Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Az innováció a gazdasági versenyképesség egyik – ha nem a – legmeghatározóbb forrása, nem véletlen, hogy a tavaly év végén napvilágot látott, Európa versenyképességi kihívásait taglaló 320 oldalas Draghi-jelentés 400 alkalommal említi a fogalmat. De hogyan mérhető, és még inkább, hogy fejleszthető egy ország innovációs képessége? Az említett jelentés szerint Európában a kkv-k mindössze 9%-a rendelkezik szellemi tulajdoni (IP-intellectual property) oltalmakkal, miközben a nagyvállalatoknál ez az arány 55%-nál magasabb. Pedig az ebből származó gazdasági előny kézzelfogható: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) idén januári felmérése szerint 

a szellemi tulajdonjogokkal rendelkező vállalatok 23,8%-kal több bevételt termelnek egy alkalmazottra vetítve, illetve átlagosan 22%-kal magasabb bért fizetnek az alkalmazottaknak, mint azok, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.

Az innováció által vezérelt gazdasági környezetben a vállalatok sikerében a szellemi tulajdon kulcsszerepet játszik.

A legértékesebb cégek versenyelőnye ma már elsősorban nem fizikai, hanem immateriális eszközökből származik, ilyenek a kutatás-fejlesztés eredményei, az ezeken alapuló szabadalmak, szoftverek, adatok, design, brand, szervezeti tudás és a magasan képzett munkaerő, amelyek mind jelentős gazdasági értéket teremtenek”

– mondta a Portfolio-nak Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, és példaként említette az amerikai S&P 500 tőzsdeindexet. „Az index első öt vállalatának cégértékét az elmúlt 100 évben nagy részben a tárgyi eszközök adták. Ez mára azonban teljesen megváltozott, az Apple, Amazon vagy Meta cégértékének 90%-át az immateriális eszközök teszik ki, amelyek magukban foglalják az iparjogvédelmi oltalmakat is” – tette hozzá.  

A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) legfrissebb tanulmánya, a World Intangible Investment Highlights 2025 rámutat: 2008 és 2024 között az immateriális beruházások több mint háromszor gyorsabban növekedtek, mint a tárgyi beruházások.

Hogyan növelhető az innovációs képesség?

Magyarország a Global Innovation Index (GII) rangsorában a vizsgált 140 országból a 36. helyen áll, amely stabil pozíciót jelent a bővülő globális mezőnyben. A GII közel 90 mutató alapján méri az országok innovációs teljesítményét. A mutatók körülbelül fele az innovációs inputokat méri, vagyis, hogy például milyen finanszírozási lehetőségek érhetőek el a területen, milyen a jogi keretrendszer, az intézményi struktúra, az oktatási rendszer stb. A másik fele az innovációs outputokat vizsgálja, tehát a befektetett inputok révén létrejött innováció eredményét. Ez utóbbi területen

jelentős javulás volt tapasztalható az előző évhez képest, ami annak köszönhető, hogy a források hatékonyabban hasznosultak, és az intézményrendszerek hatékonyabban működtek.

„Magyarország bizonyos területeken, például a high tech iparágak terén – ahová a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztések is tartoznak – nagyon jó pozícióban, 9., 11. helyen áll, de kiemelkedő a gyógyszeripari fejlesztésekben, és a kreatív iparban is" – mondta az SZTNH elnöke, aki szerint 2024 a magyar iparjogvédelem legaktívabb évének tekinthető az elmúlt öt év adatai alapján.

A nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések száma közel 35%-kal, a használatiminta-oltalmaké 43%-kal, a nemzeti formatervezési mintaoltalmak száma pedig 12%-kal nőtt. A nemzetközi szabadalmi bejelentések 30%-át egyetemek adták be, ami tükrözi az alkalmazott kutatások eredményeinek piaci szemléletű hasznosításának erősödését. Magyarországról 139 európai szabadalmi kérelmet nyújtottak be 2024-ben az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (EPO), ami 27,5 százalékos növekedést jelent.

Egyetemek kulcsszerepben

Az elnök szerint az egyetemek szerepe különösen fontos az innovációs ökoszisztémában, a kampuszokon található meg az a kutatóbázis, amely folyamatosan új eredményeket hoz létre, ugyanakkor gyakran hiányzik az a tapasztalat, ami ezek piaci hasznosítását segíti elő. „A legtöbb egyetemi kutató elvégzi a munkáját és publikál, mert a tudományos előmeneteléhez erre van szüksége. Azonban ezzel az információ közkinccsé válik, bárki felhasználhatja, és így jellemzően nem tud gazdaságilag hasznosulni, vagy más hasznosítja a kidolgozott megoldásokat. Ezzel azonban az oltalmazási lehetőségektől a kutatók elesnek, hiszen a szabadalmi oltalom megszerzésének az egyik legfontosabb követelménye ugyanis, hogy a megoldásnak újnak kell lenni, a publikálást követően azonban ez a feltétel már nem teljesülhet” – mutatott rá az SZTNH elnöke.

