40 éve használjuk a mesterséges intelligenciát, csak eddig nem így hívtuk

Melyek azok a főbb körülmények, piaci- és gazdasági hatások, amelyek globálisan formálják a Schneider működési környezetét és hosszútávú stratégiáját?

A legnagyobb kihívás egyértelműen a globális klímaváltozás, amely különböző módokon minden egyes embert és természetesen vállalatot is érint a világon, és civilizációs léptékű feladatokat jelent az emberiség számára. 2023-ban már gyakorlatilag elértük az iparosodás előtti állapothoz képesti 1,5 Celsius fokos átlaghőmérséklet-emelkedést, és a legtöbb modell szerint néhány év múlva át is léphetjük ezt a szintet. Nem kell messze mennünk ahhoz, hogy hőmérsékleti rekordokat keressünk: az idei első negyedév volt a Földön valaha mért legmelegebb első három hónap.

A felmelegedés hatással van az ökosztisztémára, vízgazdálkodásra, mezőgazdaságra és az élet szinte minden területére.

A Föld népessége dinamikusan növekszik, a modellek jelentős része szerint középtávon el fogja érni a 10 milliárd főt. Ezek az emberek döntően városi környezetben fognak élni, de a gyors urbanizáció eddig is rengeteg gondot okozott, a megfelelő infrastruktúra és lakhatás rengeteg országban nem megoldott. A népességnövekedés ráadásul olyan területeken a leggyorsabb, ahol valószínűleg nem áll rendelkezésre az a tőke, amivel ezt a helyzetet érdemben kezelni lehetne. 2050-ig több mint 2 milliárd embernek kellene lakást és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát felépíteni.

Mindezt úgy, hogy a társadalmi igazságosság jegyében nem élhetnek majd csak azért például „energiaszegénységben”, mert a fejlett világ az ezt megelőző évtizedekben már elhasználta az erőforrásokat, és túl sok CO2-t bocsátott ki.

Ezek a kérdések elképesztő társadalmi feszültségeket hordoznak magukban, amiknek egy részét szerencsére technológiai megoldásokkal hatékonyan lehet kezelni.

A klímaváltozásért egyértelműen a CO2 kibocsátás elmúlt 150 éves növekedése a felelős. Az energiatermelés, illetve a fosszilis tüzelőanyagok használata a közlekedésben, szállítmányozásban óriási mértékben járul hozzá a felmelegedéshez. Az EU talán a 24. órában lépett, és alkotta meg a Fit for 55 tervét, amely 2050-re klímasemleges kontinenssé tenné Európát. Mindezt úgy, hogy a társadalmi igazságosság, a szociális biztonság és a vállalatok versenyképessége sem csorbul.

Ez egy elképesztő és ezidáig példátlan történelmi feladat, amely minden egyes állampolgártól, vállalattól és döntéshozótól is szemléletváltást és cselekvést kíván. A Schneider Electric, mint a világ egyik vezető energetikai vállalata különösen érintett, hiszen az energiaátmenetben, vagyis a fosszilis tüzelőanyagok leváltásában úttörő szerepe lehet az általunk kifejlesztett technológiáknak. Nem feltétlenül arról van csak szó, hogy mennyi zöld- vagy nukleáris energiát táplálunk be a rendszerbe, hanem a megtakarításról is, hiszen az a legtisztább energia, amit nem fogyasztunk el.

Ez technológiai szempontból legalább akkora kihívás, mint az energiatermelés zöldítése.

Melyek azok a legfontosabb területek, amelyekben a vállalat a legnagyobb növekedési potenciált látja, és érdemeben tudja támogatni az említett globális kihívások leküzdését?

Úgy gondolom, hogy az energiaátmenet sikeres megvalósításában és az energiahatékonyság növelésében lehet kulcsszerepünk. Az említett célok elérésében egyszerre van szükség a lakosság, az ipari termelők és fogyasztók szerepének, viselkedésének, egyáltalán az energiához való viszonyuk átalakítására. Jól látszik, hogy a háztartási kiserőművek robbanásszerű növekedésével a korábbi fogyasztók immár termelő szerepbe is kerültek, amely nem önmagában anyagi kérdés, sokkal inkább rendszerszintű változásokat tesz lehetővé. Energiaközösségek jöhetnek létre, egy-egy házcsoport, sőt akár kistelepülés szinte önszabályozóvá és önellátóvá válhat.

Az ipari létesítmények az energiaár-robbanás miatt rájöttek az elmúlt néhány évben, hogy tudatos energiamenedzsment nélkül nem tudják fenntartani a versenyképességüket, rengeteg beruházást valósítanak meg, amely a hatékony energiafelhasználást tesznek lehetővé. Ezek a váltázások azonban a nagy, országos villamosenergia-elosztóhálózatokat is komoly kihívások elé állítják, lévén ezek döntően az elmúlt évtizedekben nem ilyen szellemben és nem ilyen igények kiszolgálására épültek meg.

