strand tömeg víz balaton
Portfolio signature

A munkaerőhiány miatt megállt Magyarország népességfogyása

Portfolio
Az elmúlt két évben Magyarországon alig csökkent a népesség. 2020 elején mindössze 3000 fővel éltek keveseben az országban, mint egy évvel korábban, ami meglepőnek tűnhet, ha tudjuk, hogy évről évre mintegy 40 ezerrel kevesebben születnek meg, mint ahányan meghalnak. A jelenség mögött a migrációs folyamatokban bekövetkezett változások állnak, ezen belül is kitüntetett szerepet játszik az ukrán vendégmunkások nagy tömegű bevándorlása. A 2020-as év azonban megtörheti a trendeket.

Az idén év elején 9 millió 770 ezer ember élt Magyarországon. Ez 65 éve a legkevesebb, tehát még mindig folyamatosan egyre kisebb a hazai népesség, de az utóbbi két évben a csökkenés mértéke egészen minimálissá vált. Tavaly 3 ezer, 2018-ban 5 ezer fővel mérséklődött a népességszám, ami a megelőző évek több tízezer fős zsugorodásához képest minimálisnak mondható.

A megtorpanás annak ellenére következett be, hogy a természetes fogyás az utóbbi 20 évben igen stabilan 35-40 ezer fő körül ingadozott. Ennyivel többen haltak meg Magyarországon, mint ahányan születtek, vagyis ha csak ezen múlna a magyar népesség alakulása, akkor a 2000-es években közel 800 ezer fővel csökkent volna a magyarországi népesség. 

A különbség okait természetesen a demográfiai folyamatok másik területén, a migrációban kell keresni, ahol az elmúlt években két karakteres változást is láthattunk.

Külföldiek, belföldiek - jönnek és mennek

A természetés és tényleges népességfogyás közötti különbség tehát azért nőtt meg, mert a migráció hatása a népességre látványossá vált. Tavaly 39 ezerrel több ember jött be Magyarországra, mint amennyi kiment, ez pedig új csúcsot jelent és szinte teljesen kompenzálni képes a születési és halálozási folyamatokból fakadó népességfogyást. 

De mi változott meg pontosan? Ehhez meg kell néznünk kicsit alaposabban a be- és kivándorlási mintákat. Első körben érdemes kettébontatni a migrációs folyamatokat a magyar és a külföldi állampolgárokra. Az alábbi ábrán jól látható, hogy az utóbbi három évben mindkét csoportban a bevándorlás javára billent el a különbözet.  

A fenti ábra nem pontosan azt jelenti, amire elsőnek gondolnánk, mert a magyarok vándorlási különbözetében szerepel a külföldön született magyar állampolgárok ideköltözése is. Ők zömében a határon túli kettős állampolgárok, akiknek természetesen nettó bevándorlási többlete van. Az alábbi ábra a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlását mutatja. Jól látható, hogy a külföldön születetettek bevándorlása (zömében a szomszédos országok kettős állampolgárai) évente 10 ezer fővel gyarapítják az ország népességét. A másik két kategória (a narancs és a világoskék oszlop) tavalyra kiegyenlítődött: ez azt jelenti, hogy az idehaza születettek ki- és visszavándorlásának egyenlege nulla lett. Erről korábban már írtunk, amikor beszámoltunk, hogy megállt a magyar népesség kivándorlása.

A fentiekből látszik, hogy a hazai népességfogyás megtorpanását részben a magyarok migrációs mintájának változása okozza, de csak kisebb részben. A korábbi évek több tízezres népességfogyásának eltűnéséért harmad-, negyedészben felel a (nettó) kivándorlás megállása. Jól látszik ez abból is, hogy miként alakult a Magyarországra történő bevándorlás összetétele. Miközben a magyarok vissza-, bevándorlása csak kis mértékben emelkedett, addig a külföldi állampolgárok bevándorlása az uóbbi három évben a bő kétszeresére emelkedett.

