Amerikaiak helyett egymásra találtak az európai hírszerzők: CIA-szerű uniós szupertitkosszolgálat jöhet

Európa hírszerző szolgálatai a Trump-adminisztráció kiszámíthatatlan döntései nyomán látványosan közelednek egymáshoz – számolt be a Politico.

Az Egyesült Államok márciusban váratlanul felfüggesztette az Ukrajnának szánt harctéri hírszerzési adatok megosztását, ami új lendületet adott az európai együttműködés elmélyítésének.

Az elmúlt évben számos tagállam hírszerzési összekötőt küldött brüsszeli képviseletére, és az EU saját hírszerzési központja is aktívabb szerepet vállal az orosz agresszióval szembeni fellépésben.

Egy nyugati hírszerzési forrás ironikusan úgy fogalmazott: Donald Trump „megérdemelne egy Nobel-békedíjat” azért, mert sikerült egységbe kovácsolnia az európai szolgálatokat.

A bizalomhiány azonban továbbra is mélyen beágyazott az európai struktúrákba. Miközben több ország – például Hollandia – korlátozta az amerikaiakkal megosztott információk körét, a kontinens hírszerzései egymásban sem mindig bíznak.

Az ügynek egészen érdekes pikantériát ad, hogy a közelmúltban kiderült, magyar diplomaták fedésben próbálták befolyásolni uniós intézmények működését, ami újra felszínre hozta a belső gyanakvást.

Emiatt több ország inkább kisebb, „megbízható” partnerekből álló együttműködési köröket hoz létre, nem pedig az uniós kereteken keresztül dolgozik. A Club de Berne, az 1970-es évek óta működő informális európai hírszerzési hálózat továbbra is a legfontosabb közös platform, ám korlátozott felhatalmazása miatt nem képes valódi stratégiai integrációt biztosítani.

Az Európai Unió ennek ellenére megkezdte saját hírszerzési kapacitásainak kiépítését.

Az Európai Külügyi Szolgálat alá tartozó Intelligence and Situation Centre (INTCEN) ma már rendszeresen tájékoztatja az uniós vezetőket, és elemzéseit tagállami forrásokra építi. A központ élére 2024-ben kinevezett horvát Daniel Markić feladata, hogy erősítse a hírszerzési adatmegosztást és közvetlenebb információáramlást biztosítson Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Kaja Kallas külügyi főképviselő felé.

Az INTCEN és katonai társszervezete, az EU Military Staff Intelligence Directorate közösen működteti a Single Intelligence Analysis Capacity (SIAC) rendszert, amely uniós szintű elemzéseket készít a döntéshozók számára.

Egyre több európai vezető szorgalmazza egy valódi, CIA-szerű uniós hírszerzési ügynökség létrehozását. A gondolatot elsőként Sauli Niinistö volt finn elnök vetette fel Ursula von der Leyen megbízásából készített 2024-es jelentésében, amely „teljes körű hírszerzési szolgálat” létrehozását javasolta stratégiai és operatív célokra egyaránt. Niinistö szerint a kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló „antiszabotázs-hálózat” is az uniós biztonságpolitika kulcseleme lehetne.

A javaslat ugyanakkor komoly vitákat váltott ki, mivel sok tagállam attól tart, hogy az EU-szintű szervezet gyengítené a nemzeti szolgálatok autonómiáját, és tovább mélyítené a feszültséget Washingtonnal.

Bár a brüsszeli együttműködés ma a „modern idők legjobb szintjét” érte el, a hírszerzési közösség tagjai továbbra is elsősorban saját kormányaiknak dolgoznak. A volt CIA-tiszt, Robert Gorelick szerint a közös európai hírszerzési szolgálat létrehozását a bizalmatlanság és a működési különbségek akadályozzák: „túl sok ország van ahhoz, hogy valódi bizalom alakuljon ki”. Ennek ellenére új, rugalmas formációk jönnek létre – például a Franciaország és az Egyesült Királyság vezette „tettrekészek koalíciója”, amely Ukrajnának nyújt hírszerzési és műholdas támogatást az amerikai megosztás felfüggesztése után.

Címlapkép forrása: Portfolio