Az élelmiszerpazarlás ellen küzd az Etesd program

Az Etesd civil szervezet célja, hogy elsősorban hátrányos helyzetű célcsoportok számára támogatást, edukációt és ismeretanyagot nyújtson, hozzájáruljon a fenntartható jövő megteremtéséhez, a környezettudatos, egészséges, nem pazarló életmód kialakításához, ezáltal pedig a körforgásos gazdaság elősegítéséhez, az ehhez kapcsolódó szemléletformáláshoz.

A gyerekeknek szóló edukációs programjaik által a szervezők szeretnék elérni a családokat úgy, hogy a programokon résztvevő gyerekek megosszák élményeiket és az élelmiszerpazarlás elleni ismereteiket családjaikkal, ismerőseikkel, barátaikkal.

Globális pazarlás

Az élelmiszerpazarlás kétségkívül korunk egyik legjelentősebb fenntarthatósági kérdése. A teljes élelmiszerláncot érinti a probléma, de a fejlett országokban a kidobott élelmiszerhulladék mennyiségének több mint feléért a háztartások felelősek.

A becslések szerint Magyarországon összességében 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, amelynek mintegy harmada a háztartásokban keletkezik.

A NÉBIH 2019-es élelmiszerhulladék felmérése szerint Magyarországon egy átlagos lakos évente közel 65 kilogramm élelmiszerhulladékot termelt.

A jelenség globálisan is kiemelkedő problémának számít, ezért az élelmiszertermelés fenntarthatóságának egyik kulcsfontosságú eleme az élelmiszerpazarlás visszaszorítása.

Globálisan csaknem 400 milliárd dollárra tehető a hulladékká váló, a legtöbb esetben még fogyasztható élelmiszermennyiség értéke.

Mindez nem csak morális és népélelmezési szempontból elfogadhatatlan, hanem a fenntarthatóságot tekintve is: a kidobott élelmiszer megtermelése és szállítása ugyanis jelentős környezetterheléssel jár, miközben pozitív hatásai nem érvényesülnek.

A háztartások felelőssége

A jelenség okai összetettek, és globálisan eltérő jellemzőket mutatnak. Ami a hazai háztartások élelmiszerpazarlás mögött rejlő viselkedési mintáit illeti, a NÉBIH kutatói a jövedelmet, az életkort, az iskolai végzettséget és a lakóhelyet azonosították a legfontosabb szociodemográfiai tényezőkként. A városokban sokkal több a bevásárlóhely, így kevésbé van szükség a bevásárlás előre tervezésére, ez akár növelheti a felesleges vagy túlzott mennyiségű élelmiszerek vásárlásának a kockázatát.

A szociodemográfiai tényezők mélyebb feltárása alapján a jövedelem tekintetében általánosságban elmondható, hogy a kedvezőbb jövedelmi helyzetben élők jelentősebb mennyiségű élelmiszert halmoznak fel és pazarolnak el.

Figyelemreméltó eredmények

Az Etesd kezdeményezői már eddig is jelentős eredményeket értek el. Eddig mintegy 160 ezer adag ételt osztottak szét, a covid-hullámok idején öt „Etesd a dokit” projektet bonyolítottak le, négy adományfőző projekt keretében 400-400 adag ételt készítettek, és társadalmi szemléletformáló workshopokat szerveztek a fenntarthatóság, illetve a zero-waste edukáció témakörökben.

A kezdeményezők idén az ukrajnai menekültválság kezdete óta eddig öt raklapnyi tartós élelmiszer támogatást nyújtottak, folyamatosan melegételt, szendvicset, gyümölcsöt és üdítőt biztosítottak a menekülteknek, összesen több, mint 10 ezer adagot.

Az Etesd együttműködést alakított ki az Országos Mentőszolgálattal, a Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálatával, több, mint 50 kórházzal, rendelővel, illetve oltóponttal, 17 menekülteket ellátó intézménnyel, 7 civil szervezettel.

Közösségi élmény

„Az élelmiszerpazarlás csökkentés fő eszköze az társadalmi szemléletformálás, a fenntartható jövő érdekében történő edukáció, amelyet célszerű már fiatal korban elkezdeni.

A gyermekkori információ átadás különösen fontos a pazarlás mérséklését ösztönző viselkedési minták és üzenetek korai kialakítása és átadása szempontjából

– mondta el Drégelyi Xénia, az Etesd projektmenedzsere. Hozzátette: mindeddig elsősorban hátrányos helyzetű, nehéz sorsú gyerekeket vontak be a programba, amely több szempontból is kifejezetten jó hatással van rájuk.

Nem csupán a fenntarthatóság, a pazarlás elkerülése, a tudatos, észszerű bevásárlás tervezés kerül így középpontba, hanem az egészséges életmód fontossága, a főzés, mint alkotás, mint közösségi tevékenységi folyamat is.

Vagyis a tudatosság kérdéskörén túl egyben az alapanyagok, a hasznos konyhatechnológia ismereteket is elsajátíthatják, valamint közös élményt is szerezhetnek a gyerekek, úgy, hogy közben a gasztronómia eszköztárával képességeik is fejlődnek.

A recepteken keresztül fejlődnek szövegértési, olvasási, írási, számolási készségeik, az egyes főzési tevékenységek pozitív hatással vannak a gyerekek pszichomotoros képességeire, a csoportmunka során pedig javulnak kommunikációs készségeik és lehetőség nyílik kreativitásuk fejlesztésére is.

Fotó: Etesd