A közép-kelet-európai régióban az Ericcson adatai szerint a mobil adatforgalom a koronavírus járvány két évében 1,76 exabyte-tal, azaz 74 százalékkal növekedett. Az előttünk álló években a bővülés ütemének lassulása várható, de a következő 5 évben így is évi 22 százalékos növekedéssel az idei 4,14 exabyte-os adatforgalom 2027-re 11,32-re emelkedhet. A régióban az egy eszközre jutó adatforgalom 2020-ról 27-re 7,65 gigabytról 32 gigabyte fölé nő, ami elmarad ugyan a 40 gigabyte feletti várható világátlagtól, de így is több mint négyszeres növekedést jelent.
Az 5G technológia elterjedésének legnagyobb akadályát a hatalmas beruházási költségek jelentik. Becslések szerint a technológia alapjául szolgáló hálózat fejlesztése a következő 5 évben világszinten 1000 milliárd dollár forrást emészt fel, a megtérülése viszont bizonytalan. Különösen igaz ez ott, ahol az 5G-re épülő szolgáltatások a világátlagnál lassabban terjednek.
A közép-kelet-európai régió is ezek közé tartozik, így a hálózatfejlesztés itt még nagyobb üzleti kockázatokkal jár.
Az Ericsson becslése szerint a régióban az egy mobiltelefonra jutó adatforgalom már tavaly is 13 százalékkal maradt el a világátlagtól, és ez a különbség 2027-re akár 20 százalékra is nőhet. Ez akkor is igaz, ha Közép-Kelet- Európában az 5G-s mobil előfizetések aránya az idei 2 százalékról 2027-re az előrejelzéseknek megfelelő 49 százalékra ugrik. A magas beruházási költségek és a szolgáltatások terjedésének dinamizmusa miatt az elmúlt egy évben az 5G fejlesztések is lassulni látszanak.
A lakossági felhasználás bővülése adhat csak újabb lökést az 5G fejlesztéseknek
Az 5G-ben rejlő üzleti potenciál elsősorban 4 fő ágazatban, az ipari és logisztikai szolgáltatások, az okos város és az okos vidék fejlesztések, valamint a közigazgatás területén jelentkezik. Becslések szerint világszinten a vállalati és intézményi felhasználás terjedése együttesen 4300 milliárd dollár bevételt termelhet azoknak a cégeknek, amelyek az 5G technológiára épített szolgáltatásokat kínálnak.
Magyarországon a szükséges beruházási költségek szintén magasak, de a várható haszon is jelentős. Az Ericsson és a Qualcomm megbízásából, az Analysys Mason által készített tanulmány szerint Magyarországon a technológia terjedése a már említett 4 fő ágazatban potenciálisan több mint nettó 800 milliárd forint haszonnal járhat.
A megtérülés – főleg a lakossági felhasználás bővülésének lassúsága miatt – mégis kétséges.
Az ábrán jól látszik, hogy ipari és logisztikai felhasználás csak az elméletileg elérhető haszon 30 százalékát hozhatja a szolgáltatóknak, a másik három – a potenciális bevételek 70 százalékát adó – területen azonban a végső felhasználó jellemzően a lakossági fogyasztók, akiknek digitális felkészültsége és eszközellátottsága döntő jelentőségű a szolgáltatások elterjedésében.
Magyarország a digitális felkészültség mérésére széles körben elfogadott DESI index szerint 27 európai ország közül a 22. helyen áll 40 százalékos mutatóval, miközben az EU átlaga 47 százalék, a legjobban teljesítő 4 ország pedig 60 százalék feletti eredményt ért el.
A magyar lakosság internetes ismeretei Európában a 21. helyen állnak, és ez igaz az alapszintű digitális készségekre és a haladókra egyaránt, vagyis bőven van tér az uniós átlaghoz történő felzárkózásra.
Jó hír ugyanakkor, hogy Magyarország a hálózati technológiák kiterjesztést mérő DESI mutatókban elég jól teljesít, technológia terén Magyarország még mindig bőven az európai középmezőnyben szerepel. A tendencia mégsem bíztató: az elmúlt két évben ezeknél a mutatóknál is sokat romlott az ország pozíciója.
