Magyarország alatt ott a jövő energiája – csak le kell érte fúrni

Tavaly ősszel fogadták el a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót, amely a geotermikus energia magyarországi hasznosításának duplázását tűzi ki célul 2030-ig.Mennyire reális ez az elképzelés?

Úgy gondolom, hogy a koncepció egy kiforrott dokumentum, de stratégia lévén inkább általános célokat fogalmaz meg. Nemcsak a nemzeti, hanem az EU-s célkitűzések is elég határozottak, értelemszerűen a kettőnek összhangban kell lennie egymással. Hogy egy példát említsek: EU-s szinten 2037-ig minden távhőszolgáltatónak legalább 50%-ban megújuló energiából kell fedeznie a termelést, 2050-re pedig 100%-ban. Utóbbi időpont még nagyon messze van, de

az 50 százalékos arány elérésére csak valamivel több mint 10 évünk van, ami az energetikai szakmában egyáltalán nem számít soknak.

Jelenleg a hazai távhőszolgáltatók átlagosan 25%-ban fedezik megújulóból a termelést, ennek jelentős része geotermia. Jó pozícióból indulunk, jelenleg 5.-6. helyen állunk Európában a geotermikus hőenergia felhasználásában. A lehetőségek - az adottságokat figyelembe véve - a távhőszolgáltatás irányába visznek: míg Izlandon, Törökországban, Olaszországban vagy Görögországban 200-300 fokos vizet is lehet találni, addig nálunk az 60-120 °C, helyenként akár 160 °C körüli hőmérséklet tartomány a jellemző. Ez viszont szinte az egész országban elérhető, és ez a hőmérséklet tökéletesen megfelelő a távfűtőművek üzemeltetéséhez és az agrárium számára is.

Úgy gondolom, hogy kellő támogatással, világos ösztönzőrendszerrel elérhetők a kitűzött célok, mert az adottságok kiválóak, a technológia kiforrott, a szakértelem rendelkezésre áll és piaci beruházókból sem lenne hiány.

Bár a magyar társadalom döntő része tisztában lehet azzal, hogy kiválóak az ország geotermikus adottságai, mégis a geotermikus beruházások és az ezzel foglalkozó vállalatok – más, hagyományos energetikai szereplőkkel ellentétben – nincsenek rivaldafényben. Az iparág mely szegmensében működik pontosan az Arctic Green Terv?

A vállalatot Mannvit Kft. néven alapították 2007-ben, az ugyanilyen nevű izlandi cég leányvállalataként. A mérnöki- tervezési feladatok szinte teljes palettáját lefedi a működésünk, legyen szó épületekről, infrastruktúráról, gépészetről vagy energetikáról. A piaci trendek és hazai igények miatt azonban elsősorban a geotermikus iparágra kezdtünk el fókuszálni. Izland a világ egyik vezető geotermia nagyhatalma, nem csak a felhasználás aránya, hanem a technológia szempontjából is, így kézenfekvő volt, hogy a hazai, szintén remek geotermikus adottságokkal rendelkező piacon, nagy hangsúlyt fektessünk már az induláskor is a területre.

Tervező cég vagyunk, aki a geotermikus energiára, fűtő- és hűtőrendszerekre, erőművekre specializálódott, izlandi és nemzetközi tapasztalatokra alapozva.

Két éve az anyavállalatunkat felvásárolta egy még nagyobb skandináv cég, a magyar leánycég pedig az Arctic Green csoport tagjaként működik tovább. Ennek megfelelően, mi is nevet váltottunk, de azonos profillal dolgozunk tovább, Arctic Green Terv-ként. A céges átalakulás után gyakorlatilag mi lettünk a geotermikus beruházásokkal foglalkozó vállalatcsoport tervezési szolgáltatásokat nyújtó tagja – ami elismerése a csapatunk mérnöki tudásának, korábbi munkáinknak.

Minden, a geotermikus beruházásokhoz kapcsolódó iparági szakértő megtalálható a csapatunkban,

gondolok itt például geológusra, fúrómérnökre, környezetmérnökre, energetikusra, és természetesen a felszíni rendszerhez tartozó szakmák mindegyikére. A hazai adottságokat jól ismerjük, könnyen ki tudjuk értékelni egy terület geotermikus energetikai lehetőségeit. Emellett távhőrendszerekkel, kazánházi és épületgépészeti tervezéssel, távhőrendszerek energetikai korszerűsítésével, energiatárolók tervezésével is foglalkozunk. Összesen 26-an vagyunk, a legtöbb hazai tervezőirodától eltérően egy komplex energetikai projekt megvalósításához szükséges tervezői munkát egy kézben, a házon belüli összeszokott mérnökállomány segítségével vagyunk képesek megoldani.

Szerintem nem jellemző Magyarországon a hasonlóan komplex képességekkel rendelkező tervező gárda.

Melyek a vállalat főbb piacai, mekkora a hazai – nemzetközi munkák aránya a teljes portfólión belül?

Manapság már kb. 70-30 százaléka arányban dolgozunk belföldön és külföldön, bár az utóbbi időszakban a nemzetközi tevékenységünk – főként Európában –ismét megerősödni látszik. Több projektben is benne vagyunk Görögországban, Bulgáriában, Lengyelországban, Szlovákiában, Horvátországban, de ázsiai megrendeléseink is vannak, korábban pedig Afrikában, Etiópiában, Dominikán is dolgoztunk. A magyar mérnöki tudás az egész világon kelendő termék.

A geotermia hasznosításának jól azonosítható területei vannak: távhőszolgáltatás, ipar, mezőgazdaság és turizmus-rekreáció. Haladjunk sorban, hogyan hasznosíthatja az ipar a földhőt?

Rendkívül sokféleképpen tudja az ipar hasznosítani a földből érkező energiát. Természetesen az ingatlanok fűtését is el tudja látni, de sokkal izgalmasabb terület a folyamatos technológiai hőigények biztosítása, amely számos iparágban jelentős működési tétel. A termál hőmérsékletet hőszivattyúval tovább lehet emelni, így magas hőmérsékletű rendszerek igényei is kielégíthetőek, akár gőz is előállítható.

Nyíregyházán egy újonnan feltárt, ezidáig nem ismert vízbázisra építve terveztünk ipari hőellátó geotermikus rendszert, valamint Csömörön és a Budapest Airporton is megkezdtük a munkát.

Bár elsőre nem gondolnánk, de adszorpciós technológiával a forróvízzel akár még hűteni is lehet, vagyis hűtőkamrák és más, szabályozott hőmérsékletet igénylő helyiségeket is ki lehet vele szolgálni. Nem szabad elfelejteni továbbá, hogy nem csak a mélységi termálvizeket lehet hasznosítani, hanem sokkal kisebb mélységig fúrva, talajszondákkal is ki lehet aknázni a föld hőjét, ún. sekély geotermikus rendszereket létrehozva, ami bárhol megvalósítható. Ezek a rendszerek – a háztartási, hőszivattyús megoldáshoz hasonlóan – akár teljes üzemek fűtését és hűtését is képesek ellátni.

Debrecenben egy gyártó vállalat fűtési-, hűtési rendszerét állítottuk át zöld energiára ezzel a technológiával.

Egy ipari park – ahol az adottságok megfelelők – optimális helyszín a geotermikus infrastruktúra kiépítésére: viszonylag szűk környezetben több, professzionális energetikai rendszerekkel ellátott nagyfogyasztó működik, amelyek piaci áron kapják a jelentős kiadási tételnek számító energiát. A geotermikus beruházások legnagyobb hátráltatója, hogy nagyon „fejnehezek” a projektek, vagyis a fúrásnál, a berendezések telepítésénél magas költségekre kell számítani, az üzemeltetés és az „energiadíj” viszont rendkívül alacsony.

