Az AI nemcsak kihívást, hanem a megoldást is jelentheti az adatközpontok számára

Az AI-technológiákkal kapcsolatos egyik legerősebb kritika, hogy a mesterséges intelligencia modellek elképesztő mértékben fogyasztják az energiát és folyamatosan nő az energiaigényük. Mit mutatnak a számok és mire számíthatunk ezen a területen a jövőben?

Napjaink egyik legmeghatározóbb megatrendje egyértelműen a mesterséges intelligencia (AI) egyre terjedő alkalmazása. A MarketsandMarkets előrejelzése szerint az AI-hoz köthető költések 2027-re elérhetik a 407 milliárd dollárt, a Grand View Research prognózisa alapján pedig a számos iparágat forradalmasító technológia piaca 2024 és 2030 között évente átlagosan 36,6 százalékkal bővül majd. Miközben az AI hatalmas lehetőség az emberiség számára – és nem csak üzleti szempontból –, komoly kihívás is a kiugró energiaigénye miatt. Hogy egy szemléletes példát említsek:

A GPT-3 betanítása becslések szerint 1287 megawattóra villamos energiát emésztett fel, és 552 tonna CO2-t termelt – ez megfelel 123 darab benzinüzemű személygépkocsi egy éven át történő üzemeltetésének.

De az is sokat elárul az AI energiaigényéről, hogy egy ChatGPT-s keresés 10-szer több áramot emészt fel, mintha ugyanezt egy Google-ben tennénk meg. A mesterséges intelligenciához kapcsolható áramfogyasztásban hatalmas ugrásra lehet számítani a következő években, becslésünk szerint a 2023-as 4,3 GW-ról 13,5-18 GW-ra nőhet az AI energiaigénye 2028-ra, vagyis akár több mint négyszeresére. A világ adatközpontjai számára is egyre komolyabb kihívást jelent ez a trend, hiszen míg

2023-ban még az ilyen létesítmények teljes áramigényének 8 százaléka ment el a mesterségesintelligencia-alkalmazások kiszolgálására, addig 2028-ra 15-20 százalék körüli szintre nőhet ez az arány.

Mennyire fenntartható ez a növekedés, hogyan lehetne „zöldebbé” tenni az AI-forradalmat?

A Schneider Electricnél úgy gondoljuk, hogy az AI ugyan kihívást jelent, de egyben magában hordozza a megoldás lehetőségét is. A mesterséges intelligencia képes segíteni a generációnk legnagyobb problémájának megoldásában az adatok olyan módon történő felhasználásával, amely elősegíti a klímaváltozás kezelését nagyobb hatékonyság, biztonság, termelékenység és fenntarthatóság révén. De hadd hozzak egy gyakorlati példát is arra, hogyan aknázhatjuk ki az AI-ban rejlő lehetőségeket. A horvátországi Karlovac városában működő Gradska Toplana távhőszolgáltató, amely több mint 8000 lakost lát el, a mi District Energy rendszerünket használja hidraulikai modellezésre az AI Load Forecaster modullal.

Ezzel az AI megoldással előre jelezhetjük a távhőigényeket, és jobban optimalizálhatják a fűtéshez szükséges energia mennyiségét

(mikor kell elindítani és leállítani a fűtést), lehetővé téve az energiatakarékossági intézkedések bevezetését, valamint a hűtők, kazánok és energiatároló rendszerek működésének optimalizálását. Ennek eredményeként csökkentették mind az üzemeltetési és karbantartási költségeket, mind a szén-dioxid-kibocsátást.

Európában az energiaválság nyomán elszabadultak az energiaárak, miközben az AI miatt egyre több energiára lenne szükség az adatközpontokban. Ez mennyire jelent versenyképességi hátrányt a kontinens számára és mik a legnagyobb kihívások az EU-ban?

Máshogy közelíteném meg ezt a kérdést: az, hogy komoly kihívásokkal szembesülünk, lehetőséget ad számunkra arra, hogy újítsunk, változtassunk, rugalmasan reagáljunk a helyzetre, és ami ma még versenyképességi hátránynak tűnik, az könnyen lehet, hogy holnap már előnynek számít. Ráadásul az a helyzet, hogy már most vannak konkrét példák arra, hogyan lehet az említett problémára – emelkedő energiaárak és az AI miatti megugró energiaigény – nem csupán hatékony, de még klímabarát megoldást is adni.

A múlt év utolsó negyedévében kezdte meg működését a Start Campus új portugáliai adatközpontja, a SIN01, ami a cég összesen 1,2 GW-osra tervezett kampuszának első épülete. A 26 megawattos, egy használaton kívüli erőmű közelében lévő,

újrahasznosított ipari területen megvalósult adatközpontot úgy tervezték, hogy páratlan szintű működési hatékonyságot, megbízhatóságot és skálázhatóságot érjen el.

Ehhez a Schneider Electric az adatközpontok életciklusára optimalizált átfogó csomagját biztosította. Ide tartoznak például a Schneider Electric Galaxy VX UPS rendszerei, az SF6-mentes kapcsolóberendezések – amelyek kizárják a káros üvegházhatású gázokat –, a hőérzékeléssel ellátott közép- és kisfeszültségű elosztórendszerek, valamint a nagy sűrűségű IT és kiszolgáló adatközponti terekben használt egyéb infrastruktúrák.