Ezekben a gyökeres változásokban egy tényező mindenképp közös: a digitalizáció elengedhetetlen, a szoftveres megoldások, a mesterséges intelligencia alkalmazása, az okos technológiák nélkül nem vihető sikerre a paradigmaváltás.

Ha csak egy lakóingatlant veszünk példának, abban az esetben is látszik, hogy a napelemes rendszer, az energiatárolók, a hűtő- és fűtőberendezések, az egyre terjedő elektromos autók egy olyan „mini” ökoszisztémát alkotnak, amit csak okoseszközökkel lehet úgy összehangolni, hogy a felhasználó valóban a technológia előnyeit élvezze. Természetesen ez nagyobb léptékben ugyanígy érvényes. Éppen ezért a Schneider Electric a hagyományos termékei mellett a szoftveres és digitális megoldásokra fordítja a legtöbb figyelmet, illetve olyan innovációkon dolgozunk, amely a fenntarthatóság más területein kiemelkedően fontosak.

Képzeljük el, hogy ha minden háztartás és minden ipari létesítmény csak 15-20 százalék villamosenergiát spórolna meg egy országban, akkor nem kellene megépíteni 2-3 új erőművet.

Az előzetes információk szerint idén fog elindulni a termelés a Schneider globális szinten is egyik legmodernebb új gyárában Magyarországon, Dunavecsén. Milyen termékek készülnek itt, és miért fontos ez a vállalat portfólióján belül?

A vállalatunk számára kiemelten fontos a fenntarthatóság, a céljainkat és azok megvalósítását a globális Schneider Sustainability Impact (SSI) program foglalja össze. Technológiai vállalatként nagyon direkt módon tudunk az innovációinkkal hozzájárulni a fenntarthatósághoz, ezért – sok egyéb más termékünk mellett – olyan középfeszültségű kapcsolóberendezéseket fejlesztettünk ki, amelyek már nem tartalmaznak kén-hexafluorid gázt, amely többezerszer erősebb üvegházhatással bír, mint a CO2. Ezt a termékcsaládot fogjuk többek között Dunavecsén gyártani, amely így központi szerepet kap ebben a szegmensben.

Ezen felül egyfajta mintagyárként fog az üzem működni, minden olyan innovációt beépítünk, amit a Schneider Electric ma kínálni tud az ipari felhasználók számára. Annak érdekében, hogy minél több partnerünk tudjon megvalósítani fenntarthatósági beruházásokat, nagy erőforrást fordítunk a szaktanácsadásra is. Minden termelőüzem számára az energetikai- és technológiai audittól kezdve a tervezésig, a kivitelezéstől a beüzemelésig tudunk „okosgyár” megoldásokat szállítani.

Milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának a fenntarthatósági célok elérésében?

A mesterséges intelligencia korántsem új dolog - visszatekintve a saját egyetemi szakdolgozatomat is ilyen témában írtam sok évvel ezelőtt - , csak akkor az érdeklődés még sokkal alacsonyabb volt. Mit is csinál pontosan a mesterséges intelligencia? Adatokat gyűjt és elemez, mintázatokat keres, megállapításokat tesz, és előrejelez, miközben folyamatosan tökéletesíti a tudását és módszertanát.

Nincs olyan ipari szereplő, akinek ezekre a feladatokra ne lenne szüksége,

ne jelent volna meg már korábban az igény például arra, hogy a döbbenetes mennyiségű és gyorsan halmozódó adatokat valaki vagy valami rendszerezze, és kinyerje belőle a szükséges tudást.

Mennyiben segítheti az ipari digitalizációt és az európai ipar versenyképességének fenntartását?

Ez elmúlt években nagyon sokat fejlődött a technológia, nagyon sokat fejlesztünk mi is ebben a témakörben. Úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencia használata nélkül a digitalizációs sem tud átlépni egy bizonyos komplexitást, gyors és pontos adatelemzés nélkül nem tudja kellően támogatni az adott folyamatokat. Itt még óriási lehetőségek vannak, azt látjuk, hogy sokszor a felhasználók csak a szoftverek és egyéb megoldások alig 20 százalékát használják ki egyelőre, főként a generatív funkciók terén nagy a kiaknázatlan potenciál.

A nagy ipari paradigmaváltásokkor, legyen szó a gőzgépekről, az elektromosságról vagy a robotokról sokan attól tartottak, hogy elveszik az emberek munkáját, és a társadalom összességében rosszabbul jár, mint korábban.

A valóság ezzel szemben az, hogy a termelékenység növekedése, a költségek optimalizálása olyan gazdasági teljesítményt tesz lehetővé, amelynek eredményeit az egész társadalom élvezi.

Én éppen ezért azt gondolom, hogy a mesterséges intelligencia nem munkahelyeket fog elvenni, hanem munkahelyeket fog teremteni, ráadásul olyan munkahelyeket, ahol nagyobb hozzáadott értékre van szükség, ami egyben magasabb fizetéseket is generál.

A cikk megjelenését a Schneider Electric támogatta.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Kaiser Ákos