Milliárdos befektető: az AI átveszi a rutint, de emberi intuíció nélkül nincs siker

A Brain Bar idei tematikája a “következő 25 év” - mit gondol, a mesterséges intelligencia és az adattudomány evolúciója miként alakítja majd a jövőt, különösen az üzleti működés szempontjából? Elérünk-e valamilyen határhoz vagy szűk keresztmetszethez a közeljövőben?

Ez egy nagyon érdekes kérdés. Az adatok mennyisége exponenciálisan nő, így egyre fontosabb lesz az a képesség, hogy ezt az óriási adathalmazt feldolgozzuk és értelmezni tudjuk. Az utóbbi időben megjelentek a nagy nyelvi modellek (LLM-ek), amelyek képesek a strukturálatlan adatokat strukturált formába rendezni, és ezzel értelmezhetővé tenni. Egyelőre még egy olyan pályán haladunk, ahol potenciálisan minden új fejlesztés hasznos és előremutató lehet.

Sok vállalkozás azonban a régi működési modellekre épül, amelyekben az AI-nek még nincs valódi szerepe. Emiatt jelentős piaci átrendeződés várható: teljesen új típusú vállalkozások is születnek majd, amelyek kizárólag AI-alapokra épülnek – olyan üzleti modellek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. 

Huszonöt évre előre nehéz pontosan látni, de a változás üteme folyamatosan gyorsul. Úgy gondolom, hogy 25 év múlva egy olyan világban élünk majd, amely ma még nehezen képzelhető el: sokkal hatékonyabb, optimalizáltabb rendszerekkel minden területen.  

Én magam többször beszéltem már az „AI-nemzet” koncepciójáról is: olyan országokról, amelyek teljes mértékben integrálják az AI-t az egészségügytől a hadászatig minden szektorba.

Azok a nemzetek, amelyek ezt sikeresen megteszik, potenciálisan komoly előnybe kerülhetnek. 

Üzleti szinten mely területeket alakíthat leginkább át az AI?

Minden, ami ismétlődő, rutinszerű, de eddig mégis emberek végezték, mert kellett némi megértés vagy értelmezés hozzá. Ezek a feladatok nagy mértékben automatizálhatók, felszabadítva a humán erőforrásokat és lehetővé téve, hogy az emberek magasabb rendű gondolkodással, alapelvek átgondolásával vagy a vállalat stratégiai tervezésével foglalkozhatnak. 

A kritikusok azonban pont attól tartanak, hogy emiatt rengeteg munkahely megszűnik és látható az is, hogy a mesterséges intelligencia a kreatív feladatok egy részét is képes elvégezni. Elképzelhető, hogy az ilyen foglalkozások egy része is eltűnik?

Az AI képes kreatív megoldásokat generálni, mert a kreativitás is algoritmizálható bizonyos szinten. Ugyanakkor az emberi alkotóerő mindig magasabb szintre lép, ha a gépi kreativitás fejlődik, az embereknek tehát a jövőben is ugyanolyan fontos szerepük lesz, csak más szinten. 

A munkájukat elvesztők átképzése kulcskérdés lesz. Az oktatás maga is átalakul: a tudás gyorsabban változik, így az oktatási anyagok generálása és az oktatás szervezése is egyre inkább AI-ra támaszkodik majd. 

Vannak viszont olyan területek is, amit nem veszélyeztet az AI: ilyen például a művészet és a humán területek. Az AI képes utánzatokat létrehozni, de teljesen új, eredeti alkotást nem. Ugyanez igaz mindenre, ami közvetlen emberi kontaktust igényel: például a tanításra, a kritikai gondolkodás fejlesztésére, vagy akár országok és vállalatok vezetésére. Még ha mindenhol jelen is van AI, meg kell őriznünk a képességet, hogy önállóan értelmezzük a világot.

Ön vállalatvezetőként hogyan illeszti össze az adatvezérelt és az intuitív megközelítést a döntéshozatalban?

A döntéseimhez előbb adatokat gyűjtök, több, egymástól független forrásból, a végső döntés azonban intuíció alapján születik.

Az emberi érzelmek évmilliók alatt fejlődtek ki, és rendkívül erős döntéshozatali mechanizmusokat kódolnak. Ezt mesterséges intelligenciával nagyon nehéz reprodukálni.

A ma biztosnak tartott karrier utak – például a programozás, a pénzügy, vagy a data science területén – jövőállóak lesznek?

Igen, de másképp. A mesterséges intelligencia önmagában nem rendelkezik tudattal, szándékkal. Az emberek problémái alapvetően különböznek a gépekétől: nekünk vannak személyes kapcsolataink, életciklusaink. Emiatt mindig szükség lesz emberekre, akik emberi feladatokat végeznek – és AI-ra is, amely „AI-feladatokat” old meg.

A WorldQuant 16 országban van jelen többek között Magyarországon is. Tíz éve nyitották meg budapesti irodájukat, ma már több, mint 100 fős csapattal dolgoznak és többféle tevékenységet is végeznek itt. Miért döntött úgy, hogy a hagyományos pénzügyi központokon kívül építi ki a cég nemzetközi jelenlétét és például Budapesten is irodát nyit?

Ez részben személyes történet. Az Egyesült Államokban Thomas Péterffy mellett dolgoztam, aki szinte kizárólag magyarokat alkalmazott. Nagyon jó tapasztalataim voltak: a magyar munkatársak okosak, professzionálisak, szerények és szorgalmasok voltak - ezek a tulajdonságok ritkán találhatók meg együtt. Emiatt döntöttem úgy, hogy egyszer majd Magyarországon is irodát nyitok, és így is lett.

Továbbá, olyan helyszíneket, mint Budapest, nem a trendek követése miatt választottunk, hanem azért, mert ez egy olyan régió, ahol erős oktatási infrastruktúrát és folyamatosan magas színvonalú tehetségeket találunk.

Amióta 2015-ben megalapítottuk a WorldQuant irodát Budapesten, nemcsak a kutatási részleget bővítettük, hanem a technológiai csapatunkat is különböző szakterületeken, miközben tovább építjük képességeinket.

Előnyt jelent a cég működésének szempontjából, ha a csapat nemzetközileg elosztva működik?

Egyértelműen igen. A különböző országokból érkező munkatársak eltérően gondolkodnak, más oktatási és kulturális háttérrel rendelkeznek. Ez a diverzitás több nézőpontot és többféle megoldást jelent ugyanarra a problémára – ami szinte mindig jobb eredményt hoz.

A Portfolio a Brain Bar médiatámogatója.

Címlapkép forrása: Brain Bar