A kutató "Gazdasági hadviselés - megmarad, aki kimarad?" címmel tartott előadást a konferencián, és azt a kérdést járta körül, hogy a gazdasági hadviselés terén a kelet-közép-európai kis országok mit tudnak tenni.
Nagyon sokan hegemóniaváltásról beszélnek, azonban szerencsétlen ez a kifejezés, változó hegemóniális viszonyok vannak
- kezdte előadását Deák András György.
Egy hegemóniaváltás több évtizedes folyamat, másrészt nem kell arra számítanunk, hogy a hegemón nyugati világ eltűnik az egyik napról a másikra - tette hozzá.
- A nyugati világnak Japánnal, Dél-Koreával, Ausztráliával és más országokkal együtt a globális exportban a részesedése ma is 60% körül van. "Voltunk 70% fölött, kétségtelen, tehát csökkent, ennek ellenére meg mindig magas."
- A világ GDP-jében 40% fölötti a mutató, ez történetileg egy alacsony szint, de még mindig egy nagyon jelentős szint - mondta a kutató. Ami változik, hogy ezek az arányok süllyednek, fragmentálódik a rendszer. Ennek csak egy része Kína, tehát nem egy bipoláris rendszer felé halad nagy valószínűséggel a világ - emelte ki a szakértő.
A kutató szerint ez a változó hegemónia egy nagyon érzékeny világgazdaságot feltételez. Mit lehet ilyen környezetben tenniük a kelet-közép-európai országoknak? - tette fel a kérdést. "Erre a magyar miniszterelnök úgymond a gazdasági semlegesség témáját vetette fel, amely azonban nem pontosan a gazdasági semlegesség akadémiai vagy szakpolitikai tartalmát fedi le."
Kiemelte: vannak olyan helyzetek, és főleg az EU-ban, amikor nincs semleges álláspont.
Sajnos reálpolitikai szinten azt kell mérlegelni, hogy az adott kormány vállalja-e annak a külpolitikai költségét, hogy megvétózz egy uniós akciót, 26 országot magára haragítva, ez nyilvánvalóan nem egy semleges magatartás.
"Nyilvánvalóan lehet gazdasági semlegességet deklarálni. De az igazán döntő az, hogy azt kifelé mennyiben fogadják el. Mit gondolnak erről Moszkvában, Pekingben, Washingtonban, Brüsszelben, Berlinben és máshol" - jegyezte meg a kutató.
Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio
