Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója
Gazdaság

Új korszak kezdetén: a hatékonyság a magyar agrárium jövőjének kulcsa

Portfolio
Az agrár- és élelmiszeriparban már nem lesz visszarendeződés, a világ fejlődik, előre megy, ami azt is jelenti, hogy eljön az agrobiznisz kora, és a jövőben már nem fog beleférni, hogy valaki ne hatékonyan, fejlesztések nélkül gazdálkodjon – hangsúlyozta a Porfolio-nak Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Beszélt arról, hogy a magyar agráriumból jelenleg több mint 500 milliárd forint forgótőke hiányzik, jövőre pedig egyre kevesebb gazda fog inputanyag-gazdagon termelni, és inkább visszafogják költségeiket, ami a hozamok csökkenéséhez vezethet. Kitért arra is, hogy valószínűleg lesz még egy élelmiszerdrágulási hullám idén Magyarországon, ami 2023 elején tetőzhet majd.

Az idei aszály súlyos - egyes becslések szerint legalább 1000 milliárd forintos - kiesést okozott a növénytermelőknek, miközben az inputkiadások drasztikusan nőttek. Hasonló körülmények között gazdálkodnak az állattenyésztők is, akiknek szintén jelentős költségemelkedéssel kell szembenézniük, bár az is tény, hogy a felvásárlási árak is nőnek. Összességében milyen jövedelmezőségi helyzetben van most a hazai agrárium?

Ritkán látott hektikus helyzetben van jelenleg a magyar agrárium, ugyanakkor, mivel nagyon sok aliparágról beszélhetünk, eléggé eltérő az egyes ügyfelek helyzete. Azoknál a növénytermesztőknél például, ahol volt produktum idén, köszönhetően az extrémen megnőtt gabonaáraknak, még a magas inputárak mellett is meg tudott maradni a jövedelmezőség.

Ezzel szemben, ahol nem volt megfelelő mennyiségű vagy minőségű áru, ott pénzügyileg nagyon gyenge évvel kell számolni, sőt véleményem szerint olyan gazda is van, aki zéró eredménnyel fejezi be 2022-őt.

Az állattenyésztésben az abrakfogyasztóknál tavasszal volt egy veszteséges időszak, amikor már nagyon magasak voltak a takarmányköltségek, az átadási árak azonban ezt még nem követték le, ám mostanra a piac már elkezdte megfizetni a sertés és a baromfifélék árát. A tejágazat az árakat tekintve viszonylag zökkenőmentesen teljesít jelenleg, jó átvételi árakkal lehet számolni.

A kertészeti ágazatról elmondható, hogy az üvegházban termesztők nincsenek rossz helyzetben, ami részben annak köszönhető, hogy szemben a nyugati versenytársakkal, a magyarországi kertészetek termálvízzel fűtenek.

A holland, lengyel és német termelőknél ezért van is költségnövekedés, ellentétben a szektor hazai szereplőivel, akik így még talán az exportpiacokra is tudnak árut juttatni, ezáltal jó jövedelmezőségi helyzetbe hozhatják magukat. A szántóföldi zöldségtermelőket is érdemes megemlíteni, hiszen ott, aki nem tud öntözni, annak biztos, hogy az aszály teljesen tönkretette az idei termését.

Tehát ágazatonként és üzemenként is nagyon eltérő, hogy milyen jövedelmezőséggel számolhatunk. Az biztos, hogy az egyes termelők között hatalmas szórást lehet majd látni.

Az utóbbi időszakban több kormányzati intézkedés - hitelmoratórium, kamattámogatás - is született a gazdálkodók pénzügyi helyzetének javítása érdekében. Mennyire elégséges lépések ezek?

Ezek inkább úgynevezett ki nem kényszerített intézkedések, amelyek inkább a termelési kedv fenntartása érdekében születtek. A hitelmoratóriumba például legfeljebb csak a termelők egynegyede lépett be, és jellemzően azokkal a termékekkel, amelyek már támogatottak.

A kamattámogatás szerepe jelentősen csökkent az utóbbi időben, hiszen elképesztően magasak az irányadó kamatok.