Az üzemidővel, a hatékonysággal és a megbízhatósággal kapcsolatos legmagasabb szintű elvárásoknak történő megfelelés érdekében az EcoStruxure szoftvereink valós idejű intelligenciát és automatizálási képességeket kínálnak, amelyekhez fokozott kiberbiztonsági szolgáltatások társulnak. Ezenkívül segítettük a Start Campust a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában.

Egy másik jó példa a Digital Realty krétai Heraklionban létrehozott új, HER1 elnevezésű adatközpontja. Ennél a létesítménynél a Digital Realty egy másik adatközpontjában már bizonyított konstrukciót – az előregyártott adatközpontot – választottak, és a mi „EcoStruxure™ Modular Data Center” portfóliónk kulcsrakész megoldását használták a számos kihívás leküzdésére. Kiemelt szempont volt a gyors piaci bevezetés, a fokozott energiahatékonyság, valamint a HER1 elhelyezkedése miatt a helyszíni gyártás, tesztelés és szállítás. A kihívások kezelésére

egy célzott megoldást nyújtottunk, amely két, teljesen integrált, előre gyártott modulból áll, amelyek többek között közép- és kisfeszültségű berendezéseket, transzformátorokat, szünetmentes tápegységet (UPS) és léghűtési rendszereket tartalmaztak.

Emellett két, nagy méretű, minden-az-egyben (all-in-one) adatcsarnokot is telepítettek, áramellátással, hűtéssel és informatikai rendszerekkel, a Schneider Electric EcoStruxure felügyeleti megoldását használva az épületek irányítására és az elektromos energiagazdálkodási rendszerek kezelésére. Érdemes kiemelni, hogy az alkalmazott megoldások bárhol bevezethetők, és a skálázhatóságuk révén különböző igényekhez is könnyedén igazíthatók – akár hazánkban is.

Az AI-adatközpontok rengeteg hőt termelnek, a szerverek hűtésére milyen technológiák, innovációk léteznek?

Az AI adatközpontok grafikus processzorok (GPU) által gyorsított szervereket használnak, amelyeknek sokkal magasabb az energia- és a hűtési igénye. Ennek kezelésére megfelelő terheléselosztásra és hűtésre van szükség. Bár a léghűtés általánosan elterjedt az iparágban, és még évekig létezni fog, a folyadékhűtésre való áttérés lesz az előnyben részesített és szükséges megoldás az adatközpontok számára, hogy hatékonyan megbirkózzanak az AI alkalmazások jelentette kihívásokkal.

A folyadékhűtés a léghűtéssel összehasonlítva számos előnnyel jár az adatközpontok számára.

A processzorok nagyobb megbízhatóságától és teljesítményétől kezdve a nagyobb rack-sűrűséggel elérhető helytakarékosságon át a vezetékekben lévő víz nagyobb hőtehetetlenségéig a folyadékhűtés számos módon növeli az energiahatékonyságot és csökkenti az energiafelhasználást. Az újgenerációs AI-adatközpontok hűtési kihívásainak minél hatékonyabb kezelésére készülve döntöttünk úgy, hogy felvásároljuk a folyadékhűtési megoldásokra szakosodott Motivair nevű vállalatot. Ez olyan új kompetenciákat és megoldásokat biztosít számunkra, amelyekkel hatékonyan tudjuk támogatni a jelen és a jövő adatközpontjainak hűtését.

Hogyan lehet elérni, hogy a jövő adatközpontjai egyszerre legyenek hatékonyak, könnyen üzemeltethetők és fenntarthatók?

A dinamikusan változó digitális környezet olyan adatközponti megoldásokat követel meg, amelyek egyszerre fókuszálnak a hatékonyságra és a fenntarthatóságra. Komoly kihívást jelent a jövőbiztos adatközponti dizájn létrehozása és üzemeltetése, amivel rugalmasan és skálázhatóan lehet reagálni a változások okozta igényekre. Olyan szoftveres támogatásra és felügyeleti rendszerre van szükség, amivel az üzemeltetés megtartja hatékonyságát, ugyanakkor képessé válik a gyors beavatkozásra is. Nem elhanyagolható szempont a rendelkezésre állás folyamatos biztosítása és a döntéshozatal támogatás sem, amihez a komplex, vendorsemleges, integrálható DCIM megoldás a kulcs.

Mi vagyunk az egyetlen gyártó, amely az adatközpontok fizikai infrastruktúrájának szinte minden elemére kínál megoldást.

Holisztikus megközelítésű koncepciónkkal az adatközpontok legújabb kihívásai is könnyen leküzdhetőek. Megoldásainkkal az a fő küldetésünk, hogy ügyfeleink számára az AI által átszőtt jövő ne csak hatékony, de fenntartható is legyen.

Az adatközponti piac globális trendjei hogyan érintik Magyarországot, a hazai vállalkozásokat?

Ugyan először távolinak tűnhet a nagy adatközpontok AI-ready koncepciója és ezek kihívásai, de mindenféleképpen érdemes itthon is elgondolkodnunk az ilyen létesítményeket érintő változásokon. Igaz, hogy jelenleg nem vagyunk a nagy adatközpontok országa, de egyre inkább jelennek meg azok a skálázható AI modellek, amelyek helyi adatközpontokban is elfutnak. Ezek üzemeltetésére érdemes felkészülniük a vállaltoknak, hiszen alkalmazásukkal javíthatják piaci pozíciójukat.

Képek forrása: Schneider Electric

A cikk megjelenését a Schneider Electric támogatta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images