Sokszor találkozunk azzal, hogy egy ingatlanfejlesztő kizárólag capex (beruházási költség) szemléletben gondolkodik, és csak azt tartja szem előtt, hogy minél alacsonyabb költséggel létesüljön a saját beruházása. Érdemeseb lenne totex (teljes költség) szemlélettel gondolkodni, amely a majdani bérlők fenntartási költségeit is figyelembe veszi, mert ha például 10 évre osztjuk el az energiadíjakat, akkor nagyon gyorsan kiderül a geotermia árelőnye. Az idő ugyanakkor nekünk dolgozik: a vállalatok számára évről-évre fontosabb, hogy megújuló energiával és kiszámítható energiaköltségek mellett működhessenek, biztos ellátási forrásra építve.

Ez pedig a geotermia felé billenti a mérleg nyelvét.

Arról nem is beszélve, hogy a földhő az év 365 napján 24 órában kinyerhető, gyakorlatilag nincs olyan környezeti externália, ami befolyásolná a működését. Érdemes ezért bármely meglévő ipari létesítmény esetén megvizsgálni a területen meglévő, saját geotermikus adottságokat, illetve új gyár létesítésénél gondolni ezen energiaforrás alkalmazására, hiszen ott van a lábunk alatt.

Milyen szerepet kaphat a geotermia a villamosenergia-termelésben?

Egyre több az áramtermelési céllal kezdeményezett beruházás is. Ahhoz, hogy villamosenergiát lehessen termelni, legalább 130-150 fokos vízre van szükség. Ez Magyarországon több, mint 2 km mélyen található, ahová lefúrni nagyon költséges. Vannak kivételek, például a jelenleg egyedüliként üzemelő turai erőmű – amelynek tervezését is mi végeztük – esetében sekélyebb rétegekben található kellő hőmérsékletű víz. Erőművi tervezést a turai kivételével ezidáig jellemzően külföldön végeztünk, ám jelenleg hazánkban is sok kutatás folyik, biztos vagyok benne, hogy több erőmű is épülni fog a közeljövőben.

A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció is a távfűtés „geotermizálását” jelöli meg elsődleges célkitűzésként. Milyen technológiai beruházások szükségesek ehhez?

A hazai távhőrendszerek nagyrészt egyidősek a nagy lakótelep-építési hullámmal, a 60-as években futottak fel igazán. Gondoljunk bele: a házgyári technológiával épített sokszázezer lakás többsége is távfűtéssel üzemel. Ezek a rendszerek zömében gáztüzelésű hőerőművekből kapták, és kapják ma is az energiát, természetesen azóta sokat diverzifikálódott a fűtéshez használt energiaportfólió, például Paks városának távfűtőrendszerélt az Atomerőmű forróvizének megcsapolásával állítják elő, Budapesten pedig a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű is rengeteg háztartás hőenergia-igényét szolgálja ki. Ezeket csak azért említem meg, mert vannak olyan források, amelyeket egyszerűen nem érdemes geotermiával kiváltani, hiszen most is zéróemissziós vagy hulladékhasznosítás útján történik a termelés.

A hagyományos földgáztüzeléssel működő hőerőművek döntő része azonban minden gond nélkül átalakítható lenne.

A geotermikus kút és alapgépészet kialakításán túl, egyetlen akadályt kell leküzdeni: helyenként a termálvíz hőfoka nem éri el a távfűtő rendszer magas hőmérséklet-igényét. Azonban számos technológiai megoldás áll rendelkezésre ennek áthidalására, pl. magas hőmérsékletű hőszivattyús technológiával rendkívül hatékonyan ki lehet egyenlíteni a különbséget. A geotermikus energia használatával és az elektrifikációval gyakorlatilag zéróemissziós működést lehet elérni, ráadásul rendkívül olcsó üzemeltetés mellett. Tudomásom szerint hőszivattyúval kombinált távfűtés legközelebb Nagyváradon található, ahol szintén közreműködtünk a fejlesztésben.

Ez a megoldás hazánkban is gazdaságosan és rugalmasan üzemeltethető alternatívát jelenthet, kitágítva a termálenergia hasznosításának határait.

A geotermikus infrastruktúra kialakítása igen beruházásigényes tevékenység. Milyen ösztönzők, finanszírozási lehetőségek érhetők el a projektek megvalósításához?

