelent a pályakezdő fiatalok megszólítása és bevonása, hiszen gyakran nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, és elképzelésük sincs arról, hogyan néz ki egy-egy mesterség a gyakorlatban. Ráadásul a frissen végzett szakemberek sok esetben külföldön helyezkednek el, ezáltal még jobban leszűkülnek a munkáltatói lehetőségek.

Nincs utánpótlás, ezen kellene változtatni

A BKIK Kézműves tagozatának egyik fontos célja, hogy minél több szakmát felkaroljon, és hatékony, értékes szolgáltatásokkal támogassa működésüket. Jelenleg a legfontosabb a munkaerőpiaci kereslet és kínálat egymásra találásának biztosítása. Épp ezért a BKIK Kézműves tagozata igyekszik megszólítani a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, hogy valamilyen kézműipari szakmát válasszanak, és céljuk az is, hogy a tanulók testközelből ismerhessék meg az egyes mesterségeket. Erre több eszköze is van a tagozatnak.

Szeretnénk olyan műhelyekbe, üzemekbe elvinni a fiatalokat, ahol a legmodernebb technikák és felszerelések mellett ismerkedhetnek meg egy-egy szakmával. Fontos, hogy a gyerekek maguk is kipróbálhassák a gyakorlatban az adott mesterséget, ezért a cél az iskolákkal való együttműködések megszervezése

– mondta a Portfolio-nak a tagozat elnöke, László Sándor, aki arról is beszélt, hogy tapasztalata szerint a különböző pályaorientációs rendezvények sokat segíthetnek a potenciális utánpótlás megtalálásában. Jó példa erre a tavaly ősszel az Ipari tagozattal közösen megszervezett BKIK Digitális Expo részeként bemutatott autóipari kiállítás, amelyre több, mint 800 szakiskolai tanuló látogatott ki.

laszlo_sandor_pf — László Sándor, a BKIK Kézműves tagozatának elnöke.

László ugyanakkor kiemelte, a rohamléptékű technológiai és digitális fejlődés mellett a már gyakorló szakembereknek is folyamatosan képezniük kell magukat.

Szolgáltató kamaraként a vállalkozások alapvető működését támogató továbbképzési lehetőségeket biztosítunk, és folyamatosan frissítjük a kínálatunkat

– tette hozzá. A tanulók mellett fontos azokat a szakembereket is képezni, akik tanítani fogják őket. A BKIK 50 órás gyakorlati oktató-képzésével a duális szakképzésbe becsatlakozó vállalkozások is korszerű tudást biztosíthatnak szakembereik számára, valamint teljesíthetik a gyakorlati képzőhelyek számára jogszabályban előírt személyi feltételeket.

„A tapasztalatok szerint a jelentős munkaerőhiánynak van egy másik oka is: a generációs különbségek. A cégek nincsenek felkészülve azokra a technológiai újításokra, amikkel a pályakezdő fiatalok dolgozni szeretnének. A generációs különbségek feloldására szervez a BKIK olyan fórumokat, ahol a pályakezdő, vagy még tanuló szakemberek a már régóta piacon lévő, sikeres vállalkozásokkal együtt ismerkednek a modern technológiákkal és osztják meg véleményeiket egymással. Ilyen a tavaly indult Kandó Klub, amely kiválóan tükrözi a kamara és a felsőoktatási intézmények közötti kiváló együttműködést is” – emelte ki Szányi Gabriella, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara PR és marketing igazgatója. A Kandó Klubot a BKIK Ipari Tagozata és Kézműipari Tagozata hívta életre a Corvinus Egyetemmel együttműködve.

A cikk megjelenését a BKIK támogatta.

Címlapkép: Getty Images