
Idén nyáron alaposan ránk ijeszt az időjárás: a rendszeres mérések kezdete óta soha nem látott számú és intenzitású hőhullámos időszakot kellett elszenvednünk. Szerte a világban hasonló jelenségeket tapasztalhattunk.
- Ausztráliát idén tavasszal apokaliptikus hőség és bozóttüzek tarolták le,
- Nyugat-Afrikában 50 °C feletti hőmérsékleteket mértek,
- Mekkában 1300 zarándok lett a hőség áldozata,
- a kanadai határ közelében 36 °C fölé kúszott a hőmérő higanyszála, hogy csak néhány példát említsünk a közelmúlt történéseiből.
Infantilis derűlátás
Persze megijedni csak azért tudunk, mert „elfelejtettek” bennünket felkészíteni a rideg valóságra. A globális klímapolitika, élén az Éghajlatváltozási Kormányközi Testülettel (IPCC), tökélyre fejlesztette a különböző kibocsátási forgatókönyvekhez kapcsolt előrejelzések megbízhatóságának látszatát, a globális klímamodellek jóslatait a sámáni szertartásokra jellemző vakhit övezi.
Pedig a matematikában jól ismert, hogy nemlineáris komplex rendszerek (amilyen a Föld éghajlati rendszere is) per definitionem előrejelezhetetlenek, így korlátos ismereteinken alapuló csökevényes klímamodelljeink előrejelzései inkább vágyainkat, semmint a ténylegesen várható eseményeket tükrözik.
Ez pedig a politikai korrektség jegyében nyakon van öntve egy jó adag infantilis derűlátással, jelesül, hogy a természet még osztott nekünk lapot, és meg tudjuk állítani a klímaváltozást +1,5 °C vagy +2 °C fokon belül.
Az emberiség globális éghajlatváltozással kapcsolatos nézeteit az üvegház modellje uralja, a megfigyelési adatok közül pedig az emberek többsége szinte kizárólag a felszíni átlaghőmérséklet trendjére kíváncsi. Pedig a hőmérséklet, mint ún. intenzív fizikai állapotjelző messze nem a legszerencsésebb választás, ugyanis a rendszer egyensúlyi állapotát jellemzi, és nem additív. Az csak a viccben lehetséges, hogy úgy fűtsük a házunkat, hogy „nyisd ki fiam az ablakot, engedd be odakintről még azt az 5 fokot”. A változás szempontjából ténylegesen releváns fizikai mennyiség az energia lenne, ami additív, amire vonatkozik például az energiamegmaradás törvénye („energia nem vész el, csak átalakul”).
Földünk azért melegszik, mert a megnövekedett üvegházhatás, valamint sugárzásvisszaverő képességének (ún. albedójának) a csökkenő felhőzet és légszennyezettség, a zsugorodó jégborítottság és a beépítések miatt bekövetkező csökkenése miatt évről évre többlet hőenergiára tesz szert.
Felejtsük el az üvegházmodellt!
De hova kerül ez a többletenergia? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához felejtsük el gyorsan az üvegházmodellt, és képzeljünk magunk elé egy sokkal vonzóbb Föld-modellt, egy pohárban színes koktélt jégkockákkal. Ugyanis Földünk felszínének kétharmadát óceánok borítják, és a Földön található összes jég (az ún. krioszféra) tömege is számottevő. A jégről ráadásul általános iskolás fizikai tanulmányainkból tudjuk, hogy megolvasztásához rengeteg energia szükségeltetik.
Míg egy üvegházban nincs víz és jég, így legfeljebb csak a falon levő hőmérőt bámulhatjuk, addig a jeges koktélról akár egy óvodás gyermektől is megkérdezhetjük, hogy vajon a napra kitéve mi fog vele történni? Pontosan ugyanez történik Földünkkel is, azzal a különbséggel, hogy óriási tömegük miatt a gleccserek és más jégformák csak igen lassan tudnak kiolvadni. A folyamatosan képződő többletenergia 91 %-át az óceánok nyelik el, 3 illetve 5%-a a jég felolvasztására és a szárazföldek melegítésére fordítódik, és mindössze 1%-a fűti közvetlenül a légkört.
Mivel pedig az óceánok melegedése hőtágulással jár (ezt minden háziasszony tudja, akinél futott már ki a lábasból a húsleves), és a szárazföldi gleccserek olvadása is növeli az óceánokban levő víz mennyiségét, mindkét folyamat (az elmúlt 150 évben közel azonos arányban) a globális tengerszint emelkedését eredményezi.
Ha úgy jobban tetszik, a napjainkban igen nagy pontossággal mérhető globális tengerszint Földünk „hőmérője”, emelkedése a bolygó felmelegedését mutatja.
Teljesen felesleges tehát a klímaszkeptikusokkal a globális átlaghőmérséklet mérési pontosságáról vagy számítási módszereiről vitázni, Földünk felmelegedésének ténye elvitathatatlan.
A valósághűbb koktél-modellnek vannak a klímaváltozás jövőbeni kilátásai szempontjából megszívlelendő vonatkozásai is. Érdemesebb például a környezetünkben tapasztalható hőhullámokon, hőmérsékleti rekordokon való szörnyülködés helyett az óceánokon és az állandó jég birodalmában körülnézni. Az éghajlatváltozás ugyanis lényegében ott dől el, minden, amit idehaza megtapasztalhatunk, az ott zajló folyamatok áttételes következménye. Sajnos onnan, ha lehet ezt még fokozni, még rosszabb hírek érkeznek:
- az Antarktiszon most 28 °C fokkal (!) van melegebb, mint az éghajlati átlag,
- a hatalmas nyugat-antarktiszi Thwaites-gleccser („a Végítélet gleccsere”) olvadása sokkal gyorsabb, mint ami az éghajlati modellekből következne,
- Grönland gleccsereinek jégvesztése is egyre fokozódik.
- Az óceánok felszíni hőmérséklete pedig 14 hónap óta folyamatosan több tized fokkal meghaladja a korábban mért legmagasabb értéket, alaposan megtréfálva a globális klímamodellezőket.
Nincs alapja a „még van időnk” narratívának
Egy közelmúltban megjelent, műholdas sugárzási adatsoron alapuló tanulmány szerint az elmúlt két évtizedben tapasztalható tényleges melegedést kétharmad részben okozta a felhőzet globális csökkenése, és csak egyharmad részben a megnövekedett üvegházhatás.
Ez azt bizonyítja, hogy – a „még van időnk” narratívával szemben – máris beindultak hatalmas léptékű öngerjesztő természeti folyamatok.
A felhőzet globális csökkenésére kézenfekvő fizikai magyarázat létezik, ugyanis a melegedő légkör a hőmérséklettel exponenciális függvény szerint növekvő mennyiségű vízgőz megtartására képes (1 °C melegedés esetén +7 %-kal), a párolgás sebessége ugyanakkor hozzávetőlegesen csak lineárisan nő a hőmérséklettel. Ezért a felhőképződéshez szükséges fizikai feltételek a légkörben egyre nehezebben teljesülnek, így a globális megfigyelések eredménye tulajdonképpen nem meglepő.
Ráadásul a vízgőz igen erős üvegházhatású gáz, így légköri abszolút mennyiségének növekedése tovább fokozza a felmelegedést. Ezt az öngerjesztő folyamatot a légkörben nincs, ami megállítsa, erre egyedül az óceáni áramlási rendszer drasztikus összeomlása lehet képes. Persze ebben sok örömünket nem lelnénk, konkrétan szinte azonnali éghajlati katasztrófa lenne a következménye, aminek lehetséges bekövetkezésére egy, a közelmúltban megjelent tudományos közlemény is figyelmeztet.
