Sokat könnyítene az életünkön, ha mindent alá tudnánk írni online is

Miközben a jogi ügyekben egyre több lehetőség nyílik meg a digitális ügyintézés számára, csak a magyarok kis része használja ki a technológia adta lehetőségeket. Még a világjárvány sem hozott igazi áttörést, pedig egyre több hivatalos ügyet lehetne teljesen elektronikusan intézni. 

A közjegyzők azt tapasztalják, hogy az emberek egyszerű ügyeket szívesen intéznek elektronikusan, de bonyolultabb esetekben, illetve olyan helyzetekben, amelyen sok múlik, általában ragaszkodnak a személyes vagy telefonos egyeztetéshez. Noha Ügyfélkapu-regisztrációja az állampolgárok jelentős részének van, azt sokan mégsem használják ügyintézésre, és elektronikus aláírással is csak elenyésző százalékban rendelkeznek.

Ugyan az Európai Unióban megteremtették az elektronikus aláírások egységes jogi hátterét, és az üzleti életben is jelentősen felértékelődött a szerepe az utóbbi pár évben, itthon az áttörésre még várni kell.

Miközben több tagállamban mindenkinek automatikusan hozzátartozik a személyi igazolványához az elektronikus aláírás, addig Magyarországon nem, azt külön kérni kell az új típusú személyi igazolványhoz.

„Az állampolgárok túlnyomó többsége nem igényli azt, mindössze körülbelül 25-30 százaléka él az ingyenes lehetőséggel, és közülük sem újítja meg azt a többség két év után. Ez is gátolja az elektronikus okiratok elterjedését, szükség lenne az ügyintézési folyamatokban egy, a használatot segítő, és az európai rendeletnek megfelelő elektronikus aláírásra” – mondta el egy november közepén rendezett háttérbeszélgetésen Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke.

Digitalizáció a közjegyzőknél
A magyarországi közjegyzők már 2006 óta tudnak elektronikus közokiratot kibocsátani. 2010 óta teljesen digitalizált fizetési meghagyásos eljárást működtetnek, ahol már nincs szükség fizikai kontaktusra, ezzel felgyorsítva az érdekérvényesítést, ami jelentősen hozzájárult a körbetartozások felszámolásához. Egy hagyatéki eljárást is gyorsíthat és egyszerűbbé tehet, hogy egy hagyatéki tárgyalást már videókonferencián is meg lehet tartani, így például a más településen vagy külföldön élő leszármazóknak nem kell utazniuk.

Bizonyos ügyekben már most készülnek e-okiratok Magyarországon, de nemzetközi összevetésben még nem feltétlenül állunk jól. Franciaországban az ingatlanügyletekhez kapcsolódóan már 2020 óta kizárólag e-okiratok készülnek, hazánkban a földhivatali eljárások 2021 óta indíthatók el elektronikusan aláírt, ellenjegyzett iratok beadásával is.

Videós ügyintézés: a befolyásmentességet egyelőre nem lehet garantálni

Egyes ügytípusoknál azonban nem elegendő az elektronikus aláírás és a jól ismert videókonferencia-alkalmazások kombinált használata, mert biztosított kommunikációs csatornára, és a teljes befolyásmentesség biztosítására van szükség.

„A pandémia megmutatta, hogy az eljárásokba bevezethető a videokonferencia, de a biztonságnak elsődlegesnek kell lennie. Szükség van az adott személy minden kétséget kizáró azonosítására is, hogy tényleg ő az, aki aláír és mindezt szabad akaratából teszi. Ezt a biztonságot egyelőre még nem lehet garantálni, nincsenek meg a jogi és technológiai feltételei, de tíz éven belül ez megváltozhat” – hangsúlyozta Tóth Ádám.

A digitális javakról szóló rendelkezés is egyre gyakoribb lesz

Nemcsak az ügyintézés kapcsán lenne fontos a digitális tudatosság, hanem az életünket átszövő digitális javak kapcsán is, a hagyatéki eljárásokban egyre gyakrabban jelennek meg például kriptopénzek vagy közösségimédia-profilok. „Nehezíti azonban a helyzetet, hogy a digitális javakat a jog egyelőre nehezen tudja besorolni a tulajdonjog klasszikus tárgyai közé, például a pénz vagy az ingatlan mintájára, így a digitális javak jogosultjai egyelőre kénytelenek maguk szabályozni e javakhoz fűződő viszonyaikat, szerződésekben, az öröklés esetében pedig végintézkedésekkel” – emelte ki Parti Tamás, a MOKK elnökhelyettese.

Címlapkép: Getty Images

Fotók: MOKK/Kaszás Gergely

A cikk megjelenését a MOKK támogatta.