A mai nap tartották meg az Európai Unió Energiaügyi Tanácsának ülését, amelynek központi témája az orosz fosszilis energiahordozókról szóló leválási terv volt. Magyarország részéről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vett részt, aki több fontos bejelentést is tett az egyeztetésről.
Bár az Európai Unió már jelentős lépéseket tett az orosz fosszilis energiaforrásokról való leválásban, a nukleáris fűtőanyag továbbra is az egyik legérzékenyebb függőségi pont maradt. A Roszatom dominanciája miatt a teljes függetlenedés technikai és pénzügyi kihívásai messze túlmutatnak a gáz- vagy olajimport leállításán.
Amikor megújuló energiáról esik szó, a legtöbben tetőkre szerelt napelemekre vagy szélturbinákra gondolnak, pedig léteznek más rendszerek is, amelyek helyi alapanyagokra építve kínálnak hatékony és fenntartható megoldást. Ilyen a biomassza-alapú fűtés is, amelynek komoly potenciálja van a mezőgazdasági üzemekben is, a kiépítéséhez szükséges befektetés ráadásul igen gyorsan megtérülhet. Erről a témáról beszélt az Alapvetés podcast új műsorában Sarusi-Molnár Andrea, az Altherm Kft. ügyvezető igazgatója.
Bejelentette a Gazprom, hogy június 10-én leállítja a Magyarország gázellátását biztosító Török Áramlat vezetéket karbantartási okokból. Az ukrajnai tranzitvonal lekapcsolása óta más alternatív nincs a kapacitás biztosítására a szüneteltetés mellett.
Szerbia és Oroszország meghosszabbította a fennálló gázszállítási megállapodásukat 2025. szeptember 30-ig.
Komoly dilemma előtt állhat az Európai Unió, amely egyrészt csökkentené energiafüggőségét, másrészt viszont kereskedelmének jövője függhet attól, hogy hajlandó-e túlvásárolni magát az amerikai cseppfolyósított földgázból. Bár úgy tűnik az orosz importtól való függetlenedés mellett már elköteleződött az EU, az energiaátmenet közel sem halad tökéletesen, de az is kérdés, hogy érdemes-e pusztán az amerikai LNG-re támaszkodni, amikor az országot vezető elnök szinte napról-napra változtatja az álláspontját.
Rendkívüli gazdasági egyeztetést hívott össze Orbán Viktor az ukrán energiafenyegetés miatt - írta a Facebookon a miniszterelnök. A kormányfő a később nyilvánosságra hozott videójában elismételte, ez 800 milliárd forintos többletkiadással járhat a magyar államnak.
Bár a magyar kormány egyre szorosabbra fűzi az energetikai együttműködést a Türk Államok Szervezetének tagjaival, ezek a kapcsolatok egyelőre csak korlátozott mértékben járulnak hozzá az ország energiaellátásához. A török és azeri földgázimport együttesen is csupán a hazai éves fogyasztás 3–4%-át fedezi, és a kőolaj terén sem mutatkozik számottevőbb arány. A politikailag fontos diverzifikáció tehát jelenleg inkább stratégiai tartalékot jelent, mintsem valódi alternatívát.
A hazai üzemanyagpiaci szereplők számára talán nem is az a legfontosabb kérdés, hogy hogyan alakul hétről hétre a benzin és a dízel ára, hiszen túl nagy érzékenység nem figyelhető meg az üzemanyag iránti keresletnél, szinte ugyanúgy tankolnak a magyarok 550 forintos és 600 forintos literenkénti árnál is. Az viszont már sokkal fontosabb, hogy a szomszédos országok áraihoz képest drágának mondható-e a magyar benzin.
Donald Trump ciklusának kezdetén azt ígérte, hogy Amerikát az energiahordozókat exportáló országok listájának legtetejére repíti. Az amerikai elnök azonban azzal nem számolt, hogy az ezzel együtt végrehajtott zöld energiatermelők leépítése súlyos kockázatot jelent a belföldi inflációra.
Szlovénia és Algéria két évvel meghosszabbította a földgázszállításról szóló megállapodást, amelynek értelmében Szlovénia a szükséges gázmennyiségének közel felét az észak-afrikai országtól szerzi be.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője szerint nem igazolható az a sokat hangoztatott állítás, miszerint 6-800 milliárd forintos többletköltséggel járna Magyarország számára, ha leválna az orosz energiahordozókról - bár az igaz, hogy ez megdrágítaná a dolgokat.
Soha többé nem zsarolhatja Oroszország az energiaellátáson keresztül az Európai Uniót, és ezért 2027 végéig a tagállamok teljesen le fognak válni az orosz olajról, gázról és nukleáris fűtőanyagról, amely érdekében egy részletes útmutatót fogadott el mai ülésén az Európai Bizottság – ezt jelentette be ma délután Dan Jörgensen.
Az Európai Bizottság kedden mutatja be új tervét, amely piaci és jogi eszközökkel tenné lehetővé, hogy az uniós cégek büntetés nélkül felmondhassák orosz energiavásárlási szerződéseiket, és ne kössenek újakat Moszkvával. A javaslat célja, hogy tagállami vétók megkerülésével, kereskedelmi és versenyjogi alapon szorítsa ki az orosz energiahordozókat az európai piacról. A Portfolio értesülése szerint Várhelyi Olivér bizottsági tag eljárásjogi kifogást emelt a menetrend ellen, arra hivatkozva, hogy az közvetetten sértheti a tagállamok jogköreit. Brüsszelben azonban nem tartják valószínűnek, hogy ez megakadályozza a terv elfogadását, amely hosszú távú politikai jelzést küldene a piacnak. A menetrend egyben üzenet Washingtonnak is: az EU az amerikai LNG-importot növelné, amivel Donald Trumpnak is gesztust tenne a vámháborús viták enyhítésére.
A tervek szerint kedden teszi közzé az Európai Bizottság azt az ütemtervet, amely két lépésben számolná fel az Európai Unió és Oroszország közötti földgázimportot. Bár az EU célja, hogy 2027-ig teljesen leváljon az orosz fosszilis energiahordozókról, az átállást jelentős jogi és politikai akadályok nehezítik – különösen a meglévő hosszú távú gázszerződések miatt. Ez különösen igaz hazánkra is, hiszen Magyarország egy 15 éves, még érvényben lévő megállapodás alapján továbbra is nagymértékben támaszkodik az orosz földgázra, ami jelentősen megnehezíti a közös uniós célokhoz való igazodást.
Újabb 900 millió köbméterrel növelni fogják a Magyarország és Szlovákia közötti földgázszállítási kapacitást - közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pozsonyban.
Még tovább növelné az államadósságot.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Zelenszkij Ukrajna hőse címet adományozta neki, posztumusz.
A velencei esküvő visszhangja.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
