Az EKB akár már jövő hónapban kamatot emelhet az iráni háború okozta inflációs nyomás miatt

Az Európai Központi Banknak akár már jövő hónapban is fontolóra kell vennie a kamatemelést, ha az iráni háború nyomán tovább erősödnek az inflációs nyomások

- mondta pénteken Joachim Nagel, az EKB Kormányzótanácsának tagja.

„A jelenlegi helyzet alapján elképzelhető, hogy a középtávú inflációs kilátások romlanak, és az inflációs várakozások tartósan emelkednek, ami valószínűleg szigorúbb monetáris politikai irányvonalat tenne szükségessé” - nyilatkozta Nagel a Bloombergnek pénteken.

A Bundesbank elnöke hozzátette, hogy erről „már a következő, hat hét múlva esedékes EKB-kormányzótanácsi ülésre is rendelkezésre állhatnak megbízhatóbb adatok”.

Felidézte a 2022-es inflációs hullámot is, amelyet az orosz-ukrán háború fűtött fel, és úgy fogalmazott, hogy az akkori tapasztalatok „ebben az összefüggésben fontos szerepet játszanak” - még akkor is, ha az EKB most „kedvezőbb kiinduló helyzetben van”.

A nyilatkozat jól mutatja, mekkora az aggodalom a döntéshozók körében, miközben a közel-keleti konfliktus miatt elszálló energiaárak egyszerre fenyegetik az infláció felpörgésével és a gazdasági növekedés lassulásával az eurózónát.

Bár az EKB csütörtökön már a hatodik egymást követő ülésén hagyta változatlanul a kamatokat, a helyzetet ismerő források szerint a döntéshozók készek lennének április 30-án emelni a hitelfelvételi költségeken, ha a háború következményei túl messzire tolnák az inflációt a cél fölé.

Az EKB friss előrejelzése szerint az eurózónában az infláció idén 2,6 százalék lehet, ami jóval magasabb a korábbi várakozásoknál.

Egy szélsőséges forgatókönyv szerint pedig, ha az olaj- és földgázellátási zavarok egészen 2026 végéig fennmaradnak, az infláció 2027 első negyedévében akár 6,3 százalékon is tetőzhet.

Christine Lagarde, az EKB elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ő és kollégái „jó helyzetben vannak, és rendelkeznek a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy kezeljenek egy kibontakozó nagy sokkot”. Mint mondta, továbbra is eltökéltek abban, hogy az inflációt 2 százalékon stabilizálják.

Az EKB ülése alig néhány órával azután zajlott, hogy tovább eszkalálódott a közel-keleti konfliktus: iráni rakéták megrongálták a világ legnagyobb cseppfolyósított földgázexport-üzemét Katarban, a károk helyreállítása pedig akár évekig is eltarthat.

Az ilyen fejlemények rendkívül nehéz helyzetbe hozzák a jegybankárokat. Egyfelől nem akarják, hogy megismétlődjön a 2022-es és 2023-as inflációs sokk, ezért készek határozottan fellépni. Másfelől viszont a dráguló energia könnyen kisiklíthatja a térség gazdasági helyreállását.

Nagel - aki csütörtökön „helyénvalónak” nevezte a kamattartást - most egyértelműen az inflációs kockázatokra helyezte a hangsúlyt, és a jelenlegi helyzetet „kihívásokkal telinek” nevezte.

„A konfliktus további alakulása jelentős hatással lesz a középtávú inflációra”

- mondta, hozzátéve, hogy az EKB jövőbeli döntései „ettől fognak függni”.

Kiemelte azt is, hogy az EKB döntéshozói „óvatos monetáris politikai irányvonalat tartanak fenn, és a szükséges eltökéltséggel fognak fellépni. Elsődleges mandátumunk az árstabilitás. Ebből végső soron mindenki profitál.”

Címlapkép forrása: Shutterstock