Jelenleg az a legnagyobb probléma a szektorban, hogy nincs NHP. Az ágazat fejlesztéséhez, illetve finanszírozásához ez volt a legjobb megoldás, mert nem támogatott hitelnek minősült, de nagyon alacsony kamatszinten, hosszú távon tudta finanszírozni az agráriumot. Ez most kiesett, így az ügyfélnek két lehetősége maradt: piaci alapon, majdnem 20 százalékon finanszírozni a vállalkozását, vagy találni egy kamattámogatott terméket, de azzal meg pillanatok alatt „megeszi a keretét”. Azt azért érdemes kiemelni, hogy a mezőgazdaságnak sok jó éve volt, így van jövedelemtartalék, ami azt jelenti, , hogy az ágazat rövid távon jobb esélyekkel tud talpon maradni.

Az idei veszteségek és bevételkiesések miatt mekkora forgótőke hiányzik az ágazatból, és mit lehet tenni ennek pótlására?

Minimum 500 milliárd forint, de véleményem szerint már ennél is több forgótőke hiányzik most a magyar agráriumból. Ezt a hiányt három forrásból lehet pótolni, az első, amit az ágazat megtermelt az elmúlt 10 évben, abból az önerőből vissza kell forgatni a gazdálkodásba, amennyiben nem fektette be tartós eszközökbe a gazdálkodó. A második a támogatási rendszer, amiben a kifizetések - költségvetés nehéz helyzete ellenére október 15-én - megkezdődtek, a harmadik pedig a bankszektor, jelenleg ugyanis nagyon drága finanszírozni ezt a hiányt, jövőre tehát komoly prés alatt lesz az ágazat, ha meg akarja finanszírozni az évét.

Az biztos, hogy a következő időszakban egyre kevesebben fognak inputanyag-gazdagon termelni, és inkább visszafogják a költségeiket. Ennek következménye lehet az, hogy a hozamok is csökkenni fognak, és ha még egy ilyen aszályos év jön, akkor tényleg komoly jövedelem-visszaesés, és akár még gazdasági, pénzügyi problémák is felmerülhetnek a termelőknél.

Az elhatározott ütemterv szerint az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. jövőre jogilag is fuzionál. Milyen változásokat hoz az egyesülési folyamat az agrárhitelezésben, és melyek ma a legfontosabb célok?

Ez az egyesülés külső szemlélő számára már nem hoz különösebb változást az agrárhitelezésben, azok a lépések ugyanis, amelyeket ezzel kapcsolatban terveztünk, már megtörténtek. Mostanra egységes irányítás alá került az ügyfelek kiszolgálása, és összefésültük az üzletágban a legkisebb őstermelőtől a legnagyobb agrobiznisz cégig mindenkit, szegmenseket képzünk méret alapján. Jelenleg azzal kell együtt élnünk, hogy magas kamatkörnyezet van és hiányzik a forgótőke, ez utóbbit pedig a bankszektornak valamilyen szinten pótolnia kell.

Az biztos, hogy jövőre nem a beruházások, illetve nem is a tízéves hitelek éve jön majd, a gazdaságok célja inkább a termelés megfinanszírozása lesz, legyen az növénytermesztés, állattenyésztés, gabonakereskedelem vagy takarmánygyártás.

Mindenhol azt látni, hogy pluszforrás kell a gazdálkodás fenntartásához. Mi bízunk abban, hogy jövőre lesz olyan támogatott termék, ami nem minősül támogatottnak, vagy a kamatszintek elkezdenek majd csökkenni az inflációval együtt. Ezek egy mostaninál jóval kellemesebb környezetet hozhatnának. Tény azonban, hogy nagyon sok dolognak össze kellene jönnie egyszerre 2023-ban ahhoz, hogy problémamentes éve legyen a magyar agráriumnak.

Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Az orosz-ukrán háború hatásaként kialakult energiaválság ma rendkívüli kihívást okoz a magyar agráriumban is. Nemcsak a gazdálkodáshoz felhasznált inputok drágulnak, hanem sokszoros árat kell fizetni a közvetlen működéshez felhasznált energiahordozókért is. Hogyan csökkenthetik leghatékonyabban drasztikus költségnövekedéseiket a mezőgazdasági és az élelmiszeripari cégek?

Arról ne feledkezzünk meg, hogy Magyarországon volt 2013 és 2021 között legalább nyolc olyan jó év, amikor bőségesen rendelkezésre álltak azok a források, - vissza nem térítendő támogatás, hitel - amelyekből lehetett fejleszteni.

Így aki akkor akart, az biztosan beruházott, aki pedig nem foglalkozott ezzel, az most nagyon nehéz helyzetben van.