Az elmúlt években egyetlen mutatóban, a szélessávú internet előfizetések arányában mutatkozott előrelépés, ebben Magyarország egyenesen az első helyre lépett előre Európában, az összes többi mutatóban azonban csökkenés tapasztalható. A szélessávú mobilinternet előfizetésben elment mellettünk Európa, két év alatt 11 helyet rontva már csak a 14. helyen állunk, a fix szélessávú internet lefedettségben pedig a 13.-ról a 18. helyre estünk vissza.
Ez figyelmeztető jel kell, hogy legyen az iparági szereplők számára, hogy ne maradjunk le az 5G szegmensben, amelyben (még) a régió élmezőnyébe tartoztunk.
A technológiai alapok tehát még megvannak, a jól kiválasztott 5G-s szolgáltatásokkal pedig rugalmasan lehet reagálni a változó felhasználói igényekre: a magyar fogyasztók gyors, súrlódásmentes, transzparens és digitálisan folyamatosan elérhető szolgáltatásokat várnak el az őket kiszolgáló üzleti és kormányzati szereplőktől. A KPMG kutatása szerint a lakosság 62 százaléka számára fontos, vagy nagyon fontos, hogy az őt kiszolgáló vállalat megfelelő applikációval rendelkezzen a vásárláshoz, és csaknem negyede fontosnak tartja az okostelefonok interaktív használatának lehetőségét a vásárlásai során.
Igény tehát láthatóan van a digitalizációra, ám a digitális készségek hiánya gátat szab a fejlesztéseknek.
Sosem késő elkezdeni a felzárkózást
Egyértelműen kiderül, hogy az 5G bevezetés lassabban halad, mint a korábbi technológiáknál megszoktuk, és a kezdeti várakozásokhoz képest is lelassult. Még mindig nem állunk rosszul, ugyanakkor a versenyképesség fenntartása érdekében mindenképpen érdemes számba venni, hogy miként lehetne felpörgetni a technológia fejlesztését.
A lakosság digitális edukációja elmarad a kívánatostól, és nem tudja előre mozdítani a következő évek fejlesztéseit. A követendő cél ezért inkább az igények alapos felmérésén és kiszolgálásán alapuló feladat priorizálása lehet, amivel elérhető, hogy a lakosság az 5G által nyújtott új szolgáltatásokon keresztül szerezze meg azokat a készségeket, amelyek a továbblépéshez szükségesek.
A fogyasztók figyelmét felkeltő use-case-ek kiválasztása és megvalósítása az állam, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, valamint az operátorok fokozott együttműködésére épülhet. Nemzetközi szinten már vannak jó gyakorlatok, hiszen az egyetemek, a városfejlesztés, a turizmus és a tömegközlekedés terén találhatunk már olyan megoldásokat, amelyek komoly lakossági csoportok bevonásával sikerrel működnek. Ilyen például a kínai Csengcsou városa, ahol 5G-vel működő robotpilóta irányította buszjárat indult, amely képes azonosítani a gyalogosokat, felismeri a közlekedési lámpákat, valamint a közlekedésben résztvevő más járműveket. Az ausztriai Graz városa pedig saját 5G hálózatot fejlesztett, amelynek révén olyan smart city megoldásokat biztosít lakóinak, mint a valós idejű forgalom-monitoring vagy a teleorvoslás.
Ezeknek a szereplőknek együtt kell felismerniük azokat az 5G alapú B2B2C lehetőségeket, amelyek az ügyfelek érdeklődésének középpontjában állnak, hogy a hálózat fejlesztési költségeit ne csak a B2B szolgáltatások finanszírozzák, hanem a sokkal nagyobb potenciált rejtő lakossági felhasználási területek is mielőbb bekapcsolódjanak az 5G ökoszisztémába.
A szerző a KPMG szenior menedzsere
Címlapkép: Getty Images, diagram: KPMG
