Izgulhat a geotermia-szektor: 22 milliárd forint sorsa dől el augusztusban

Unalomig ismételt tény, hogy Magyarországon a geotermikus energiában rejlő potenciál hatalmas, elsősorban a távfűtőművek korszerűsítésében és ipari felhasználásban vannak komoly lehetőségek. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció is döntően erre koncentrál, igaz a villamosenergia-termelés lehetőségét sem utasítja el.

Mivel a távfűtőművek zömében földgázzal működnek, ezért a geotermiának különösen nagy szerep juthat az energiafüggőség csökkentésében.

A kizárólag hőszolgáltatási céllal számolt 3,1 PJ geotermikus hőtermelés hasonló mértékű növekedésével számolva a geotermia részesedése 2030-ig mintegy 12%-ra növelhető a bruttó hőenergia termelésben. 2035-ig a geotermikus energia teljes hőtermelésen belüli részesedését 25-30%ra emelhetjük. Az új hasznosítások révén 2030-ig 0,5-0,7 milliárd m3, 2035-ig pedig összesen 1-1,2 milliárd m3 földgáz kiváltása prognosztizálható – állítja a Koncepció.

„A hagyományos földgáztüzeléssel működő hőerőművek döntő része minden gond nélkül átalakítható lenne. A geotermikus energia használatával és az elektrifikációval gyakorlatilag zéróemissziós működést lehet elérni, ráadásul rendkívül olcsó üzemeltetés mellett” – mondta el korábban Molnár Gábor, az Arctic Green Terv (korábban Mannvit) ügyvezető igazgatója.

Ha minden ennyire kézenfekvő, miért nem csináljuk?

A geotermikus beruházások kezdeti szakasza meglehetősen költséges, rendkívül „fejnehezek” a projektek, ráadásul a legkomolyabb geológiai számítások mellett sem garantálható, hogy száz fúrásból száz sikeres lesz, és megfelelő hőmérsékletű víz nyerhető ki a talaj mélyebb rétegeiből.

Egy-egy beruházás mellett szól azonban, hogy a felvevőpiac stabil, a távhőszolgáltatások hőenergiaigénye jól kiszámítható, és hosszútávú árbevételt jelent. Az üzemeltetés költsége pedig rendkívül alacsony, szinte „ingyen” érkezik az energia a rendszerekbe. Ezek a tényezők a kezdeti magas költségeket hatékonyan tudják ellensúlyozni, mégis a (piaci) finanszírozói oldalról láthatóan több biztosítékra van szükség.

"Úgy gondolom, hogy a geotermia és a lakossági távfűtés pont az a szegmens, ahol a magánszereplőknek is lenne komolyabb keresnivalója. A beruházó hozza a tőkét, és megvalósítja a fejlesztést, a távhőszolgáltató pedig hosszútávon, reális áron, kiszámíthatóan megveszi tőle az energiát. 15 év alatt bőven meg tud térülni egy ilyen projekt, amely egy energetikai beruházás esetében kedvezőnek számít.

Ez maximálisan működőképes modell tud lenni"

– mondta el az ügyvezető.

A Jedlik Ányos Program egyik, 10 milliárd forint keretösszegű pályázata vissza nem térítendő támogatást kínál az első kútfúrások kiadásaihoz. A keretösszegből 10-20 vidéki helyszínen megvalósuló projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Amennyiben a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A kiírás társadalmi egyeztetése augusztus közepén zárult le. A pályázat tekinthető egyfajta kockázatmegosztásnak is, hiszen az elnyert támogatás mellett egy piaci hitelezőnek is alacsonyabb kockázatokkal kell számolnia egy esetleges sikertelen fúrás után.

Ez a megoldás jelentősen növeli az egyes projektek hitelképességét is.

Távfűtőművek figyelem, érdemes felkészülni az új pályázatokra!

A Program másik aktuális, 12 milliárd forint keretösszegű pályázata a hálózatra kapcsolódó, geotermális alapú hő- és villamosenergia termelő rendszerek kialakítását segíti, már meglévő termelő és visszasajtoló kútra alapozva. A keretösszeg akár teljes egészében egyetlen fejlesztés megvalósítására fordítható. Beruházási helyszínként Budapest kivételével az ország bármely területe szóba jöhet. 

"Úgy gondolom, hogy a távhő piac szereplőinek mindenképp érdemes felkészülniük és pályázniuk, mert hosszú távon nagyon sok költséget takaríthatnak így meg, ráadásul

bizonyos feltételek teljesülése esetén akár 100% is lehet a támogatási intenzitás"

– hívta fel a figyelmet Molnár Gábor.

További források is hamarosan megnyílhatnak: a Jedlik Ányos Energetikai Program egy harmadik eleme teszi majd elérhetővé a legnagyobb forrásmennyiséget a földhő hasznosításához iparági befektetők számára. Az előkészületben lévő pályázat 19 milliárd forint kamatmentes hitellel ösztönözheti majd a geotermikus hőtermelő beruházásokat, igény szerint a fúrási költségeket is átvállalva.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images