Az egész világot átformálná az amerikai szuperfegyver – Most kiderült, pontosan hogyan épül meg az Aranykupola

A 2025-ös év egyik legnagyobb szenzációjának számított, amikor Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok megvalósítja az Aranykupola nevű elképzelést, amely az elkövetkezendő évtizedben szenzorok és rakétaütegek tömegeivel védheti meg Amerikát a legmodernebb veszélyektől is. Az elképzelés persze a legnagyobb riválisoknál kiváltotta az ellenállást, mivel szerintük

Washington ezzel túlléphet egy vörös vonalat: az űr felfegyverzésének tiltását, mivel néhány szenzor onnan követné az ellenséges eszközöket.

Egy sor részlet azonban egyáltalán nem ismert még a grandiózus tervről, ezért is volt izgalmas a 2025-ös Űr- és Rakétavédelmi Szimpózium (SMDS) eseménye, ahol 3000 szakember vett részt, és több információ is nyilvánosságra került.

Az egyik legfontosabb az Aranykupolával kapcsolatban, hogy nagyban támaszkodna a mesterséges intelligenciára. Ennek segítségével fogják már magát a hálózatot is megalkotni, valamint a szenzorok, radarok és rakétaütegek hálózatba kapcsolásában. Az egyik résztvevő kifejtette, hogy erre azért van szükség, mivel van egy időbeli és egy mennyiségi tényező, mivel azzal is kell számolni, hogy egyszerre akár több száz rakétát lő ki Kína vagy Oroszország:

Ezeket a lehető leggyorsabban el kell tudni találni, és a mesterséges intelligencia ezt sokkal, sokkal gyorsabban tudja megoldani, mint egy ember.

Önmagában a mesterséges intelligencia a rakétavédelemben nem jelent teljesen újdonságot, egyes részekhez már bevetették. Dan Wall, a Booz Allen Hamilton mesterséges intelligencia igazgatója elmondta, hogy a mesterséges intelligencia számos, az űrből származó rakéták követésével és elfogásával kapcsolatos feladatot elláthat, anélkül, hogy az embereket bevonnák ebbe. Szerinte a modern rendszerben az emberek szerepe inkább felügyeleti lenne, mint aktív. Mindez azért nagyon fontos, mert a parancsnoki láncot is lerövidíti, vagyis automatikus visszajelzés van a rakéták számáról, és nem kell feltétlenül a felettesek utasításait megvárni. Dwight Hicks őrnagy, az Űr- és Rakétavédelmi Parancsnokság űrstratégiai tisztje fogalmazott erről így:

Automatizáltnak kellene lennie. Tehát, ha tudod, hogy egy nagy hordozórakéta rakétákat lő ki, akkor legyen egy automatikus számláló, amint az történik, és ez kiváltja, hogy hátrafelé menjen, és hátrafelé elkezdjen előre mozogni.

Felmerült az is, hogy a mesterséges intelligencia bevetésével maga az Aranykupola megalkotása is gyorsabban sikerülhet. Elsősorban a teszteknél jöhet jól, ennek a folyamatát lendítheti előre. A Pentagon kifejezetten olyan vállalatokat keres együttműködésre, amelyek képesek megfelelő mennyiségű saját tesztet elvégezni. A másik nagy előnye, hogy hiába van szó az űrről, még az ottani teszteknek sem kellene annyira költségesnek lenniük, mint azt eredetileg kalkulálták. Ugyanis egy űrbe helyezett eszközt nem feltétlenül kell szuborbitális pályára állítani, és ott gyakorlatozni.

Az Aranykupola koncepciója már legalább négy évtizede létezik, ám eddig nem volt meg a technológiai háttér, hogy azt a valóságban is megvalósítsák. A konferencián tartott előadás alapján a

Pentagon szakértői azt várják, hogy már a közeljövőben működésbe lépjen a komplex rendszer.

Ennek részeként több helyre rakétaütegeket is telepítenek az Egyesült Államokban. Korábban nagy vitát váltott ki, hogy a SpaceX segítségével fognak rakétaelfogó vadászokat az űrbe telepíteni, viszont a vállalat neve sehol nem jelent meg az előadások során. Ez több dolgot is jelenthet: egyrészt, hogy inkább letettek arról, hogy ilyen eszközök kerüljenek Föld körüli pályára, másrészt az, hogy mással fogják megvalósítani a telepítést. Az utóbbira mutatkozik jelenleg nagyobb esély, de még mindig nagyon sok a megválaszolatlan kérdés az Aranykupola működésével, üzembe helyezési időpontjával és pontos feladatával kapcsolatban is.

Címlapkép forrása: Wikideas1, CC0, via Wikimedia Commons