Tehát a közeljövőben várható éghajlatváltozásra vonatkozó kilátásaink több mint ijesztőek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egy mértékadó tudományos véleménycikk szerint már egy ideje a fősodorbeli klímapolitika jövőtérképein ismeretlen vizeken hajózunk…

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Újabb diktátor van születőben? Elfogadták az "élethossziglan elnökség" alkotmánymódosítást El Salvadorban
Amerika szövetségeséről van szó.
Nagy bejelentést tett a világ olajkitermelésének felét uraló olajkartell
Szeptembertől ömleni fog az olaj a piacra.
Megdöbbentő csapadékkülönbségek: pár utcányi távolság döntött arról, ki ázott bőrig és ki nem
Mutatjuk, hogy hova jutott a java.
Évtizedes egyezséget hágott át az izraeli miniszter, majd kiállt Gáza teljes elfoglalása mellett
Nemzetközi szervezetek szerint még mindig nincs elég segély az övezetben.
Sok mindenről árulkodik, miként néz ki egy jegybank épülete? Az USA a Parkinson-törvény áldozatává válhat
Különböző intézmények gyakran éppen akkor építenek extravagáns székházakat, amikor hanyatlani kezdenek.
Korábbi embere figyelmeztette Trumpot: "az Epstein-ügynél is nagyobb felháborodást fognak kiváltani, ha nem lépnek"
Nem lesz jó vége a vádaskodásnak?
Így hangolná össze a kormány a különböző lakástámogatásokat
Társadalmi egyeztetése bocsátották azt a jogszabálytervezetet, amelynek elsődleges célja az Otthon Start Program, a CSOK Plusz, a Falusi CSOK és a Babaváró hitel összehangolása annak érdekébe
Az osztalék portfólióm - 2025. július
A Pepsi csomagomat megdupláztam, szerintem jó áron és éppen időben, mielőtt kijött volna a jó negyedéves jelentésével. És kaptam egy csomó osztalékot is, jó hónap volt.VáltozásokPepsiCo
Top Indexek Expressz certifikát éves 9% fix hozammal
A világpiacok jelenlegi turbulens időszaka kiváló alkalmat kínál a kedvező beszállási pontok kihasználására. Az új Top Indexek certifikátunkkal most a Swiss Market Index, a Nasdaq 100 és
Ha nyár, akkor szabadság - mit érdemes tudni a szabadság kiadásának szabályairól?
A nyári időszak a legtöbb munkavállaló számára a pihenés és a szabadság tervezésének időszaka. Azonban a szabadság kiadása nem kizárólag a munkavállaló igényeihez igazodik, hanem jogsza
Mi a legerősebb érv a demokrácia ellen?
Járom a TV stúdiókat ebben a három éve tartó, kis magyar kvázi-recesszióban. Mi a baj a magyar gazdasággal? - szól a kérdés. Hol a növekedés?... The post Mi a legerősebb érv a demokrácia e
Afrika technológiai innovációkkal tenne a fenntarthatóságért
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) kidolgozott egy tudományos, technológiai és innovációs (STI) befektetési ütemtervet, hogy az afrikai országok ezek seg
Biztos nem csak szerencsejátékozol befektetés helyett?
A pénzügyi tudatossági körökben köztudott, hogy a szerencsejáték alapvetően a vesztesek játéka. Ennek oka teljesen érthető, még ha a játék szervezője profitmotiváció nélkül is dolgozna
Ezt kapta ajándékba egy teljes ágazat a politikai adományokért cserébe
Azt gondolta Trump, hogy miatta hívják GENIUS-nak a GENIUS-t, pedig nem - sőt, még csak nem is annyira zseniális a jogszabály. A stablecoinok szabályozása átment... The post Ezt kapta ajándékba


Meglepő kulisszatitkok derültek ki: így kerül a magyar hús a zsidó és muszlim vevőkhöz
Jó üzlet a vallási igények kiszolgálása.
Megúsztuk a legrosszabb forgatókönyvet, de mikor jön a növekedési fordulat?
Friss adatok érkeztek.
Bod Péter Ákos elárulta, miért maradt le a magyar gazdaság
Álom marad az osztrák életszínvonal?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.