Jelenleg az energiahatékonyság javítása látszik az egyetlen megtérülő beruházásnak, viszont ezt egy magas kamatszint mellett, magas inflációs környezetben kell megtenni, amihez már nagyon nehéz alkalmazkodni. A bankok kockázati étvágya is csökkenni fog, és most is már csak akkor tud hiteleket felvenni az ügyfél fejlesztésre, beruházásra, ha nagyon hatékonyan gazdálkodik.

Előbb a Covid-járvány, majd a háború hatására Magyarországon is durva élelmiszerdrágulás kezdődött, amely komoly hatást gyakorolt az inflációra is. Prognózisaik szerint a hazai élelmiszerpiacon meddig tart még az áremelkedési folyamat?

Amit most látunk az élelmiszerárakban az gyakorlatilag egy átárazódás, megjelentek ugyanis az energia- és a termelési költségek a termékekben is.

Többek között az idei alacsony terméshozamok miatt valószínűleg lesz még egy élelmiszerdrágulási hullám Magyarországon, és arra számítok, hogy ez valamikor a jövő év elején tetőzhet majd.

Ez azt jelenti, hogy az árak növekedése lassulni fog, esetleg meg is áll, de olcsóbbak már biztosan nem lesznek az élelmiszerek. Az elmúlt egy évben 40 százalékos élelmiszerár-infláció volt, ami termelői oldalról indokolt is, hiszen ennyivel biztosan növekedtek a költségek. Még egy ekkora mértékű emelkedés az árakban már nem lesz, de sok múlik azon, hogy jövő tavasszal milyen energiaárak, illetve kínálati és keresleti piac lesz. Ugyanakkor azt gondolom, hogy jó pár olyan termelő lesz Magyarországon, aki abbahagyja vagy látványosan visszafogja majd a termelését.

A sorozatos sokkhatások nyomán átalakul a teljes agrár- és élelmiszerpiac, és úgy tűnik, az agráriumban is új világ kezdődik. Valóban visszafordíthatatlanok a változások, vagy elképzelhető visszarendeződés a gazdálkodási és értékesítési viszonyokban?

Biztos, hogy nem lesz visszarendeződés, hiszen a világ fejlődik, előremegy, ami azt is eredményezi, hogy hamarosan eljön az agrobiznisz kora.

Az agrárium és az élelmiszeripar egy üzlet, a jövőben már nem fog beleférni az, hogy valaki nem hatékonyan és üzletszerűen, valamint fejlesztések nélkül, a világtrendek követése nélkül gazdálkodik.

Már 2022 is megmutatta azt, hogy ennyi forgóeszközt csak az fog tudni előhúzni, akinek van egy bizonyos üzemmérete, illetve hatékonysága. Szerintem most trendfordulóban vagyunk, ilyen pedig körülbelül csak 20 évente van.

Az elképesztő piaci-gazdasági változások közepette egyre markánsabbá és nyomasztóbbá válnak az agrárszektorban a klímaváltozás következményei is, ezért mind erőteljesebben merülnek fel a fenntarthatósági szempontok és követelmények. Megítélése szerint hogyan néznek majd ki a jövő agrárfarmjai, amelyek meg akarnak és meg tudnak felelni a modern kor igényeinek és elvárásainak?

Világtendencia, hogy a korszerűségi, az ESG, valamint a hatékonysági elvárásoknak meg kell felelniük a jövő agrárfarmjainak. Emellett fontos az okszerű gazdálkodás, vagyis azt kell termelni, amire a piacnak szüksége van.

A jövőben inkább termékpályákban kell majd gondolkodnia egy gazdaságnak, és azon belül specializálódni.

A gyors alkalmazkodóképesség szintén elengedhetetlen lesz a jövőben, egy farmnak úgy kell hatékonynak lennie, hogy minden alapanyagát feldolgozza, üzemi veszteség nélkül, és nagyon energiahatékonyan. Az elmúlt 100 évben rendkívül pazarlóan bántunk az energiával, az orosz-ukrán háború és a klímaváltozás azonban elhozta az olcsó energia korszakának a végét.

Fotó: Takarékbank

tőzsde
Vonat mozdony vasút
rheinmetall
europai parlament cimlap getty tobbszor 2000
rezsicsökkentés fűtés gáz kazán
Tematikus PR cikk
2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Megmutatjuk hogyan tudsz kezdőként a forinttal kereskedni.
Díjmentes online előadás
Mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Ez is érdekelhet
ekb európai központi bank