Természetesen ez a jelenség is "nettó" módon érdekes: jól látható, hogy a külföldiek nemzetközi vándorlása eredményeképp a 2013-as mélyponthoz képest a pozitív bevándorlási egyenleg közel a háromszorosára emelkedett.

Honnan jönnek a külföldiek?

A népességfogyás megállása tehát alapvetően a külföldiek Magyarországra történő bevándorlásának az eredménye. De miért lett ennyire népszerű Magyarország? Sejtéseink rögtön lehetnek, de ha megnézzük a külföldiek bevándorlásának eloszlását, akkor biztosabbat is állíthatunk.

Mint látható, az évtized elejéhez képest szinte egyáltalán nem változott a nyugat-európai és a régiós  bevándorlók száma. Két területről viszont érdemi emelkedés tapasztalható, elsősorban az utóbbi három évben. Ez a két terület Ázsia és Ukrajna. Nem szükséges meredek találgatásokba bocsátkozni arról, hogy vajon milyen célból jelentek meg nálunk tömegek ezekből az országokból: ők vendégmunkások. A 2017-2019-es időszak munkaerőhiánya olyan mennyiségben szívta Magyarországra a külföldieket, hogy ezzel még az ország népességének fogyását is megállította. 

Különösen az ukrán bevándorlás látványos: a 2010-es évek közepén még néhány száz bevándorló jött évente, tavaly már több mint 21 ezer. Éppen az ideiglenes munkavállalási cél magyarázza egyébként, hogy nem csak a bevándorlás, hanem a visszatérés is emelkedett, de a különbözet még így is folyamatosan növekvő pozitív vándorlási egyenleget mutat.

Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a természetes szaporulatból következő évi 35-40 ezres népességfogyás azért csökkent az utóbbi két évben szinte elhanyagolható mértékűre, mert 

  • megállt a magyarok kivándorlása (pontosabban már nem mennek ki többen, mint amennyien hazatérnek)
  • emelkedett a (jellemzően rövid távú) munkavállalási célú bevándorlás, különösen ázsiai országokból, illetve kitüntetetten Ukrajnából.

Ehhez annyit még feltétlenül érdemes hozzátenni, hogy a migráció nehezen megfigyelhető jelenség, sokszor becsléseken is alapulnak a statisztikák. A helyzet pontosításában segíthet majd a jövő évi népszámlálás, ami sokszor hoz korrekciót a demográfiai adatokban.

És 2020?

Természetesen 2020-ra vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor erős lehet a gyanúnk, hogy a magyarországi népesség a előző két évben látottnál újra nagyobb mértékben csökkenhet. A természetes fogyással látszólag nincs több gond, mint szokott, sőt: az év első 10 hónapjában többen születtek és kevesebben haltak meg, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt az év utolsó hónapjai jelentős halálozási többletet hoznak, így összességében a természetes fogyás nem lesz sokkal kisebb, mint amihez az utóbbi években hozzászoktunk. 

A bevándorlás a gazdasági visszaesés időszakában azonban biztosan megakadt, sőt, nagyon valószínű, hogy a külföldi munkavállalók visszavándorlása volt jellemző. (Az egyik nagy felszívó terület, az építőipar a járványtól függetlenül is visszaesésben van.) A helyzeten javíthat viszont a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok kényszerű hazatérése. Vagyis ezek alapján több ellentétes irányú demográfiai mozgás eredője fogja változtatni a tényleges népesség idei alakulását. Közép távon pedig nagyon fontos kérdés lesz, hogy a válság előtt megfigyelt vándorlási minta visszatér-e (például lesz-e újra annyira feszített a munkaerőpiac), illetve a kormányzat gyerekvállalást ösztönző politikája hoz-e látványos eredményeket.

Címlapkép: Getty Images

frankfurt
auto_fiatalok_shutterstock-20170927
bét

Kiszámoló Mennyi az órabéred

Az, hogy milyen órabérért dolgozik egy alkalmazott, látszólag egyszerű kérdés. Keres X ezer forintot havonta, ezért...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi, eladási zónák azonosítása, piaci aktualitások
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
auto_fiatalok_shutterstock-20170927