A Jedlik Ányos Energetikai Programban 71 milliárd forintnyi forrást bocsátanak rendelkezésre különböző lépcsőkben, amely a már említett földhő hasznosítás növelését is támogatja. A napokban nyílt meg az egyik támogatási programja, melynek segítségével az energiahatékonyságot növelhetik a távhőszolgáltatók, mintegy megágyazva a későbbi megújuló energia befogadásának. Csökkenthetőek a fűtőrendszer veszteségei, vagy pl. különböző energetikai korszerűsítésekkel el lehet érni, hogy ne 90-100 Celsius fokos vízzel üzemeljen a rendszer, hanem csak 80 fokossal. Így már sokkal kisebb hőmérséklet-különbséget kell áthidalni a termálvízzel, vagy akár a hőszivattyúkkal.

Hamarosan egy olyan program is megnyílik, amely megújuló energia, így pl. a geotermikus energia felszíni rácsatlakozását támogatja. Ezen kívül a geotermikus kútfúrást és kifejezetten geotermikus fejlesztést célzó programok is várhatók. Úgy gondolom, hogy

a távhő piac szereplőinek mindenképp érdemes felkészülniük és pályázniuk, mert hosszú távon nagyon sok költséget takaríthatnak így meg, ráadásul bizonyos feltételek teljesülése esetén akár 100% is lehet a támogatási intenzitás.

Bár mostanában nem annyira jellemző, hogy teljesen piaci alapon egy magánberuházó infrastruktúrát építsen Magyarországon, úgy gondolom, hogy a geotermia és a lakossági távfűtés pont az a szegmens, ahol a magánszereplőknek is lenne komolyabb keresnivalója, ezt az anyacégünk mellett több más, velünk kapcsolatban álló beruházó is megerősíti. A beruházó hozza a tőkét, és megvalósítja a fejlesztést, a távhőszolgáltató pedig hosszútávon, reális áron, kiszámíthatóan megveszi tőle az energiát. 15 év alatt bőven meg tud térülni egy ilyen projekt, amely egy energetikai beruházás esetében kedvezőnek számít.

Ez maximálisan működőképes modell tud lenni.

Milyen egyéb felhasználási területet lenne érdemes még kiemelni? Sokszor hallani, hogy az agráriumban, a fóliasátras zöldség- és gyümölcstermesztésben nagy szerepet játszhatna a geotermia.

Valóban, már most is számos jó példa van erre pl. az Alföldön, de egészen biztos, hogy óriási agrárpotenciál van még a geotermia minél hatékonyabb hasznosításában. Azért is érdemes lenne elmozdulni ebbe az irányba, mert a fóliasátraknak nem kell magas hőfok, össze sem vethető például a távfűtéshez szükséges 80-90-100 fokos vízzel. Ha a termesztési ciklusokat alacsony energiaköltségek mellett jobban el lehet nyújtani, akkor nemzetközi viszonylatban

az adott zöldség, gyümölcs hagyományos szezonja előtt és után is lehet termékkel jelentkezni a piacon, amikért vélhetően sokkal magasabb árat is el lehet kérni, mint akkor, amikor jóval nagyobb a kínálat.

Mivel nincs szükség magas hőfokokra, ezért valamilyen más geotermiát hasznosító létesítménnyel közösen, egységként is lehet gondolkodni, ún. kaszkád rendszerben. Az előkészítés alatt álló geotermikus erőművek vagy fűtőrendszerek visszasajtolás előtt még bőven értékesíthetnék a maradék hőmennyiséget a gazdák számára, ha a közelben létesítenek üvegházat. Nagyon fontos lenne, hogy a köztudatba minél inkább bekerüljön a geotermia, mert csak akkor tudnak ilyen komplex energetikai ökoszisztémák kialakulni, ha minél több szereplő törekszik az érdekei összehangolására.

Hazánkban mindenünk megvan a sikerhez, az adottság, a tudás, a tapasztalt mérnökök és cégek, összetartással mindez kiaknázható és terjeszthető.

A cikk megjelenését az Artic Green Terv támogatta.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Berecz Valter

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