Sok vagy kevés Hernádi Zsolt javadalmazása?

A jogszabályi előírásoknak megfelelően közzétette a Mol Nyrt. is a Javadalmazási Jelentését, amelynek keretében közli a legfontosabb vezetőinek bérezési és juttatási adatait.

A jelentésből kiderül: Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató az egyik legjobban kereső hazai topmenedzser, aki tavaly minden bérelemet számba véve mintegy bruttó 380 millió forintot keresett az energiacég irányítójaként.

Ez egy 13 milliós havi alapbérből, többféle egyösszegben megkapott éves bónuszból és hosszútávú részvényprogramból, valamint béren kívüli juttatások értékéből áll össze.

Világi Oszkár vezérigazgató-helyettes összesen bruttó 325, Molnár József vezérigazgató pedig bruttó 248 millió forintot kapott tavaly munkájáért, Simola József vezérigazgató-helyettes bruttó 125 milliót kapott 2021-ben. Összehasonlításul: Rékasi Tibor Telekom-vezér 325, Orbán Gábor, a Richter első embere pedig 257 milliót kapott tavalyi tevékenységéért.

A jogszabályoknak megfelelően a Mol javadalmazási politikáját a 2021-es üzleti évben kezdte alkalmazni. Az ehhez kapcsolódó Javadalmazási Jelentés pedig ennek igazgatókra vonatkozó alkalmazását mutatja be a 2021-es pénzügyi évre. A Jelentésről a 2022. Éves Rendes Közgyűlés véleménynyilvánító szavazást tart majd.  

Az EU-s direktíva a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozik, Magyarországon például a Richter, Telekom jelentette már meg a javadalmazási jelentését.

Az OTP-re a hitelintézetekkel kapcsolatos jogszabály vonatkozik, így az ő éves beszámolójuk nem ilyen struktúrában tartalmaz információkat.

Uniós elvárás a transzparencia

Az Európai Unió néhány éve kezdte el a nyílt részvénytársaságok vezetőinek bérezését nyilvánosságra hozó  javaslatcsomagot kialakítani az európai cégekre vonatkozóan is, hiszen ez – például Észak-Amerikával ellentétben - korábban nem volt jellemző Európában.

Az uniós jogalkotás célja a transzparencia biztosítása volt, hiszen a részvényeseknek joguk van tudni, hogy a felsővezetés milyen alapbér és egyéb ösztönzők mellett végzi a munkáját.

Utóbbiak egyébként is kiemelkedő szerepet játszanak a topmenedzserek esetében, mivel ez biztosítja, hogy javadalmazásuk a vállalat rövid és hosszútávú sikerességétől függjön. A vonatkozó uniós jogszabály konkrét iránymutatásokat ad arra nézve, hogy pontosan mit is kell nyilvánosságra hozni. Minden egyes juttatási elemet meg kell mutatni, ilyen például az alapbér és a béren kívüli juttatások. Nagy tétel a rövid és hosszú távú ösztönző, vagyis az az összeg, amit egy adott év vagy több év után tipikusan a vállalati és egyéni teljesítmény függvényében kapnak a vezetők.

A részvénytársaságoknál a felsővezetői javadalmazás elemeit mindig a cég irányítását, a részvényeseket is képviselő testület hagyja jóvá, vagyis nem az adott vezető dönt a saját bérezéséről. Az új uniós jogszabály révén a közgyűlésnek véleménynyilvánító szavazási hatásköre lett. Ha a részvényesek azt mondanák, hogy valamelyik elem nincs rendben, a jogszabály alapján az adott vállalat köteles ezzel szemben intézkedéseket életbe léptetni.

Bőven vannak nagyobb bérek is

Fontos látni azt is, hogy egy-egy vállalat, illetve annak vezetősége milyen ligában, illetve egyáltalán: milyen pályán játszik. Az energiavállalatokat tekintve a csúcsvezetői bérek tekintetében a Mol Nyrt. vezetői javadalmazása nemhogy nem kiugró, hanem kifejezetten szerénynek számít, nemzetközi összehasonlításban valahol az alsó harmadban helyezkedik el. Rainer Seele, az OMV-t 2021 nyaráig irányító vezérigazgató 2020-ban csaknem 1,75 milliárd forintot keresett,

a BP és Shell vezérek 2-2,7 milliárd forint körüli, Darren Woods, az Exxon CEO-ja pedig csaknem bruttó 5,44 milliárd forintnak megfelelő összeget kaptak.

Nem mindegy, kik vezetik a céget

Kiemelkedő jelentőségű, hogy egy-egy vállalat esetében ki az az 5-10 ember, akik a legfelső vezetést alkotja, akik meghatározzák az adott cég stratégiai lépéseit, ezáltal pedig annak hosszútávú eredményességét és jövőjét – mondta el a Portfolio-nak Szabó Vilmos, a Korn Ferry International tanácsadó cég ügyvezető partnere. Hozzátette: a bérezés esetükben nem csupán a munkájukkal járó felelősséget ismeri el, hanem annak a regionális, nemzetközi szerepét, adott esetben a nemzetgazdasági jelentőségét is. „Ebben a tekintetben ugyan magyarországi központú, ám nemzetközi nagyvállalatokról beszélünk, a vezetői jövedelmeket is ebben a kontextusban érdemes értékelni.

Mindez azt jelenti, hogy egy-egy ilyen cég top menedzsmentje nem a magyar, hanem a nemzetközi munkaerőpiacon mozog. Így az adott esetben komolyabb juttatások sem tűnnek kiugrónak

– fogalmazott a szakértő. A bérezés tehát nemzetközi mércével díjazza az olyan képességeket, mint a bátorság, a vízió, a stratégiai látásmód, megvalósítási képesség, valamint a jó érzék a jól teljesítő, motiválható, elkötelezett, fejlődőképes kollegák kiválasztásához és megtartásához.

Nagyon fontos tényező továbbá a vezetők megtartása is.

„Minél nagyobb, és minél összetettebb, és minél inkább több országos egy szervezet, annál kevesebb a fenti elvárásrendszernek megfelelő szóba jöhető vezetők köre. Éppen ezért a nemzetközi vállalatoknál stratégiai cél is egyben az, hogy a jó vezetőket megszerezzék és megtartsák, utánpótlásukról gondoskodjanak, elvesztésük ugyanis komoly károkat tud okozni, és bizonytalanságot szül, mivel az utódok megtalálása és integrálása nem egyszerű feladat.”

Fotó: Portfolio