A hivatal ezért egy szabadalmi gyorsítósávot hozott létre az egyetemi kutatók számára, amelynek keretében nem kell alakilag tökéletes szabadalmi bejelentéseket benyújtaniuk, elegendő a megoldás lényegét összefoglalniuk,

és a hivatal két hónapon belül visszajelzést ad arról, hogy érdemes-e az adott találmány oltalmazásával tovább foglalkozni. Ez a rendszer már 15 egyetemmel működik, és közel száz szabadalmi bejelentés történt ennek keretében 2024 vége óta.

Szintén az egyetemi innovációk hasznosítása érdekében, állami kezdeményezésre alakultak két éve a technológia transzfer vállalatok (TTC), amelyek új szereplőként segítik, hogy a gazdaságilag is életképes megoldások piacra kerülhessenek, amiből aztán az egyetemnek is haszna származhat, mert az ily módon befolyt pénzösszegek egy új lábat jelentenek az egyetem finanszírozásában.

Hídemberek segíthetik majd a gazdasági hasznosulást

A befektetők is előnyben részesítik a szellemi tulajdonjogokkal rendelkező vállalatokat: az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala felmérése szerint 2007 és 2023 között az európai magántőke- és kockázatitőke-iparág összesen 809 milliárd eurót fektetett be az EU 56 ezer vállalatába. Ebből a befektetések 20%-a olyan vállalatokhoz került, amelyeknek már volt szabadalma, 40%-a védjegyekkel rendelkező cégekhez, 15%-a pedig olyan vállalatokat érintett, amelyek IP-portfóliójában mindkét szellemitulajdon-védelmi forma szerepelt.

Ahogy a szellemitulajdon-alapú finanszírozás egyre fontosabb szerepet kap, egyre elterjedtebb, hogy a vállalkozások nemcsak a tárgyi eszközökön – például ingatlanokon és gépeken – alapuló, hanem a szellemitulajdon-alapú finanszírozást vagy befektetést választják. „Ha egy cég finanszírozásához tőkét kell bevonni, akkor annak fedezetéül miért ne szolgálhatnának ezek a gazdasági jogok? Ennek egyébként az USA-ban vagy a Távol-Keleten vannak hagyományai, azonban Európában még nem igazán alakult ki ez a gyakorlat” – mondta az elnök, ezért a hivatal egyeztetéseket folytat pénzintézetekkel, tőkebefektetőkkel, hogy ez a gyakorlat a magyar finanszírozási modellben is kialakulhasson.

A másik terület, ahol a hivatal hiányosságot tapasztal, az az iparvédelmi jog gyakorlati hasznosításához kapcsolódó képzési programok, hiányoznak olyan szakemberek, akik ezt a tudást kamatoztatni tudják a piacon.

„Nincs meg az a gazdasági tudás, az értéklánc ismerete, a szellemi tulajdonjogoknak az értékláncban való elhelyezése, az a menedzseri szemlélet, ami ehhez szükséges. Szabadalmi ügyvivőink vannak, a hivatal is nyújt segítséget, de mégis hiányoznak azok a hídemberek, akik megmutatják, hogyan lehet gazdaságilag hasznosítani az egyetemeken és kutatóintézeteknél, de akár a KKV-knál kidolgozott innovatív megoldásokat, például licencia megállapodásokon keresztül” – mutatott rá a problémára a hivatal elnöke.

Két és fél éve kezdtek el a Szellemi Tulajdon Világszervezetével és a Corvinus Egyetemmel közösen egy olyan joint master programon dolgozni, amelynek keretében mesterképzés keretében lehet megszerezni az említett speciális tudást. „Az első egyéves képzés 2026 szeptemberében indul el, amelyen olyan hídemberek fognak végezni, akik majd az ötlettől a gazdasági haszonszerzésig végig tudják kísérni és támogatni az innovációs folyamatokat, a megfelelő jogi, üzleti és műszaki háttértudással, átlátva a teljes értékláncot és kitöltve a mostani űrt a piac és a kutatás-fejlesztés szereplői között” – mondta az elnök, aki hangsúlyozta, hogy a képzés egyébként nemcsak regionálisan hiánypótló, de Európában is egyedülálló.

A jövőre 130 éves SZTNH ugyanakkor közvetlenül a vállalkozásokat is segíti, például nemzetközi kapcsolatai révén a külföldi piacokon való oltalomszerzésben:

a hivatal tagja a legtöbb olyan nemzetközi szervezetnek, amelyen keresztül akár Európában, akár nemzetközi szinten oltalomszerzés történhet. Emellett olyan együttműködéseknek is részese, amelyek segítik, hogy ha Magyarországon elindult egy eljárás és megadásra került az oltalom, akkor az alapján külföldön a partner hivatalok folyamataiban is gyorsabban lehessen oltalmat szerezni.

Emellett bevezettek egy új kedvezményrendszert is: azoknak a bejelentőknek, amelyek a magyar hivatalon keresztül teszik első szabadalmi bejelentésüket, 50% kedvezményt nyújtanak a hivatal díjaiból ideértve az éves fenntartási díjakat is. Az elnök szerint szintén nem egy bevett gyakorlat az európai innovációs ökoszisztémában, ezért ösztönzőleg hathat a hazánkban kutatás-fejlesztési kapacitással rendelkező külföldi cégek számára is, ami nemcsak gazdasági előnyökkel jár a vállalatok számára, de a magyar innovációs mutatókban is meg fog mutatkozni.

A cikk megjelenését az SZTNH támogatta.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio