Elértük-e már az üvegplafont a magánorvosoknál fizetendő díjaknál? Attól függ, mekkora a baj

Háztartások egészségügyi költéseinek változásait, illetve az egészségügyi magánszolgáltatók választásának szempontjait mutatta be előadásában Kertész Balázs, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó ügyvezető igazgatója.

2023-ra lelassult a magánegészségügyi szektor növekedése, az árbevétel infláció alatti mértékben, mintegy 5%-kal nőtt 2022-höz képest.

• 203 szolgáltató (magánfinanszírozott szolgáltatást nyújtó járó- és fekvőbeteg-ellátók, diagnosztikai cégek) árbevétele haladta meg a 100 millió forintot 2023-ban
• 2023-ban a TOP 203 szolgáltató árbevétele nagyságrendileg 300 milliárd forint volt, de ebből NEAK-támogatás 62 milliárd forintot tett ki.

Tavaly a háztartások magénegészségügyi költése átlagosan 363 ezer forint volt a 2022-es 348 ezer után. (Ebbe a gyógyszerek, étrend-kiegészítők vásárlása is beletartozik a magánorvosok felkeresése mellett.)

A magánegészségügyi szolgáltatók lakossági keresleti oldalát 2021 óta évente vizsgálja a Szinapszis. Az idei augusztusi adatok szerint a megkérdezettek 59%-a vett már igénybe magánfinanszírozott (fizetős) ellátást a fogorvosi ellátáson kívül. Ez 2 százalékpontos növekedést jelent a 2023-as adathoz képest.

• A megkérdezettek 28%-a vett igénybe fizetős ellátást, de régebben mint 12 hónapja,
• 31% pedig az elmúlt 12 hónapon belül vett igénybe fizetős ellátást,
• 18% nem vett még igénye fizetős ellátást, és a jövőben is elzárkózik ettől,
• 23% nem vett ugyan még igénybe fizetős ellátást, de nem zárkózik el ettől.

A magánszolgáltatók választását befolyásoló szempontok közül a rövid időn belül kapott időpontot, illetve az orvosok, nővérek hozzáállását említették meg a legtöbben.

A magánszolgáltatók közti választásánál a legfontosabb szempontként a szolgáltatás árát nevezték meg.

A lakosság árérzékenysége lassan, de biztosan növekszik. Emellett elsődleges szempont továbbá az orvosok/nővérek hozzáállása és a megfelelő kommunikációjuk a betegekkel, és csak sokadlagos szempont az orvos hírneve az adott szakmában, vagy akár a rendelői környezet.

Ezekből is adódik, hogy a szolgáltatóknak a versenyképes, értékarányos árazásra kell törekedni, és nem mindenáron megszerezni egy-egy magas presztízsű orvos szolgáltatásait

- mondta Kertész Balázs.

A Szinapszis felmérését bemutató előadást követő panelbeszélgetés a magánegészségügyi szolgáltatók közötti versenyről szólt. Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő, a beszélgetés moderátora többek között az kérdezte a résztvevőktől, hogy elértük-e már az üvegplafont a lakosság magánegészségügyi költései terén. Erre lényegében az volt az egységes válasz, hogy nincs üvegplafon, ha súlyos egészségügyi problémája van az adott páciensnek.

Czeglédi Tamás, a MozgásKlinika társalapítója ezzel kapcsolatban elmondta: a gyógytorna-, manuálterápia szolgáltatásokat nyújtó, franchise rendszerben működő hálózatuknál azt látja, hogy nem érték el az üvegplafont, dinamikusan növekszik ez a piac, mert alulkiszolgált ez a szektor, így kevésbé érzékelik a lakosság árérzékenységét.

Kovács Róbert, a Semmelweis Prémium ügyvezetője szerint annak függvényében van üvegplafon, hogy az adott szolgáltatás mennyire szofisztikált. A fő kérdés szerinte az, hogy az adott egészségügyi probléma mekkora gondot, fájdalmat jelent az adott páciensnek. Emellett úgy látja, hogy a lakosság egyre nagyobb mértékben használja az egészségpénztári megtakarításokat a magán szolgáltatások fedezésére a saját zsebből (out of pocket) történő fizetés mellett.

Mózer Attila, a Szent Magdolna Magánkórház tulajdonos ügyvezetője szerint nem is a kereslet oldaláról érzékelik az üvegplafont, hanem az orvosi béreknél, miután jelentősen megugrott a bérezésük. Zsaroló potenciáljuk van, körbejárják a szolgáltatókat - tette hozzá. Az a baj, hogy az állami szektorban a béremelés volumenelvárás nélkül történt meg, ami kedvezőtlen hatással volt a magánszolgáltatókra.

Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója úgy vélte, hogy a nem halasztható beavatkozásoknál még nem érte el a piac az üvegplafont, a halaszthatóknál viszont már igen. A HR-kérdés kapcsán hozzátette: nemcsak az orvosok, hanem a szakdolgozók tekintetében is jelentős gond a kínálat biztosítása.

Előfordul, hogy egy új orvos belépésére fél-egy évet is várni kell

- jegyezte meg Papik Kornél.

Soós Miklós, az Istenhegyi Géndiagnosztika Cégcsoport Auro-Science Consulting tulajdonos ügyvezetője is arról beszélt, hogy nem a keresletnél érzékelik az üvegplafont, hanem az orvoshiányban. "Komoly gond, hogy egy-egy orvos 4-5 helyen is rendel, így marketing szempontból nem lehet felépíteni egy orvost egy adott szolgáltatónál."

Ha valaki nagyon beteg, akkor nincsen üvegplafon

- ezt már Waberer György, a Wáberer Medical Center tulajdonosa jegyezte meg. Az orvosok bérének emelkedésével kapcsolatban azt mondta, akkora bérnövekedés történt, hogy lehetőség lesz a külföldön dolgozó hazai orvosokat hazahívni a magánegészségügybe.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio